Szervezeti és Működési Szabályzat
Galamboki Mesevár Óvoda
Készítette: Pelczerné Kasper
Andrea
intézményvezető
2019.
Tartalomjegyzék
1.1. Az SZMSZ jogszabályi alapja
1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja
1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat
hatálya
1.4. Az intézmény jellemzői, alapadatai
1.6. Az intézmény működését meghatározó
alapdokumentumok
2. Az intézmény szervezeti felépítése
2.3. Vezetők közti kapcsolattartás, helyettesítési
rend, feladatmegosztás
2.5. Belső önértékelési csoport
3. Az óvoda közösségei, kapcsolataik egymással, az
intézmény vezetésével
3.1. Az
óvodaközösség (gyermekek, szülői szervezet)
3.2. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának
rendje
4. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere
5.5. A gyermekek benntartózkodásának rendje
5.6. Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje
5.7. Az óvodavezető fogadóórája
6. A munkaszervezet működésének főbb szabályai
7. A belső ellenőrzési rendszer
8. A gyermekek felvételénél irányadó szempontok, távolmaradás
igazolása
8.1. A gyermek felvétele, csoportba való beosztása
8.2. Az
óvodai jogviszony megszűnése
8.3. A gyermek távolmaradása, annak igazolása
9. A létesítmények és helyiségek, eszközök
használati rendje
9.2 .
Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban
az óvodával
9.4.
Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé
10. Az ünnepélyek, hagyományok, megemlékezések rendje
11. Egészségügyi ellátás rendje
12. Az intézményi védő, óvó előírások
13.1. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
13.2. Óvodai étkezési díjak befizetésének rendje
13.3. Dokumentumok
nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés, tájékoztatás, fogadó óra
13.4. Az elektronikus úton előállított,
hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje
13.5. Az intézményben folyó reklámtevékenység
szabályai
13.6. Fakultatív hit és
vallásoktatás
13.7. A különös közzétételi lista kezelése
13.10. A szervezeti és működési szabályzat
felülvizsgálata, módosítása
13.11. A szervezeti és működési szabályzat
nyilvánossága
17. A szervezeti és működési szabályzat
mellékletei
1. Melléklet:
Munkaköri leírás minták
2. Melléklet:
Panaszkezelési szabályzat
3. Melléklet: IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
4. Melléklet: Adatkezelési szabályzat
- 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről (Nkt.)
- 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
- 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos
alapprogramjáról
- 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)
- 368/2011. (XII.31.) korm. rendelet az
államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező többször
módosított rendelet
- 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.)
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)
- 1996. évi XXVIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.
évi törvény módosításáról
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról
- 2009. évi LXXXI. törvény: a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi törvény módosításáról
- 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a
gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
- 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési
eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
- 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
- 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló
törvény végrehajtásáról
- 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli
rendszeréről
- 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő
végrehajtásáról
- 370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső
kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
- 335/2005. (XII.29.) Kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek
iratkezelésének általános követelményeiről
A Szervezeti és Működési
Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) az intézmény szervezeti működésének legfontosabb
alapelveit, a vezetők és a szervezeti egységek feladatait, alapvető
kötelezettségeit és jogait, egymáshoz való viszonyát és a külső kapcsolattartás
módját határozza meg, továbbá azokat a rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály
nem utal más hatáskörbe.
Az SZMSZ feladata az intézmény
egységes, összehangolt, hatékony és zavartalan működésének, az intézményi
vagyon védelmének és a megfelelő színvonalú óvodai nevelőmunka feltételeihez
szükséges körülmények biztosításának elősegítése.
Ezen Szervezeti és Működési
Szabályzat a jóváhagyás napjától hatályos. A hatálybalépéssel egy időben a
korábbi Szervezeti és Működési Szabályzat automatikusan hatályát veszti.
Az intézmény székhelye, feladat
ellátási helye, területe és felvételi körzete.
A szabályzat hatálya kiterjed:
·
az intézmény minden
közalkalmazottjára, dolgozóira,
·
az óvodáskorú gyermekekre,
·
az óvodáskorú gyermekek szüleire,
gondviselőire, törvényes képviselőjére,
·
az intézményben működő
testületekre, szervezetekre,
·
az intézménnyel szerződéses
kapcsolatban lévő személyekre, cégekre, a közöttük
illetve az intézmény között létrejött megállapodásban szabályozottak
szerint
·
az intézménnyel egyéb
jogviszonyban állókra.
1.4.
Az intézmény jellemzői,
alapadatai
Az intézmény neve:
Galamboki Mesevár
Óvoda
Az intézmény címe:
8754 Galambok,
Somogyi B. u. 10.
A költségvetési szerv alapítója:
Galambok Község Önkormányzat Képviselőtestülete
Székhelye: 8754 Galambok, Ady Endre u. 2.
A fenntartó, működtető szerv neve,
székhelye:
Galambok és Zalaszentjakab
Községek Önkormányzatának
Intézményfenntartó Társulási Tanácsa
8754 Galambok, Ady Endre u. 2.
Irányítói (felügyeleti) jog
gyakorlója neve, székhelye:
Galambok és Zalaszentjakab
Községek Önkormányzatának
Intézményfenntartó Társulási
Tanács
8754 Galambok, Ady Endre u. 2
Gazdálkodási jogkör:
Önállóan működő intézmény.
Az intézmény pénzügyi-gazdálkodási feladatait a
Galamboki Közös Önkormányzati
Hivatal végzi.
Az intézmény vállalkozási
tevékenységet nem folytathat.
Az intézmény gazdálkodásával, a
költségvetés tervezésével, végrehajtásával a jogszabályok keretei között, a
fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével – az intézményvezető feladata.
A gazdálkodással kapcsolatos
belső ellenőrzés rendje
A fenntartó az
általa irányított költségvetési szerv és ellátott szakfeladatok belső
ellenőrzési feladatait külső erőforrás bevonásával látja el, külön szerződés
alapján.
A belső ellenőrzési tevékenység független, belső ellenőri nyilvántartásba vett – s
ezt évente igazoló – személy foglalkoztatását biztosító külső erőforrás (szervezet)
bevonásával kerül ellátása.
Az Áht. 69.§ (2) bekezdés alapján a belső
kontrollrendszer – beleértve a belső ellenőrzést – létrehozásáért, működtetéséért és
fejlesztésért a költségvetési szerv vezetője felelős az
államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók
figyelembevételével.
A fentiek és az Áht. 70.§ (1) bekezdés alapján a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének
biztosításáról a jegyző, mint a költségvetési
szerv vezetője köteles gondoskodni.
Az ellenőrzési feladatok végrehajtásának elsődleges célja:
·
Társulás és intézménye
zavartalan, szabályszerű működésének támogatása,
·
biztosítsa az óvoda vezetője
számára a megfelelő mennyiségű és minőségi információt a törvényes működéshez,
különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi
tevékenységekre.
·
az eszközökkel és forrásokkal
való hatékony gazdálkodás elősegítése,
·
vizsgálja az intézményi vagyon
védelemét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés
végrehajtásának megfelelőségét.
·
megszilárdítsa a belső rendet,
fegyelmet,
·
feltárja a gazdasági
követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást,
·
a pályázati támogatások
szabályszerű felhasználásának ellenőrzése, az európai uniós források
támogatásával megvalósuló fejlesztések vizsgálata, a pályázati rendszer
kialakítása, működtetése.
A helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályi
módosítás – Mötv. 119. § – folytán az általános
hatásköri szabályok szerint a képviselő-testület
– társulás - hatáskörébe tartozik az éves belső ellenőrzési terv jóváhagyása.
A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró
belső ellenőr feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött
szerv, illetve szervezeti egység
–
bármely helyiségébe beléphet,
–
számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz
és
informatikai rendszerhez,
–
kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója
köteles
szóban vagy írásban információt szolgáltatni.
A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró
belső ellenőr az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél
–
államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más
dokumentumokba is
betekinthet, azokról másolatot,
kivonatot kérhet, illetve
– személyes adatokat kezelhet, a
jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi
előírások betartásával.
A bankszámlák feletti
rendelkezésre irányadó rendelkezéseket a fenntartó adja ki.
Engedélyezett pedagógus létszám: mindenkori költségvetési rendelet szerint
A közalkalmazottak összes
létszáma: mindenkori költségvetési rendelet szerint
Az intézmény feladatellátását
szolgáló vagyon, vagyon feletti rendelkezési jog:
A Galamboki Mesevár Óvoda épületei, leltár szerinti
ingóságai, felszerelései és berendezései Galambok Község Önkormányzata
tulajdonában állnak. Galambok Község Önkormányzata az intézmény
feladatellátásához a felsorolt vagyonát – a társulási megállapodásban foglaltak
szerint – a Galamboki Mesevár Óvoda számára térítésmentesen használatba adja,
használati jogát biztosítja.
A vagyonnal való rendelkezés jogát a Galambok és
Zalaszentjakab Községek Önkormányzatának Intézményfenntartó Társulási Tanácsa
gyakorolja a Társulási Megállapodás alapján.
Az intézmény vezetőjének
kinevezési rendje:
Az intézmény vezetőjének nyilvános pályázat útján 5 évre történő magasabb
vezetői beosztással történő kinevezése, felmentése, fegyelmi és kártérítési
ügye Galambok és Zalaszentjakab Községek Önkormányzatának Intézményfenntartó
Társulási Tanácsának jogkörébe tartozik.
Az intézmény vezetője felett az egyéb munkáltatói jogköröket a Tanács
elnöke gyakorolja.
Az intézmény foglalkoztatottjaira
vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: közalkalmazott
Az intézmény bélyegzői:
Az intézményben bélyegző használatára a következők jogosultak:
- intézményvezető
- és mindenkor az óvodavezető által
megbízott személy
Az intézmény bélyegzőinek felirata és
lenyomata:
Hosszú bélyegző: óvoda neve, címe, telefonszáma |
Körbélyegző: középen Magyarország
államcímere, körben óvoda neve |
|
|
Az intézmény cégszerű (hivatalos)
aláírásánál csak és kizárólag a nyilvántartásban szereplő, az intézmény nevét
tartalmazó, kör alakú bélyegző, illetve az óvoda nevét tartalmazó, téglalap
alakú úgynevezett fejbélyegző használható.
A bélyegzőlenyomattal ellátott,
cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést,
jogról való lemondást, vagy egy nevelési-pedagógiai szempontból fontos tény,
körülmény igazolását jelenti.
A bélyegző esetleges
megsérülését, elvesztését haladéktalanul jelenteni kell a fenntartónak, aki a
szükséges intézkedéseket megteszi.
Alapító okirat
Az intézmény szakágazati besorolása (TEÁOR) és megnevezése:
Szakágazat megnevezése: Óvodai nevelés
Kódja: 851020
Az intézmény alaptevékenysége: óvodai nevelés, iskolai előkészítés
Az
intézmény alaptevékenységeinek szakfeladat rend szerinti besorolása:
841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
851011 Óvodai nevelés, ellátás
851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása az alábbiakra kiterjedően:
- beszédfogyatékos
- enyhe értelmi fogyatékos
- érzékszervi fogyatékos: gyengén látó, nagyothalló hallás sérült
- több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos
- egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd
851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás
562912 Óvodai intézményi étkeztetés
562917 Munkahelyi étkeztetés
Jogszabályban
meghatározott közfeladat:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.tv.4.§.1.a.) pontja szerinti óvodai nevelés feladatok ellátása.
Az intézmény működési köre: Galambok és Zalaszentjakab községek területe
Az intézménybe felvehető maximális gyermek/tanuló létszám: 75 fő
Pedagógiai Program
Az intézmény tartalmi működését és a feladatellátás szakmai alapjait az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő Pedagógiai Program határozza meg. A Pedagógia Program megtalálható az óvoda irodájában.
Munkaterv
Az óvodai munkaterv határozza meg a nevelési év helyi rendjét, a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait az időpontok, határidők kitűzésével, a felelősök megjelölésével.
A köznevelési intézmény szakmai
tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan
ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
Az intézmény
működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és
ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a
pedagógusok és a szülők, valamint képviselőik.
Az intézmény
helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő
szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a
gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba
hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
Az intézmény számára
meghatározott feladatoknak és hatásköröknek és az alkalmazottak közötti
megosztásáról az intézményvezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök
megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és a fenntartó által az
intézményre, illetve egyes szervezeti egységeire (beosztásaira) kötelezően
előírt feladatokkal, hatáskörökkel.
A kötelezően foglalkoztatandó
alkalmazottak létszámát a hatályos jogszabályi előírások tartalmazzák. A
foglalkoztatottak engedélyezett létszámát nevelési évenként a gyermeklétszám és
csoportindítást figyelembe véve a fenntartói határozat adja meg.
Az
intézményben foglalkoztatott közalkalmazotti létszám 3 csoport esetén: 12 fő
Munkakörök |
Munkakörökben foglalkoztatható létszám |
Megjegyzés: (teljes vagy részmunkakör) |
Intézményvezető |
1 |
Teljes munkakör |
Óvodapedagógus |
6 |
Teljes munkakör |
Dajka |
3 |
Teljes munkakör |
Pedagógus asszisztens |
1 |
Teljes munkakör |
Konyhalány – takarító |
1 |
Teljes munkakör |
Az
intézményben foglalkoztatott közalkalmazotti létszám 2 csoport esetén: 8 fő
Munkakörök |
Munkakörökben foglalkoztatható létszám |
Megjegyzés: (teljes vagy részmunkakör) |
Intézményvezető |
1 |
Teljes munkakör |
Óvodapedagógus |
4 |
Teljes munkakör |
Dajka |
2 |
Teljes munkakör |
Konyhalány – takarító |
1 |
Teljes munkakör |
Valamennyi munkakörhöz tartozó
feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés módját,
az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások
tartalmazzák.
Az intézmény vezetője: Galambok és Zalaszentjakab Községek Önkormányzatának
Intézményfenntartó Társulási Tanácsa által kinevezett intézményvezető.
Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján a fenntartó nevezi ki, a
vonatkozó törvények betartásával.
Az intézményvezető jogköre
Az óvodavezető egyszemélyi felelősséggel vezeti
az intézményt, akinek képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a
Köznevelési Törvény határozza meg.
Az intézményvezető felelős:
- az intézmény szakszerű és törvényes működéséért
- takarékos gazdálkodásért
- pedagógiai munkáért
- az óvodai gazdálkodási feladatainak megszervezéséért
- az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének
működtetéséért
- gyermek és ifjúsági feladatok megszervezéséért és ellátásáért
- a nevelőmunka egészséges és biztonságos megteremtéséért
- a gyermekbalesetek megelőzéséért
- a gyermekek és közalkalmazottak rendszeres egészségügyi vizsgálatának
irányításáért
- pénzeszközök jogszabályban meghatározott módon történő
felhasználásáért
- felel a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási
feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének,
adattovábbításának szabályosságáért
- az intézmény dokumentumainak a törvényi előírások változásainak
megfelelő módosításáért
- a belső kontrollrendszer működtetéséért
Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- a nevelőtestület vezetése
- a tanügy igazgatási döntések meghozatala
- munkáltatói döntések meghozatala
- kötelezettségvállalás
- kiadmányozási jogkör gyakorlása
- fenntartó előtti képviselet
Az intézményvezető feladata:
- munkáltatói jogok gyakorlása
- pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, fejlesztése
- a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott –
feladatok ellátása
- döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése
- az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek
biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján
- az intézmény teljes képviselete
- kapcsolattartás, együttműködés a tagintézmény vezetőkkel,
fenntartóval, szülői szervezettel, külső partnerekkel
- jogszabályban meghatározott tanügy igazgatási feladatok ellátása
- a gyerekek felvételével, átvételével, az óvodai elhelyezésével,
megszűnésével kapcsolatos döntések meghozatala
Vezető értékelése NKT.69.§ (4)
Belső
értékelés:
A nevelési-oktatási
intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői
megbízásának második és negyedik évében kérdőíves felmérés alapján értékeli,
melynek eredményét a vezető belső önértékelése során figyelembe vesz.
Külső
értékelés:
Az országos
pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és
értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.
Vezetők közti kapcsolattartás
Az intézmény
vezetője és helyettese közti kapcsolattartás folyamatos, vezetői
megbeszéléseket a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tartanak.
Vezetők helyettesítési rendje
Az
intézményvezetőt tartós távollétében vagy tartós akadályoztatása esetén
helyettese, mindkettőjük távolléte esetén az óvodavezető által kijelölt
megbízott óvodapedagógus (ügyeletes vezető) helyettesíti. Jogköre a gyermekek
biztonságos megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki,
a biztonságos működés érdekében intézkedési jogkörrel bír.
Az
intézményvezető vagy helyettese akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje
Az óvodavezető, illetve az óvodavezető-helyettes
helyettesítésére vonatkozó további előírások:
· az ügyeletes vezető
csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket,
döntéseket hozhatja meg a vezető vagy vezető-helyettes helyett,
· az ügyeletes vezető
csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek,
halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a
munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott,
· a helyettesítés során az ügyeletes
vezető a jogszabály, illetve az
intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető
jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
Ezen túlmenően a benntartózkodás
alapján Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus
jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek
biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed
ki.
Vezetők közti feladatmegosztás
Ellátandó feladatok a vezetők
munkaköri leírása alapján |
Feladatot ellátó vezető |
Egyéb /helyettes, ellenőr stb. |
Megjegyzés kiadmányozáshoz |
Szakszerű és törvényes működés |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Célszerű és takarékos gazdálkodás |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
4 héten túli tartós hiányzás esetén |
Pénzügyi és gazdálkodási feladatok |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
2 héten túli tartós hiányzás esetén kivétel: folyamatos megrendelés-szerződés:
dolgozói bérlet, rezsi költség, meglévő előfizetés, helyettesítés elrendelése
és elszámolása, gyermekétkeztetés számlái. |
Gyermek és ifjúságvédelem |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
2 héten túli tartós hiányzás esetén, kivétel az azonnali intézkedést
kívánó veszélyeztetettség felmerülése |
Gyermekbalesetek megelőzése |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Egészségügyi vizsgálat megszervezése |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer működtetése |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Pedagógiai program végrehajtása, ellenőrzése. |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Éves munkaterv elkészítése, értékelése |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
4 héten túli tartós hiányzás esetén |
Beiskolázási feladatok lebonyolítása |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
4 héten túli tartós hiányzás esetén |
Pedagógus továbbképzési program és beiskolázási terv elkészítése |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
4 héten túli tartós hiányzás esetén |
Nemzeti ünnepek és egyéb hagyományok ápolása |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Álláshelyek betöltése, kinevezés határozott időre |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
2 héten túli tartós hiányzás esetén |
Megbízások |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
4 héten túli tartós hiányzás esetén |
Munkavállalói felelősség megállapítása |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Munkavállaló kártérítésével kapcsolatos intézkedés |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
4 héten túli tartós hiányzás esetén |
Közalkalmazottak besorolása, nyilvántartások |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
4 héten túli tartós hiányzás esetén |
Alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerése |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
12 héten túli tartós hiányzás esetén |
Szabadságok tervezése, ütemezése |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Munkarend szervezése, ellenőrzése |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Tanügy igazgatási feladatok |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
2 héten túli tartós hiányzás esetén, kivétel a meglévő jogviszonnyal
kapcsolatos igazolások folyamatos |
Kapcsolattartás szülői közösséggel és egyéb partnerekkel |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Nyilvántartások naprakész vezetése, |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Szabályzatok dokumentumok elkészítése, hozzáférhetősége |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
4 héten túli tartós hiányzás esetén |
Csoportok adminisztráció ellenőrzése |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Tűz és munkavédelmi előírások betartása |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Leltározás selejtezés |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Épület és vagyontárgyak védelme |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Intézmény képviselete |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
Biztosítja a gyermekek részvételét települési eseményeken |
Óvodavezető |
Óvodavezető helyettes |
folyamatos |
A
nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben a
közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozat hozó szerve. A
nevelőtestület tagja minden közalkalmazott óvodapedagógus.
A nevelőtestület feladatai és jogai
A nevelőtestület feladata az óvoda Pedagógiai Programjában megfogalmazottak megvalósítása – ezáltal a gyermekek magas
színvonalú nevelése. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület
véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő
ügyben.
A nevelőtestület tagjainak munkájával, személyzeti ügyeivel, a gyermekek
elbírálásával kapcsolatos adatok, a tanácskozások vita anyaga a hivatali titok
fogalomkörébe tartoznak. A hivatali titok megőrzésére fegyelmi felelősség
kötelezi a nevelőtestület minden tagját.
A nevelőtestület döntési jogköre:
- a Pedagógiai Program módosításának elfogadása
- Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának elfogadása
- Házirend módosításának elfogadása
- a továbbképzési program elfogadása
- nevelési intézmény éves munkatervének jóváhagyása
- átfogó értékelések, elemzések, beszámolók elfogadása
- nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása
- intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő
szakmai vélemény megfogalmazása
- saját feladatainak és jogainak részleges átruházása
- a jogszabályokban meghatározott más ügyek.
A nevelőtestület döntései és határozatai
- A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a
jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és
egyszerű szótöbbséggel hozza.
- Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a
nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az
intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet emlékeztető
jegyzőkönyvét a vezető által kijelölt személy vezeti.
- A döntések és határozatok az irattárba kerülnek.
A
nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja,
jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy
javaslatot tehet:
A
nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
A nevelőtestületi értekezlet
A
nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében rendszeresen értekezletet tart a
nevelési év során. Az értekezletek rendjét az óvoda éves munkaterve rögzítik.
Rendkívüli
értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az
intézmény vezetője szükségesnek látja.
A belső önértékelési csoport vezetőjét az
intézmény vezetője jelöli ki és bízza meg. Személyét a teljes alkalmazotti
közösség fogadja el. A belső önértékelési csoport tagja minden óvodapedagógus,
a munkaköri leírásokban rögzítésre kerül az önértékelési csoportban lévő
feladatok elvégzése. Az önértékelési folyamatokban feladatelosztása az éves
önértékelési tervben kerül rögzítésre.
Az önértékelési csoport feladata:
·
az intézményi elvárás rendszer meghatározásában
való közreműködés,
·
intézményi önértékelési rendszer kiépítése,
annak gyakorlati működtetése,
·
az értékelésbe bevont kollégák, pedagógusok és a
partnerek tájékoztatása,
·
részvétel az adatgyűjtésben, interjúkérdések,
kérdőívek összeállításában, kielemzésében
·
az OH informatikai felületétének működtetése és
kezelése
·
a tervszerű, folyamatos, szervezett,
zökkenőmentes minőségi munka biztosítása.
Az önértékelési csoport
vezetőjének feladata:
·
minden év elején az intézményvezetővel történt
előzetes egyeztetés után éves munkaprogram összeállítása, előző év értékelése
- az OH informatikai felületének működtetése
és kezelése
·
a belső önértékelési rendszer működtetésében
való aktív részvétel, az intézmény önértékelésből adódó célkitűzések és
fejlesztési feladatok meghatározása és azok gyakorlati koordinálása
·
újonnan megjelenő önértékeléssel,
tanfelügyelettel, minősítéssel kapcsolatos törvények, rendeletek folyamatos
figyelemmel kísérése, ismertetése, az érintettek tájékoztatása
·
kapcsolattartás az intézményvezetővel,
eredményekről, folyamatokról való tájékoztatás
Az intézmény dolgozói közalkalmazottak,
munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve,
valamint a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló Törvény szabályozza. Az
alkalmazottak egy része nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó a
nevelőmunkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott.
Az alkalmazotti közösség jogai
Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit a
jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési,
egyetértési és döntési jogok illetik meg.
Feladatkörükbe utalt teendőket a munkaköri
leírások tartalmazzák.
Az óvoda közösségét az
óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják.
3.1.1. Az
óvoda csoportjai és kapcsolattartási rendje
Az óvodába felvehető
gyermekek maximális létszáma az Alapító Okiratban meghatározott. A csoportok
létszámának megállapításáról a helyi körülmények és a gyermekek
elláthatóságának figyelembe vételével az
intézményvezető dönt a nevelőtestület véleményének kikérésével. A gyerekek
csoportba való beosztását meghatározza: kora, fejlettségi szintje, illetve az
adott nevelési év során a csoportbesorolást befolyásoló egyéb tényezők, ezért nevelési
évenként a csoportba való beosztás változhat.
A csoportok
vezetéséért a csoportban dolgozó óvónők felelnek.
Az átmeneti vagy
huzamosabb ideig tartó csoportösszevonásokról az intézményvezető dönt.
3.1.2. A
szülői szervezet
Az óvodában a szülők
jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői
szervezetet
(közösséget) hozhatnak létre
Az óvodai Szülői
Szervezet áll:
·
A csoportok szülői
közösségeiből
·
Szülői választmányból
A
csoportok szülői közösségei
A csoportok szülői
közösségeit, az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják, akik a szülők
köréből megválasztják a Szülői Szervezet képviselőjét.
Tagjai: minden óvodába járó gyermek szülei
Javaslattételi
véleményezési jog gyakorlása: A csoportok szülői
szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a csoportban választott
képviselő segítségével juttathatják el az óvoda vezetőjének. Javaslattal
élhetnek a saját csoportjukat érintő, gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben.
Döntési
jogkör:
·
Az óvodai szülői
szervezete legmagasabb szintű döntést hozó szerve,
·
Kialakíthatja saját
működési rendjét,
·
Az óvodai munkatervhez
igazodva elkészítheti az éves munkatervét,
·
A szülői szervezet
akkor határozatképes, ha az értekezleten az érdekeltek
50
%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza.
Véleményt
nyilváníthat:
·
Az óvoda pedagógiai
programjának, Házirendjének, SZMSZ –ének, azon pontjairól, amelyek a szülőkkel illetve a gyermekekkel kapcsolatosak.
·
Véleményezési jogát
gyakorolhatja a Munkaterv szülőket érintő részében, óvodavezetői pályázatban,
·
Véleményt nyilváníthat
a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben, ill. az óvoda működésével
kapcsolatban javaslattal élhet.
·
A szülői szervezet
köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni.
(véleményalkotásra,
legalább 5 napot kell biztosítani)
Képviseleti
jog:
Képviseli a szülőket
és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik
érvényesítéséhez.
A szülői szervezet
vezetőjének feladata a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt
határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, megadja a döntéseivel,
hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges
tájékoztatást az érintetteknek.
Kapcsolattartás,
tájékoztatás:
Az óvoda szülői
szervezetének elnöke közvetlenül az óvoda vezetőjével tart kapcsolatot.
A
szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái:
·
szóbeli személyes
megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével,
·
közreműködés az
előterjesztések, illetve a jogkörgyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében
az intézményvezetőnek,
·
munkatervek egymás
részére történő megküldése,
·
értekezletek, ülések,
·
azon dokumentumok,
iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör
gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),
·
a szülői szervezet
nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek
3.1.3. A
szülők szóbeli tájékoztatása
A szülők tájékoztatásának
módja:
·
a szülői értekezletek,
·
az egyéni
tájékoztatás,
·
a fogadó óra.
3.1.4. A
szülői értekezletek rendje
Az óvodapedagógusok
évi két alkalommal (nagycsoportban évi három alkalommal) tartanak
szülői értekezletet a
gyermekek szülei számára (a munkatervben rögzített időpontokban). A
nevelési év kezdetén
lévő szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól.
Rendkívüli szülői
értekezletet hívhat össze az óvodavezető, az óvodapedagógus a gyermekközösségben
felmerülő problémák megoldására.
Az óvodapedagógusok
előzetes egyeztetés alapján, igény szerint fogadóórát tartanak, szülői
fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a szülők számára.
A
szülők szóbeli tájékoztatásának rendje:
·
Óvodai szülői értekezlet
valamennyi szülő számára azonos témában, a vezető részvételével.
·
Csoport szülői értekezlet
az egyes csoportba járó gyermekek szülei számára a csoportos óvodapedagógusok
részvételével.
Az
írásbeli tájékoztatás rendje:
Az óvodában, az
előtérben található tájékoztató táblán, illetve a csoportok életéről való
konkrét tájékoztatás a csoportok faliújságjain, a zalaszentjakabi
szülők számára üzenő füzetben történik.
Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit
jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési,
egyetértési és döntési jog illeti meg.
A teljes alkalmazotti közösséget az
intézményvezető hívja össze, amikor a jogszabály előírja, vagy az intézmény
egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség
értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
A kapcsolattartásnak formái közül mindig azt
kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.
A külső kapcsolatok rendszere,
formája és módja
Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek
egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás
érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más
intézményekkel, szervezetekkel.
Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel.
Fenntartó és az óvoda kapcsolata
Kapcsolattartó: óvodavezető
A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális
működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, az intézmény érdekeinek
képviselete.
A kapcsolattartás formája: szóbeli tájékoztatás, írásos
beszámoló, értekezleten és gyűlésen való részvétel, adatszolgáltatás, rendezvényeken és
ünnepségeken való intézményi képviselet,
munkamegbeszélések.
Általános Iskola és óvoda kapcsolata
Kapcsolattartó: Óvoda-iskola átmenet csoport vezetője
A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai
beilleszkedésének segítése az óvoda–iskola átmenet megkönnyítésével,
információk továbbítása a szülőknek.
A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum,
rendezvényeken való részvétel, szakmai műhelyben való részvétel
Gyakoriság: Az óvoda - iskola átmenet munkatervben
meghatározottak szerint
Egészségügyi Szolgálat (gyermekorvos,
fogorvos, védőnő, üzemorvos) és óvoda kapcsolata
Kapcsolattartó: az óvoda vezetője.
A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés
Az óvodavezető feladatai:
· Az egészséges munkafeltételek biztosítása.
· Értesítési kötelezettség fertőző betegségek esetén az ÁNTSZ felé.
· Kapcsolattartás a Foglalkozás Egészségügyi Szolgálattal az óvoda alkalmazottainál évente egy alkalommal, illetve szükség szerint munka alkalmassági vizsgálat elvégzése érdekében
· Kapcsolattartás a védőnővel, fogorvossal az évente egy alkalommal, illetve szükség szerint szűrővizsgálat elvégzése érdekében
· Az óvodában egészségügyi szűrések formájában a védőnő, a fogorvos rendszeresen meglátogatják az óvodát
· Gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről
· Szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.
Gyermekjóléti szolgálat,
családsegítő szolgálat, gyámügyi hivatal és óvoda kapcsolata
Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően
a gyermekvédelmi felelős.
A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének
megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása.
A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen,
előadásokon, rendezvényeken való részvétel, segítség kérése, ha a gyermeket
veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, valamint
minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.
Feladatok:
·
a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az óvoda a
szolgálat beavatkozását szükségesnek látja
·
amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda
megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a
gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen
·
esetmegbeszélés – az óvoda részvételével, a szolgálat
felkérésére
·
szülők tájékoztatása révén (a gyermekjóléti szolgálat
címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a
közvetlen megkeresését
Gyakoriság: szükség szerint.
A gyermekvédelmi feladatok meghatározását az óvoda
pedagógiai programja tartalmazza.
Pedagógiai
Szakszolgálatok
Kapcsolattartó: az óvoda vezetője
A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata,
egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési
kérdésekben.
A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös
tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való
részvétel.
Utazó gyógypedagógusi és logopédusi ellátás során folyamatos konzultáció
az óvodában a gyermek fejlesztéséről.
Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően,
illetve a gyógypedagógus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint.
Pedagógiai Oktatási Központok (megyei,
fővárosi)
Kapcsolattartó: az óvoda vezetője.
A kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismereteinek
frissítse, bővítése, valamint szaktanácsadói szakmai segítés.
A kapcsolat formája: továbbképzések, konferenciák, konzultációk, pedagógiai
tájékoztatás tanácsadás
Gyakoriság: nevelési évenként meghirdetett időpontokban
és gyakorisággal.
Gyermekprogramokat ajánló
kulturális intézmények, szolgáltatók
Kapcsolattartó: az óvodavezető által az adott nevelési
évre megbízott óvodapedagógus.
A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermekműsorok,
előadások szervezése, lebonyolítása.
A kapcsolat formája: intézményi programok szervezése,
intézményen kívüli kulturális programok látogatása, illetve ajánlása a
szülőknek.
Gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben
meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével.
A nevelési év szeptember 1-től az
azt követő év augusztus 31-ig tart.
Az óvodai nevelési év rendjét az
óvodai munkaterv határozza meg.
A munkatervhez ki kell kérni:
-
az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményét.
Az óvodai nevelési év rendjében
meg kell határozni:
-
az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását (maximum 5
nap),
-
a szünetek időtartamát,
- a megemlékezések, a
nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját,
-
a nevelőtestületi, és a szülői értekezletek, valamint fogadóórák időpontját.
-
az intézmény bemutatkozását szolgáló nyílt nap időpontját
Az óvodai
nevelés nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről.
5.2. A nyitva tartás rendje
Az intézmény
munkanapokon 700 - 1700 óráig tart nyitva, öt napos
(hétfőtől péntekig) munkarenddel üzemel. Ettől eltérő a munkarend abban az
esetben, ha a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul.
Az óvodában a
napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység
zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék.
Az óvoda:
-
nyári zárva tartása 4 hét (augusztus első négy hete), a
nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig tájékoztatjuk a szülőket (a
zárva tartás ideje alatt a feladatellátás a kijelölt óvodában valósul meg).
-
a nevelés nélküli munkanapokról, melyre évente öt napot
vehet igénybe a nevelőtestület, legalább 7 nappal
a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatjuk
A tájékoztatás
módját a házirend szabályozza.
A mindenkori tanév törvényes
rendje szerint az iskolai őszi, téli és a tavaszi szünet idején, vagy más olyan
esetben, amikor a gyermekek létszáma 10 fő alá csökken, a csoportok összevonhatóak.
Pedagógus hiányzás esetén
túlmunka szervezésével, belső munkaszervezéssel az óvoda bármely pedagógusa
átveheti a hiányzó pedagógus feladatait, a gyermekek felügyeletét és szakszerű
fejlesztését.
Az intézmény - reggel 700 órától – 1700
óráig fogad gyermekeket.
Az intézményből
a gyermeket a foglalkozásokat követően:
-
ha ebédet nem igényel 1130 órától – 1200
óráig,
-
ha ebédet igényel 1230 órától – 1300
óráig,
-
délután: 1500 órától – legkésőbb 1700
óráig lehet elvinni.
A gyermekek
intézményi étkezésének részletes szabályozását a házirend határozza meg.
A gyermeket
csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy
viheti el.
A gyermeket az
óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az
óvodapedagógusoknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. A gyermekekkel a nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik.
A gyermekek az
óvoda helyiségeit csak pedagógus, esetenként szakszolgálati szakember
közreműködésével használhatják. A kizárólagosan felnőttek által használt
helyiségekben gyermek nem tartózkodhat.
A nevelési –
oktatási intézményben dolgozó pedagógusok heti munkaideje kötelező órákból,
valamint a nevelő – oktató munkával vagy a gyermekkel, a szakfeladatának
megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges munkaidőből
áll. A munkaidő beosztásánál legfontosabb szempont az intézmény zavartalan
működése és az óvodapedagógusok egyenletes terhelése.
Az
alkalmazottak munkaköri feladatait a munkaköri leírás és a megbízások
tartalmazzák. A munkakörbe tartozó feladatok leírását mindenki kézbe kapja. Az
alkalmazottak napi munkarendjét és a helyettesítési rendet a vezető állapítja
meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően.
Az alkalmazott
köteles munkára kész állapotban a munkaideje kezdetekor a gyermekcsoportban
megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén azonnal köteles
jelenteni a vezetőnek, hogy a helyettesítésről intézkedjen.
Az óvónők
számára a kötelező órán felüli – pedagógiai munkával összefüggő rendszeres vagy
esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést
az óvoda vezetője adja.
A közösségi
tulajdon érdekében az épület kulcsainak biztonságos használata a nyitó és záró
dolgozó feladata.
A
munkaidőkezdést és zárást úgy kell megszervezni, hogy a hivatalos munkaidő
folyamatosan biztosított legyen.
A napi
munkaidőkezdést és a napi munkaidő befejezését az alkalmazottak kötelesek
jelenléti íven napra készen vezetni. A jelenléti ív vezetését, annak valóság
tartalmát az óvodavezető folyamatosan ellenőrzi.
A munkaidő
alatti távollétet az óvodavezető engedélyezi.
Az óvodában
dolgozó közalkalmazottak munkarendje az éves munkatervben megtalálható
Az intézmény hivatalos munka idejében felelős vezetőnek kell
az óvodában tartózkodnia.
Fogadóórák a szülők részére: az
éves munkatervben meghatározottak szerint, mely a szülői értekezleteken,
valamint a faliújságon kerül kihirdetésre.
Fogadóóra az alkalmazottak
részére: az éves munkatervben
meghatározottak szerint, egyébként az előzetesen egyeztetett időpontban.
Az intézményvezető, mint a
munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavállalóval az alkalmazotti jogviszony
létesítésekor állapodik meg, melynek írásba foglalt dokumentuma a
munkaszerződés.
A munkaszerződés tartalmazza,
hogy az érintett alkalmazott milyen munkakörben és milyen feltételekkel, milyen
mértékű alapbérrel és mely időponttól, milyen időtartamra kerül alkalmazásra.
Az alkalmazott jogviszonyárra vonatkozó kinevezés elválaszthatatlan mellékletét
képezi a névre szóló munkaköri leírás.
Az intézmény alkalmazottainak
konkrét, egyedi feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák.
Az egyedi (személyre szóló)
munkaköri leírásokat feladatváltozás, szervezeti egység módosulás, illetve
minden, a konkrét munkavégzéssel kapcsolatos változás esetén aktualizálni kell.
Az aktualizálásnak lehetőleg a változással azonos időben, de legkésőbb 15
naptári napon belül meg kell történnie.
A munkaköri leírások kötelező
tartalmi elemei:
§ egyedi azonosító (iktatószám)
§ oktatási azonosító, ahol releváns
§ kinek, milyen munkakörre került kibocsátásra
§ az érintett alkalmazott jogállása, jogaira és
kötelezettségeire milyen további rendelkezések vonatkoznak
§ melyek a konkrét (ténylegesen végzendő) feladatai,
kötelezettségei
§ a munkavégzés helye és időtartama
A munkavégzés a munkaköri
leírásban (vagy a külön utasításban) megjelölt munkahelyen, az ott érvényben
lévő szabályok szerint történik. A megfelelő munkakörülmények (a jogszabály
által meghatározott feltételek) biztosítása a munkáltató feladata.
A dolgozó köteles a munkakörébe
tartozó munkát képességeinek megfelelően, az elvárható szakértelemmel és
pontossággal, körültekintéssel az arra vonatkozó szabályoknak, a munkahelyi
vezetője utasításának, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően végezni.
Az éves rendes szabadság
kivételéhez ütemtervet kell készíteni, tárgyév január 15-ig.
A szabadság igénybevételét az
óvodavezető engedélyezi.
Az alkalmazottak részére
megállapított szabadságról, illetve a már ténylegesen letöltött szabadságról,
naprakész nyilvántartást kell vezetni.
A munka díjazására vonatkozó
megállapodásokat a munkaszerződésben kell rögzíteni. Az illetmény
meghatározásakor a közalkalmazottakra vonatkozó törvényi előírás kereteit be
kell tartani.
Az egyéb személyi juttatásokra
vonatkozóan a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, illetve ezek végrehajtására kibocsátott
jogszabályok hatályos rendelkezései az irányadók.
A vezető beosztású dolgozók valamint az intézményvezető által kijelölt
munkakört betöltő dolgozók munkaköre átadásáról és átvételéről személyi
változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.
A munkakör átadás-átvételével
kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető
gondoskodik, az eljárást a változástól számított legkésőbb 15 napon belül be
kell fejezni. Ha a munkakört korábban betöltő személy alkalmazotti jogviszonya
megszűnik, az átadás – átvétel lebonyolításának határideje az érintett utolsó
munkanapja.
A pedagógiai
munka belső ellenőrzésének célja
·
szakmai – pedagógiai ellenőrzés: a napi gyakorlat szempontsor alapján
történő összehasonlítása a Pedagógiai Programban megfogalmazott célokkal,
feladatokkal, alapelvekkel
·
a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása a belső ellenőrzés során
feltárt hiányosságokra keresett megoldásokkal, javaslatokkal
·
a pedagógus kompetenciáknak való megfelelés elősegítése
·
az óvodapedagógusok szakmai tudásának fejlesztése a szakmai előmenetel
biztosítása érdekében
·
az óvodapedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése
A pedagógiai
munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:
·
fogja át a pedagógiai munka egészét,
·
segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,
·
a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és
értékelje a pedagógus által elért
eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény
elérésére,
·
támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb
ellátását,
·
a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse
az oktatás
valamennyi szereplőjének
megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,
·
biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,
·
támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes
végrehajtását, megtartását,
·
hatékonyan működjön a megelőző szerepe.
A pedagógiai
munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére
kiterjed. A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó
ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.
A pedagógiai
munka belső ellenőrzésére jogosultak:
·
az intézmény vezetője,
·
az intézményvezető helyettese
·
a Belső Önértékelési csoport vezetője
A pedagógiai
munka belső ellenőrzésének formái:
·
szóbeli,- írásbeli beszámoltatás,
·
csoport,- foglalkozás látogatás,
·
dokumentumelemzés
·
megfigyelés
·
interjú, kérdőív
A belső
ellenőrzés fajtái:
·
Tervszerű: a munkatervben rögzített ütemterv alapján
·
Alkalomszerű: a napi felkészültség, hiányosságok feltárása érdekében
Az
intézmény pedagógiai munkájának belső ellenőrzésének megszervezéséért, hatékony
működéséért és dokumentálásáért az óvodavezető a felelős.
A
pedagógiai munka belső ellenőrzési ütemtervét az éves munkaterv tartalmazza. Az
ütemterv tartalmazza az ellenőrzés típusát, tartalmát, továbbá kiterjed a munkakörrel,
munkafegyelemmel, tanügy igazgatási feladatok elvégzésével, adminisztrációval kapcsolatos
kérdésekre is.
A
pedagógiai munka belső ellenőrzésének tapasztalatai, eredményei a nevelési évet
záró értekezleten kerülnek értékelésre az erősségek, a fejlesztési területek és
a hiányosságok érdekében hozott intézkedések megállapításával.
A minőségi
munkavégzés bérdifferenciálásának szempontjai:
·
a napi gyakorlat során a Pedagógiai Programban megfogalmazott céloknak,
feladatoknak, alapelveknek megfelelő minőségi munkateljesítmény
·
a belső és külső ellenőrzések során feltárt átlagon felüli, minőségi
munkateljesítmény
·
a tehetséges, a hátrányos helyzetű és lemaradást mutató gyermekek sikeres
integrációja, fejlesztése
·
óvodai dokumentumok elkészítésében való aktív részvétel
·
az óvoda külső rendezvényeken való magas színvonalú képviselete
·
óvodai rendezvények megszervezésében és lebonyolításában való aktív
közreműködés
·
szülőkkel példaértékű együttműködés
·
kollégákkal való példaértékű együttműködés, kollégák szakmai munkájának
segítése
8. A gyermekek felvételénél irányadó szempontok, távolmaradás igazolása
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20§ (1) alapján.
Az óvodai beiratkozás időpontját a fenntartó határozza meg, tárgyév április
20-a és május 20-a között. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai
jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját
megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a
saját honlapján, valamint közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a
fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos
módon, egyben
rendelkezik az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról.
2011. évi CXC köznevelési törvény 8.§
Az
óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő
intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a
felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, az
érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel
rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme
teljesíthető.
A
gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét
betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai
foglalkozáson vesz részt.
A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek
felvétele folyamatos.
A szülő, amennyiben azt az óvodai beiratkozás napján - az elektronikus
elérhetőségének megadásával - kérte, elektronikus úton értesítést kap arról,
hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került.
A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt.
Az óvoda vezetője
·
az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó
döntését írásban,
Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az
óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.
Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az
óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.
Az intézmény a gyermekkel kapcsolatos döntéseit - jogszabályban
meghatározott esetben és formában - írásban közli a szülővel.
Az óvoda döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a
szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt
napon belül - a gyermek érdekében eljárást indíthat
A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést
a) a jogszabálysértésre hivatkozással
benyújtott kérelem, továbbá
b) az óvodai felvétellel és az óvodából
való kizárással kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem
tekintetében.
Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja.
Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda
értesítése alapján az átvevő óvoda feladata.
Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett
gyermeket, aki az óvodakötelezettségét
külföldön teljesíti, és erről a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő
tizenöt napon belül írásban értesíti a gyermek lakóhelye, annak hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.
Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha
olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van.
2011. évi CXC köznevelési törvény
53.§
Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha:
·
a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, a
másik intézménybe történő átíratás esetében /költözés,
stb./ a szülő köteles az intézményvezetőjének azt jelenteni, melyet írásban
rögzítünk. (Értesítés óvodaváltozásról) Az így kapott igazolást a befogadó
intézményben kell leadni.
·
a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek
óvodából történő kimaradására,
·
a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó
napján,
·
az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő
gyermek eléri a tanköteles kort.
Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony
megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell.
A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az
intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a
többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül
értesíti a gyermek szüleit.
Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási
intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az
igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos
időtartamát is.
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § alapján:
Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia
kell.
A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha:
·
a szülő előzetesen írásban kérte az óvoda vezetőjétől, hogy gyermekét nem
viszi el az óvodába. Az engedély megadható, amennyiben a gyermek rendszeresen járt
óvodába és távolmaradása nem veszélyezteti.
·
a gyermek beteg volt, és ezt a tényt a szülő az orvosi igazolás óvónő
részére való átadásával igazolja. Az igazolást a gyógyult gyermek közösségbe
vitelének első napján kell átadni.
·
a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott
(óvoda látogatási) kötelezettségének eleget tenni.
Minden távolmaradást – az étkezésből való kijelentés, a térítési díj
jóváírása miatt is – előre be kell jelenteni a csoport óvónőinek. Betegség után
a gyermek csak orvosi igazolással fogadható az óvodába.
A csoportba beírt gyermekek adatait és hiányzásait a felvételi és mulasztási napló rögzíti. A gyermek hiányzását a pedagógus a mulasztási naplóba jegyzi be. Naprakész vezetéséért a csoportban dolgozó óvodapedagógusok a felelősek.
Ha a gyermek távolmaradását nem
igazolják, a mulasztás igazolatlan.
Öt nap vagy azt meghaladó igazolatlan hiányzás
esetén a 20/2012 (VIII 31.) EMMI rendelet 51.§ (4.) bekezdése szerint járunk
el:
·
Ha az óvodába járásra kötelezett gyermek egy nevelési évben igazolatlanul
öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek
tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti
szolgálatot. A gyámhatóság a bejelentés alapján az óvoda bevonásával
intézkedési tervet készít, amelyben meghatározza a további igazolatlan hiányzás
megszüntetésére irányuló feladatait.
·
Ha a gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz napot,
az óvodavezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési
hatóságot.
·
Ha a gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz napot,
az óvodavezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye
szerinti illetékes gyámhatóságot.
Az óvoda homlokzatára a Magyar Köztársaság és az Európai Unió hivatalos zászlaját ki kell helyezni. Az épület lobogózása az előírásnak megfelelően folyamatos, a technikai dolgozó feladata. Tisztításáról az óvodavezető által kijelölt dajka, megrongálódás esetén cseréjéről az óvodavezető köteles gondoskodni. Az óvoda csoportszobáiban, címtábláján, épületeinek homlokzatán Magyarország címerét el kell helyezni.
Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy kötelessége:
· az óvoda tulajdonának védelme,
· a tűz- és balesetvédelmi előírások betartása,
· a munka- és egészségvédelmi szabályok betartása
· az óvoda rendjének és tisztaságának megőrizése,
· a berendezések rendeltetésszerű használata,
· az energiával és a szükséges anyagokkal való takarékoskodás.
A
helyiségek használata
·
Az intézmény
helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben az óvoda dolgozói az intézmény
feladatainak ellátása, a nevelő - oktató munka zavarása nélkül használhatják .
·
Az intézmény
helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időn kívül az óvoda dolgozói
az intézményvezető engedélyével használhatják.
·
A gyerekek az
óvoda helyiségeit és ezek berendezéseit csak az óvodapedagógus és dajka felügyeletével használhatják – a
házirend betartásával.
Biztonsági
rendszabályok
·
Az óvoda vagyonvédelme,
valamint a gyermekek biztonsága miatt az udvari kapukat mindenki köteles
bereteszelni maga után, a bejárati ajtókat az illetékes dajka köteles zárva tartani.
·
Az utolsóként távozó dolgozó felelős az épület,
a kapuk bezárásáért.
A
berendezések használata
·
A dolgozók az
általuk használt elektromos berendezéseket munkavégzés befejezése után
kötelesek áramtalanítani.
·
Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak az óvodavezető
engedélyével lehet az óvodából elvinni átvételi elismervény ellenében.
Számítástechnikai
eszközök, fénymásoló használatának rendje
·
Az irodákban
elhelyezett számítógép, laptop, nyomtató, fénymásoló használatára jogosult: óvodavezető,
óvodapedagógusok
·
Az eszközök
rendeltetésszerű használata kötelező.
·
Működési zavar
esetén a használó köteles azonnal értesíteni a vezetőt.
Internet
használat rendje
·
Az óvodapedagógusok
a neveléssel, oktatással lekötött munkaidőn túl használhatják az internetet az
óvodai neveléshez kapcsolódó esetekben
·
Az óvodavezető teljes
munkaidőben hivatalos ügyek intézésére, levelezésre, stb.
Telefonhasználat
rendje
· &