2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről (Nkt.)
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)
368/2011. (XII.31.) korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező többször módosított rendelet
2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.)
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)
1996. évi XXVIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény módosításáról
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
2009. évi LXXXI. törvény: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi törvény módosításáról
149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről
138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
335/2005. (XII.29.) Kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről

1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) az intézmény szervezeti működésének legfontosabb alapelveit, a vezetők és a szervezeti egységek feladatait, alapvető kötelezettségeit és jogait, egymáshoz való viszonyát és a külső kapcsolattartás módját határozza meg, továbbá azokat a rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Az SZMSZ feladata az intézmény egységes, összehangolt, hatékony és zavartalan működésének, az intézményi vagyon védelmének és a megfelelő színvonalú óvodai nevelőmunka feltételeihez szükséges körülmények biztosításának elősegítése.

1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya

Időbeni hatály

Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat a jóváhagyás napjától hatályos. A hatálybalépéssel egy időben a korábbi Szervezeti és Működési Szabályzat automatikusan hatályát veszti.

Területi hatály

Az intézmény székhelye, feladat ellátási helye, területe és felvételi körzete.

Személyi hatály

A szabályzat hatálya kiterjed:

· az intézmény minden közalkalmazottjára, dolgozóira,

· az óvodáskorú gyermekekre,

· az óvodáskorú gyermekek szüleire, gondviselőire, törvényes képviselőjére,

· az intézményben működő testületekre, szervezetekre,

· az intézménnyel szerződéses kapcsolatban lévő személyekre, cégekre, a közöttük illetve az intézmény között létrejött megállapodásban szabályozottak szerint

· az intézménnyel egyéb jogviszonyban állókra.

1.4. Az intézmény jellemzői, alapadatai

Az intézmény neve:

Galamboki Mesevár Óvoda

Az intézmény címe:

8754 Galambok, Somogyi B. u. 10.

OM azonosítószám : 202227

A költségvetési szerv alapítója:

Galambok Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Székhelye: 8754 Galambok, Ady Endre u. 2.

A fenntartó, működtető szerv neve, székhelye:

Galambok és Zalaszentjakab Községek Önkormányzatának

Intézményfenntartó Társulási Tanácsa

8754 Galambok, Ady Endre u. 2.

Irányítói (felügyeleti) jog gyakorlója neve, székhelye:

Galambok és Zalaszentjakab Községek Önkormányzatának

Intézményfenntartó Társulási Tanács

8754 Galambok, Ady Endre u. 2

Gazdálkodási jogkör:

Önállóan működő intézmény. Az intézmény pénzügyi-gazdálkodási feladatait a

Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal végzi.

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

1.5. A gazdálkodás rendje

Az intézmény gazdálkodásával, a költségvetés tervezésével, végrehajtásával a jogszabályok keretei között, a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével – az intézményvezető feladata.

A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje

A fenntartó az általa irányított költségvetési szerv és ellátott szakfeladatok belső ellenőrzési feladatait külső erőforrás bevonásával látja el, külön szerződés alapján.

A belső ellenőrzési tevékenység független, belső ellenőri nyilvántartásba vett – s ezt évente igazoló – személy foglalkoztatását biztosító külső erőforrás (szervezet) bevonásával kerül ellátása.

Az Áht. 69.§ (2) bekezdés alapján a belső kontrollrendszer – beleértve a belső ellenőrzést – létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztésért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.

A fentiek és az Áht. 70.§ (1) bekezdés alapján a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a jegyző, mint a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni.

Az ellenőrzési feladatok végrehajtásának elsődleges célja:

· Társulás és intézménye zavartalan, szabályszerű működésének támogatása,

· biztosítsa az óvoda vezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségi információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységekre.

· az eszközökkel és forrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítése,

· vizsgálja az intézményi vagyon védelemét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét.

· megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet,

· feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást,

· a pályázati támogatások szabályszerű felhasználásának ellenőrzése, az európai uniós források támogatásával megvalósuló fejlesztések vizsgálata, a pályázati rendszer kialakítása, működtetése.

A helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályi módosítás – Mötv. 119. § – folytán az általános hatásköri szabályok szerint a képviselő-testület – társulás - hatáskörébe tartozik az éves belső ellenőrzési terv jóváhagyása.

A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység

– bármely helyiségébe beléphet,

– számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és

informatikai rendszerhez,

– kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles

szóban vagy írásban információt szolgáltatni.

A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél

– államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is

betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve

– személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi

előírások betartásával.

Bankszámlák feletti rendelkezés

A bankszámlák feletti rendelkezésre irányadó rendelkezéseket a fenntartó adja ki.

Engedélyezett pedagógus létszám: mindenkori költségvetési rendelet szerint

A közalkalmazottak összes létszáma: mindenkori költségvetési rendelet szerint

Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon, vagyon feletti rendelkezési jog:

A Galamboki Mesevár Óvoda épületei, leltár szerinti ingóságai, felszerelései és berendezései Galambok Község Önkormányzata tulajdonában állnak. Galambok Község Önkormányzata az intézmény feladatellátásához a felsorolt vagyonát – a társulási megállapodásban foglaltak szerint – a Galamboki Mesevár Óvoda számára térítésmentesen használatba adja, használati jogát biztosítja.

A vagyonnal való rendelkezés jogát a Galambok és Zalaszentjakab Községek Önkormányzatának Intézményfenntartó Társulási Tanácsa gyakorolja a Társulási Megállapodás alapján.

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje:

Az intézmény vezetőjének nyilvános pályázat útján 5 évre történő magasabb vezetői beosztással történő kinevezése, felmentése, fegyelmi és kártérítési ügye Galambok és Zalaszentjakab Községek Önkormányzatának Intézményfenntartó Társulási Tanácsának jogkörébe tartozik.

Az intézmény vezetője felett az egyéb munkáltatói jogköröket a Tanács elnöke gyakorolja.

Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: közalkalmazott

Az intézmény bélyegzői:

Az intézményben bélyegző használatára a következők jogosultak:

- intézményvezető

- és mindenkor az óvodavezető által megbízott személy

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:

Hosszú bélyegző: óvoda neve, címe, telefonszáma	Körbélyegző: középen Magyarország államcímere, körben óvoda neve

Bélyegzők használata, kezelése:

Az intézmény cégszerű (hivatalos) aláírásánál csak és kizárólag a nyilvántartásban szereplő, az intézmény nevét tartalmazó, kör alakú bélyegző, illetve az óvoda nevét tartalmazó, téglalap alakú úgynevezett fejbélyegző használható.

A bélyegzőlenyomattal ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást, vagy egy nevelési-pedagógiai szempontból fontos tény, körülmény igazolását jelenti.

A bélyegző esetleges megsérülését, elvesztését haladéktalanul jelenteni kell a fenntartónak, aki a szükséges intézkedéseket megteszi.

1.6. Az intézmény működését meghatározó alapdokumentumok

Alapító okirat

Az intézmény szakágazati besorolása (TEÁOR) és megnevezése:

Szakágazat megnevezése: Óvodai nevelés

Kódja: 851020

Az intézmény alaptevékenysége: óvodai nevelés, iskolai előkészítés

Az intézmény alaptevékenységeinek szakfeladat rend szerinti besorolása:

841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

851011 Óvodai nevelés, ellátás

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása az alábbiakra kiterjedően:

- beszédfogyatékos

- enyhe értelmi fogyatékos

- érzékszervi fogyatékos: gyengén látó, nagyothalló hallás sérült

- több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos

- egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás

562912 Óvodai intézményi étkeztetés

562917 Munkahelyi étkeztetés

Jogszabályban meghatározott közfeladat:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.tv.4.§.1.a.) pontja szerinti óvodai nevelés feladatok ellátása.

Az intézmény működési köre: Galambok és Zalaszentjakab községek területe

Az intézménybe felvehető maximális gyermek/tanuló létszám: 75 fő

Pedagógiai Program

Az intézmény tartalmi működését és a feladatellátás szakmai alapjait az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő Pedagógiai Program határozza meg. A Pedagógia Program megtalálható az óvoda irodájában.

Munkaterv

Az óvodai munkaterv határozza meg a nevelési év helyi rendjét, a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait az időpontok, határidők kitűzésével, a felelősök megjelölésével.

2. Az intézmény szervezeti felépítése

2.1. Általános szabályok

A köznevelési intézmény szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

Az intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok és a szülők, valamint képviselőik.

Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek és az alkalmazottak közötti megosztásáról az intézményvezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és a fenntartó által az intézményre, illetve egyes szervezeti egységeire (beosztásaira) kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel.

A kötelezően foglalkoztatandó alkalmazottak létszámát a hatályos jogszabályi előírások tartalmazzák. A foglalkoztatottak engedélyezett létszámát nevelési évenként a gyermeklétszám és csoportindítást figyelembe véve a fenntartói határozat adja meg.

Az intézményben foglalkoztatott közalkalmazotti létszám 3 csoport esetén: 12 fő

Munkakörök	Munkakörökben foglalkoztatható létszám	Megjegyzés: (teljes vagy részmunkakör)
Intézményvezető	1	Teljes munkakör
Óvodapedagógus	6	Teljes munkakör
Dajka	3	Teljes munkakör
Pedagógus asszisztens	1	Teljes munkakör
Konyhalány – takarító	1	Teljes munkakör

Az intézményben foglalkoztatott közalkalmazotti létszám 2 csoport esetén: 8 fő

Munkakörök	Munkakörökben foglalkoztatható létszám	Megjegyzés: (teljes vagy részmunkakör)
Intézményvezető	1	Teljes munkakör
Óvodapedagógus	4	Teljes munkakör
Dajka	2	Teljes munkakör
Konyhalány – takarító	1	Teljes munkakör

Valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés módját, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák.

2.2. Az intézményvezető

Az intézmény vezetője: Galambok és Zalaszentjakab Községek Önkormányzatának Intézményfenntartó Társulási Tanácsa által kinevezett intézményvezető.

Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján a fenntartó nevezi ki, a vonatkozó törvények betartásával.

Az intézményvezető jogköre

Az óvodavezető egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, akinek képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a Köznevelési Törvény határozza meg.

Az intézményvezető felelős:

az intézmény szakszerű és törvényes működéséért
takarékos gazdálkodásért
pedagógiai munkáért
az óvodai gazdálkodási feladatainak megszervezéséért
az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működtetéséért
gyermek és ifjúsági feladatok megszervezéséért és ellátásáért
a nevelőmunka egészséges és biztonságos megteremtéséért
a gyermekbalesetek megelőzéséért
a gyermekek és közalkalmazottak rendszeres egészségügyi vizsgálatának irányításáért
pénzeszközök jogszabályban meghatározott módon történő felhasználásáért
felel a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért
az intézmény dokumentumainak a törvényi előírások változásainak megfelelő módosításáért
a belső kontrollrendszer működtetéséért

Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a nevelőtestület vezetése
a tanügy igazgatási döntések meghozatala
munkáltatói döntések meghozatala
kötelezettségvállalás
kiadmányozási jogkör gyakorlása
fenntartó előtti képviselet

Az intézményvezető feladata:

munkáltatói jogok gyakorlása
pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, fejlesztése
a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatok ellátása
döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése
az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján
az intézmény teljes képviselete
kapcsolattartás, együttműködés a tagintézmény vezetőkkel, fenntartóval, szülői szervezettel, külső partnerekkel
jogszabályban meghatározott tanügy igazgatási feladatok ellátása
a gyerekek felvételével, átvételével, az óvodai elhelyezésével, megszűnésével kapcsolatos döntések meghozatala

Vezető értékelése NKT.69.§ (4)

Belső értékelés:

A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében kérdőíves felmérés alapján értékeli, melynek eredményét a vezető belső önértékelése során figyelembe vesz.

Külső értékelés:

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

2.3. Vezetők közti kapcsolattartás, helyettesítési rend, feladatmegosztás

Vezetők közti kapcsolattartás

Az intézmény vezetője és helyettese közti kapcsolattartás folyamatos, vezetői megbeszéléseket a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tartanak.

Vezetők helyettesítési rendje

Az intézményvezetőt tartós távollétében vagy tartós akadályoztatása esetén helyettese, mindkettőjük távolléte esetén az óvodavezető által kijelölt megbízott óvodapedagógus (ügyeletes vezető) helyettesíti. Jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki, a biztonságos működés érdekében intézkedési jogkörrel bír.

Az intézményvezető vagy helyettese akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az óvodavezető, illetve az óvodavezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:

· az ügyeletes vezető csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg a vezető vagy vezető-helyettes helyett,

· az ügyeletes vezető csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott,

· a helyettesítés során az ügyeletes vezető a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

Ezen túlmenően a benntartózkodás alapján Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

Vezetők közti feladatmegosztás

Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján	Feladatot ellátó vezető	Egyéb /helyettes, ellenőr stb.	Megjegyzés kiadmányozáshoz
Szakszerű és törvényes működés	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Célszerű és takarékos gazdálkodás	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	4 héten túli tartós hiányzás esetén
Pénzügyi és gazdálkodási feladatok	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	2 héten túli tartós hiányzás esetén kivétel: folyamatos megrendelés-szerződés: dolgozói bérlet, rezsi költség, meglévő előfizetés, helyettesítés elrendelése és elszámolása, gyermekétkeztetés számlái.
Gyermek és ifjúságvédelem	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	2 héten túli tartós hiányzás esetén, kivétel az azonnali intézkedést kívánó veszélyeztetettség felmerülése
Gyermekbalesetek megelőzése	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Egészségügyi vizsgálat megszervezése	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer működtetése	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Pedagógiai program végrehajtása, ellenőrzése.	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Éves munkaterv elkészítése, értékelése	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	4 héten túli tartós hiányzás esetén
Beiskolázási feladatok lebonyolítása	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	4 héten túli tartós hiányzás esetén
Pedagógus továbbképzési program és beiskolázási terv elkészítése	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	4 héten túli tartós hiányzás esetén
Nemzeti ünnepek és egyéb hagyományok ápolása	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Álláshelyek betöltése, kinevezés határozott időre	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	2 héten túli tartós hiányzás esetén
Megbízások	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	4 héten túli tartós hiányzás esetén
Munkavállalói felelősség megállapítása	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Munkavállaló kártérítésével kapcsolatos intézkedés	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	4 héten túli tartós hiányzás esetén
Közalkalmazottak besorolása, nyilvántartások	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	4 héten túli tartós hiányzás esetén
Alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerése	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	12 héten túli tartós hiányzás esetén
Szabadságok tervezése, ütemezése	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Munkarend szervezése, ellenőrzése	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Tanügy igazgatási feladatok	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	2 héten túli tartós hiányzás esetén, kivétel a meglévő jogviszonnyal kapcsolatos igazolások folyamatos
Kapcsolattartás szülői közösséggel és egyéb partnerekkel	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Nyilvántartások naprakész vezetése,	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Szabályzatok dokumentumok elkészítése, hozzáférhetősége	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	4 héten túli tartós hiányzás esetén
Csoportok adminisztráció ellenőrzése	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Tűz és munkavédelmi előírások betartása	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Leltározás selejtezés	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Épület és vagyontárgyak védelme	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Intézmény képviselete	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos
Biztosítja a gyermekek részvételét települési eseményeken	Óvodavezető	Óvodavezető helyettes	folyamatos

2.4. A nevelőtestület

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozat hozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott óvodapedagógus.

A nevelőtestület feladatai és jogai

A nevelőtestület feladata az óvoda Pedagógiai Programjában megfogalmazottak megvalósítása – ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.

A nevelőtestület tagjainak munkájával, személyzeti ügyeivel, a gyermekek elbírálásával kapcsolatos adatok, a tanácskozások vita anyaga a hivatali titok fogalomkörébe tartoznak. A hivatali titok megőrzésére fegyelmi felelősség kötelezi a nevelőtestület minden tagját.

A nevelőtestület döntési jogköre:

a Pedagógiai Program módosításának elfogadása
Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának elfogadása
Házirend módosításának elfogadása
a továbbképzési program elfogadása
nevelési intézmény éves munkatervének jóváhagyása
átfogó értékelések, elemzések, beszámolók elfogadása
nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása
intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény megfogalmazása
saját feladatainak és jogainak részleges átruházása
a jogszabályokban meghatározott más ügyek.

A nevelőtestület döntései és határozatai

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.
Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet emlékeztető jegyzőkönyvét a vezető által kijelölt személy vezeti.
A döntések és határozatok az irattárba kerülnek.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

A nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet:

A nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A nevelőtestületi értekezlet

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében rendszeresen értekezletet tart a nevelési év során. Az értekezletek rendjét az óvoda éves munkaterve rögzítik.

Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az intézmény vezetője szükségesnek látja.

2.5. Belső önértékelési csoport

A belső önértékelési csoport vezetőjét az intézmény vezetője jelöli ki és bízza meg. Személyét a teljes alkalmazotti közösség fogadja el. A belső önértékelési csoport tagja minden óvodapedagógus, a munkaköri leírásokban rögzítésre kerül az önértékelési csoportban lévő feladatok elvégzése. Az önértékelési folyamatokban feladatelosztása az éves önértékelési tervben kerül rögzítésre.

Az önértékelési csoport feladata:

· az intézményi elvárás rendszer meghatározásában való közreműködés,

· intézményi önértékelési rendszer kiépítése, annak gyakorlati működtetése,

· az értékelésbe bevont kollégák, pedagógusok és a partnerek tájékoztatása,

· részvétel az adatgyűjtésben, interjúkérdések, kérdőívek összeállításában, kielemzésében

· az OH informatikai felületétének működtetése és kezelése

· a tervszerű, folyamatos, szervezett, zökkenőmentes minőségi munka biztosítása.

Az önértékelési csoport vezetőjének feladata:

· minden év elején az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés után éves munkaprogram összeállítása, előző év értékelése

az OH informatikai felületének működtetése és kezelése

· a belső önértékelési rendszer működtetésében való aktív részvétel, az intézmény önértékelésből adódó célkitűzések és fejlesztési feladatok meghatározása és azok gyakorlati koordinálása

· újonnan megjelenő önértékeléssel, tanfelügyelettel, minősítéssel kapcsolatos törvények, rendeletek folyamatos figyelemmel kísérése, ismertetése, az érintettek tájékoztatása

· kapcsolattartás az intézményvezetővel, eredményekről, folyamatokról való tájékoztatás

2.6. Az alkalmazotti közösség

Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve, valamint a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló Törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó a nevelőmunkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott.

Az alkalmazotti közösség jogai

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit a jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.

Feladatkörükbe utalt teendőket a munkaköri leírások tartalmazzák.

3. Az óvoda közösségei, kapcsolataik egymással, az intézmény vezetésével

3.1. Az óvodaközösség (gyermekek, szülői szervezet)

Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják.

3.1.1. Az óvoda csoportjai és kapcsolattartási rendje

Az óvodába felvehető gyermekek maximális létszáma az Alapító Okiratban meghatározott. A csoportok létszámának megállapításáról a helyi körülmények és a gyermekek elláthatóságának figyelembe vételével az intézményvezető dönt a nevelőtestület véleményének kikérésével. A gyerekek csoportba való beosztását meghatározza: kora, fejlettségi szintje, illetve az adott nevelési év során a csoportbesorolást befolyásoló egyéb tényezők, ezért nevelési évenként a csoportba való beosztás változhat.

A csoportok vezetéséért a csoportban dolgozó óvónők felelnek.

Az átmeneti vagy huzamosabb ideig tartó csoportösszevonásokról az intézményvezető dönt.

3.1.2. A szülői szervezet

Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői

szervezetet (közösséget) hozhatnak létre

Az óvodai Szülői Szervezet áll:

· A csoportok szülői közösségeiből

· Szülői választmányból

A csoportok szülői közösségei

A csoportok szülői közösségeit, az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják, akik a szülők köréből megválasztják a Szülői Szervezet képviselőjét.

Tagjai: minden óvodába járó gyermek szülei

Javaslattételi véleményezési jog gyakorlása: A csoportok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a csoportban választott képviselő segítségével juttathatják el az óvoda vezetőjének. Javaslattal élhetnek a saját csoportjukat érintő, gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben.

Döntési jogkör:

· Az óvodai szülői szervezete legmagasabb szintű döntést hozó szerve,

· Kialakíthatja saját működési rendjét,

· Az óvodai munkatervhez igazodva elkészítheti az éves munkatervét,

· A szülői szervezet akkor határozatképes, ha az értekezleten az érdekeltek

50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza.

Véleményt nyilváníthat:

· Az óvoda pedagógiai programjának, Házirendjének, SZMSZ –ének, azon pontjairól, amelyek a szülőkkel illetve a gyermekekkel kapcsolatosak.

· Véleményezési jogát gyakorolhatja a Munkaterv szülőket érintő részében, óvodavezetői pályázatban,

· Véleményt nyilváníthat a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben, ill. az óvoda működésével kapcsolatban javaslattal élhet.

· A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni.

(véleményalkotásra, legalább 5 napot kell biztosítani)

Képviseleti jog:

Képviseli a szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez.

A szülői szervezet vezetőjének feladata a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintetteknek.

Kapcsolattartás, tájékoztatás:

Az óvoda szülői szervezetének elnöke közvetlenül az óvoda vezetőjével tart kapcsolatot.

A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái:

· szóbeli személyes megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével,

· közreműködés az előterjesztések, illetve a jogkörgyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezetőnek,

· munkatervek egymás részére történő megküldése,

· értekezletek, ülések,

· azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),

· a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek

3.1.3. A szülők szóbeli tájékoztatása

A szülők tájékoztatásának módja:

· a szülői értekezletek,

· az egyéni tájékoztatás,

· a fogadó óra.

3.1.4. A szülői értekezletek rendje

Az óvodapedagógusok évi két alkalommal (nagycsoportban évi három alkalommal) tartanak

szülői értekezletet a gyermekek szülei számára (a munkatervben rögzített időpontokban). A

nevelési év kezdetén lévő szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól.

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az óvodavezető, az óvodapedagógus a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

Az óvodapedagógusok előzetes egyeztetés alapján, igény szerint fogadóórát tartanak, szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a szülők számára.

A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje:

· Óvodai szülői értekezlet valamennyi szülő számára azonos témában, a vezető részvételével.

· Csoport szülői értekezlet az egyes csoportba járó gyermekek szülei számára a csoportos óvodapedagógusok részvételével.

Az írásbeli tájékoztatás rendje:

Az óvodában, az előtérben található tájékoztató táblán, illetve a csoportok életéről való konkrét tájékoztatás a csoportok faliújságjain, a zalaszentjakabi szülők számára üzenő füzetben történik.

3.2. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg.

A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze, amikor a jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

A kapcsolattartásnak formái közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.

4. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel.

Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel.

Fenntartó és az óvoda kapcsolata

Kapcsolattartó: óvodavezető

A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, az intézmény érdekeinek képviselete.

A kapcsolattartás formája: szóbeli tájékoztatás, írásos beszámoló, értekezleten és gyűlésen való részvétel, adatszolgáltatás, rendezvényeken és ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések.

Általános Iskola és óvoda kapcsolata

Kapcsolattartó: Óvoda-iskola átmenet csoport vezetője

A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda–iskola átmenet megkönnyítésével, információk továbbítása a szülőknek.

A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel, szakmai műhelyben való részvétel

Gyakoriság: Az óvoda - iskola átmenet munkatervben meghatározottak szerint

Egészségügyi Szolgálat (gyermekorvos, fogorvos, védőnő, üzemorvos) és óvoda kapcsolata

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője.

A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés

Az óvodavezető feladatai:

· Az egészséges munkafeltételek biztosítása.

· Értesítési kötelezettség fertőző betegségek esetén az ÁNTSZ felé.

· Kapcsolattartás a Foglalkozás Egészségügyi Szolgálattal az óvoda alkalmazottainál évente egy alkalommal, illetve szükség szerint munka alkalmassági vizsgálat elvégzése érdekében

· Kapcsolattartás a védőnővel, fogorvossal az évente egy alkalommal, illetve szükség szerint szűrővizsgálat elvégzése érdekében

· Az óvodában egészségügyi szűrések formájában a védőnő, a fogorvos rendszeresen meglátogatják az óvodát

· Gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről

· Szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.

Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, gyámügyi hivatal és óvoda kapcsolata

Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős.

A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása.

A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvétel, segítség kérése, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.

Feladatok:

· a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja

· amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen

· esetmegbeszélés – az óvoda részvételével, a szolgálat felkérésére

· szülők tájékoztatása révén (a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését

Gyakoriság: szükség szerint.

A gyermekvédelmi feladatok meghatározását az óvoda pedagógiai programja tartalmazza.

Pedagógiai Szakszolgálatok

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője

A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.

A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel. Utazó gyógypedagógusi és logopédusi ellátás során folyamatos konzultáció az óvodában a gyermek fejlesztéséről.

Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a gyógypedagógus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint.

Pedagógiai Oktatási Központok (megyei, fővárosi)

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője.

A kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismereteinek frissítse, bővítése, valamint szaktanácsadói szakmai segítés.

A kapcsolat formája: továbbképzések, konferenciák, konzultációk, pedagógiai tájékoztatás tanácsadás

Gyakoriság: nevelési évenként meghirdetett időpontokban és gyakorisággal.

Gyermekprogramokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatók

Kapcsolattartó: az óvodavezető által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus.

A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermekműsorok, előadások szervezése, lebonyolítása.

A kapcsolat formája: intézményi programok szervezése, intézményen kívüli kulturális programok látogatása, illetve ajánlása a szülőknek.

Gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével.

5. A működés rendje

5.1. A nevelési év rendje

A nevelési év szeptember 1-től az azt követő év augusztus 31-ig tart.

Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg.

A munkatervhez ki kell kérni:

- az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményét.

Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni:

- az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását (maximum 5 nap),

- a szünetek időtartamát,

- a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját,

- a nevelőtestületi, és a szülői értekezletek, valamint fogadóórák időpontját.

- az intézmény bemutatkozását szolgáló nyílt nap időpontját

Az óvodai nevelés nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről.

5.2. A nyitva tartás rendje

Az intézmény munkanapokon 7⁰⁰ - 17⁰⁰óráig tart nyitva, öt napos (hétfőtől péntekig) munkarenddel üzemel. Ettől eltérő a munkarend abban az esetben, ha a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul.

Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék.

Az óvoda:

- nyári zárva tartása 4 hét (augusztus első négy hete), a nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig tájékoztatjuk a szülőket (a zárva tartás ideje alatt a feladatellátás a kijelölt óvodában valósul meg).

- a nevelés nélküli munkanapokról, melyre évente öt napot vehet igénybe a nevelőtestület, legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatjuk

A tájékoztatás módját a házirend szabályozza.

5.3. Csoport összevonás

A mindenkori tanév törvényes rendje szerint az iskolai őszi, téli és a tavaszi szünet idején, vagy más olyan esetben, amikor a gyermekek létszáma 10 fő alá csökken, a csoportok összevonhatóak.

5.4. Pedagógus Hiányzás

Pedagógus hiányzás esetén túlmunka szervezésével, belső munkaszervezéssel az óvoda bármely pedagógusa átveheti a hiányzó pedagógus feladatait, a gyermekek felügyeletét és szakszerű fejlesztését.

5.5. A gyermekek benntartózkodásának rendje

Az intézmény - reggel 7⁰⁰ órától – 17⁰⁰ óráig fogad gyermekeket.

Az intézményből a gyermeket a foglalkozásokat követően:

- ha ebédet nem igényel 11³⁰ órától – 12⁰⁰ óráig,

- ha ebédet igényel 12³⁰ órától – 13⁰⁰ óráig,

- délután: 15⁰⁰ órától – legkésőbb 17⁰⁰ óráig lehet elvinni.

A gyermekek intézményi étkezésének részletes szabályozását a házirend határozza meg.

A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el.

A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodapedagógusoknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. A gyermekekkel a nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik.

A gyermekek az óvoda helyiségeit csak pedagógus, esetenként szakszolgálati szakember közreműködésével használhatják. A kizárólagosan felnőttek által használt helyiségekben gyermek nem tartózkodhat.

5.6. Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje

A nevelési – oktatási intézményben dolgozó pedagógusok heti munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő – oktató munkával vagy a gyermekkel, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges munkaidőből áll. A munkaidő beosztásánál legfontosabb szempont az intézmény zavartalan működése és az óvodapedagógusok egyenletes terhelése.

Az alkalmazottak munkaköri feladatait a munkaköri leírás és a megbízások tartalmazzák. A munkakörbe tartozó feladatok leírását mindenki kézbe kapja. Az alkalmazottak napi munkarendjét és a helyettesítési rendet a vezető állapítja meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően.

Az alkalmazott köteles munkára kész állapotban a munkaideje kezdetekor a gyermekcsoportban megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén azonnal köteles jelenteni a vezetőnek, hogy a helyettesítésről intézkedjen.

Az óvónők számára a kötelező órán felüli – pedagógiai munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az óvoda vezetője adja.

A közösségi tulajdon érdekében az épület kulcsainak biztonságos használata a nyitó és záró dolgozó feladata.

A munkaidőkezdést és zárást úgy kell megszervezni, hogy a hivatalos munkaidő folyamatosan biztosított legyen.

A napi munkaidőkezdést és a napi munkaidő befejezését az alkalmazottak kötelesek jelenléti íven napra készen vezetni. A jelenléti ív vezetését, annak valóság tartalmát az óvodavezető folyamatosan ellenőrzi.

A munkaidő alatti távollétet az óvodavezető engedélyezi.

Az óvodában dolgozó közalkalmazottak munkarendje az éves munkatervben megtalálható

Az intézmény hivatalos munka idejében felelős vezetőnek kell az óvodában tartózkodnia.

5.7. Az óvodavezető fogadóórája

Fogadóórák a szülők részére: az éves munkatervben meghatározottak szerint, mely a szülői értekezleteken, valamint a faliújságon kerül kihirdetésre.

Fogadóóra az alkalmazottak részére: az éves munkatervben meghatározottak szerint, egyébként az előzetesen egyeztetett időpontban.

6. A munkaszervezet működésének főbb szabályai

Az alkalmazotti jogviszony létrejötte:

Az intézményvezető, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavállalóval az alkalmazotti jogviszony létesítésekor állapodik meg, melynek írásba foglalt dokumentuma a munkaszerződés.

A munkaszerződés tartalmazza, hogy az érintett alkalmazott milyen munkakörben és milyen feltételekkel, milyen mértékű alapbérrel és mely időponttól, milyen időtartamra kerül alkalmazásra. Az alkalmazott jogviszonyárra vonatkozó kinevezés elválaszthatatlan mellékletét képezi a névre szóló munkaköri leírás.

Munkaköri leírás

Az intézmény alkalmazottainak konkrét, egyedi feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák.

Az egyedi (személyre szóló) munkaköri leírásokat feladatváltozás, szervezeti egység módosulás, illetve minden, a konkrét munkavégzéssel kapcsolatos változás esetén aktualizálni kell. Az aktualizálásnak lehetőleg a változással azonos időben, de legkésőbb 15 naptári napon belül meg kell történnie.

A munkaköri leírások kötelező tartalmi elemei:

§ egyedi azonosító (iktatószám)

§ oktatási azonosító, ahol releváns

§ kinek, milyen munkakörre került kibocsátásra

§ az érintett alkalmazott jogállása, jogaira és kötelezettségeire milyen további rendelkezések vonatkoznak

§ melyek a konkrét (ténylegesen végzendő) feladatai, kötelezettségei

§ a munkavégzés helye és időtartama

A munkavégzés

A munkavégzés a munkaköri leírásban (vagy a külön utasításban) megjelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok szerint történik. A megfelelő munkakörülmények (a jogszabály által meghatározott feltételek) biztosítása a munkáltató feladata.

A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességeinek megfelelően, az elvárható szakértelemmel és pontossággal, körültekintéssel az arra vonatkozó szabályoknak, a munkahelyi vezetője utasításának, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően végezni.

A szabadság

Az éves rendes szabadság kivételéhez ütemtervet kell készíteni, tárgyév január 15-ig.

A szabadság igénybevételét az óvodavezető engedélyezi.

Az alkalmazottak részére megállapított szabadságról, illetve a már ténylegesen letöltött szabadságról, naprakész nyilvántartást kell vezetni.

A munka díjazása

A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat a munkaszerződésben kell rögzíteni. Az illetmény meghatározásakor a közalkalmazottakra vonatkozó törvényi előírás kereteit be kell tartani.

Az egyéb személyi juttatásokra vonatkozóan a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, illetve ezek végrehajtására kibocsátott jogszabályok hatályos rendelkezései az irányadók.

Munkakör átadás

A vezető beosztású dolgozók valamint az intézményvezető által kijelölt munkakört betöltő dolgozók munkaköre átadásáról és átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.

A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik, az eljárást a változástól számított legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. Ha a munkakört korábban betöltő személy alkalmazotti jogviszonya megszűnik, az átadás – átvétel lebonyolításának határideje az érintett utolsó munkanapja.

7. A belső ellenőrzési rendszer

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja

· szakmai – pedagógiai ellenőrzés: a napi gyakorlat szempontsor alapján történő összehasonlítása a Pedagógiai Programban megfogalmazott célokkal, feladatokkal, alapelvekkel

· a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása a belső ellenőrzés során feltárt hiányosságokra keresett megoldásokkal, javaslatokkal

· a pedagógus kompetenciáknak való megfelelés elősegítése

· az óvodapedagógusok szakmai tudásának fejlesztése a szakmai előmenetel biztosítása érdekében

· az óvodapedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:

· fogja át a pedagógiai munka egészét,

· segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,

· a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és

értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény

elérésére,

· támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását,

· a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás

valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,

· biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,

· támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes

végrehajtását, megtartását,

· hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak:

· az intézmény vezetője,

· az intézményvezető helyettese

· a Belső Önértékelési csoport vezetője

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:

· szóbeli,- írásbeli beszámoltatás,

· csoport,- foglalkozás látogatás,

· dokumentumelemzés

· megfigyelés

· interjú, kérdőív

A belső ellenőrzés fajtái:

· Tervszerű: a munkatervben rögzített ütemterv alapján

· Alkalomszerű: a napi felkészültség, hiányosságok feltárása érdekében

Az intézmény pedagógiai munkájának belső ellenőrzésének megszervezéséért, hatékony működéséért és dokumentálásáért az óvodavezető a felelős.

A pedagógiai munka belső ellenőrzési ütemtervét az éves munkaterv tartalmazza. Az ütemterv tartalmazza az ellenőrzés típusát, tartalmát, továbbá kiterjed a munkakörrel, munkafegyelemmel, tanügy igazgatási feladatok elvégzésével, adminisztrációval kapcsolatos kérdésekre is.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének tapasztalatai, eredményei a nevelési évet záró értekezleten kerülnek értékelésre az erősségek, a fejlesztési területek és a hiányosságok érdekében hozott intézkedések megállapításával.

A minőségi munkavégzés bérdifferenciálásának szempontjai:

· a napi gyakorlat során a Pedagógiai Programban megfogalmazott céloknak, feladatoknak, alapelveknek megfelelő minőségi munkateljesítmény

· a belső és külső ellenőrzések során feltárt átlagon felüli, minőségi munkateljesítmény

· a tehetséges, a hátrányos helyzetű és lemaradást mutató gyermekek sikeres integrációja, fejlesztése

· óvodai dokumentumok elkészítésében való aktív részvétel

· az óvoda külső rendezvényeken való magas színvonalú képviselete

· óvodai rendezvények megszervezésében és lebonyolításában való aktív közreműködés

· szülőkkel példaértékű együttműködés

· kollégákkal való példaértékű együttműködés, kollégák szakmai munkájának segítése

8. A gyermekek felvételénél irányadó szempontok, távolmaradás igazolása

8.1. A gyermek felvétele, csoportba való beosztása

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20§ (1) alapján.

Az óvodai beiratkozás időpontját a fenntartó határozza meg, tárgyév április 20-a és május 20-a között. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, valamint közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, egyben rendelkezik az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról.

2011. évi CXC köznevelési törvény 8.§

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.

A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.

A szülő, amennyiben azt az óvodai beiratkozás napján - az elektronikus elérhetőségének megadásával - kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került.

A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt.

Az óvoda vezetője

· az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,

a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában közli a szülővel

Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.

Az intézmény a gyermekkel kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a szülővel.

Az óvoda döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek érdekében eljárást indíthat

A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést

a) a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá

b) az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében.

Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja.

Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata.

Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermeket, aki az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, és erről a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíti a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van.

8.2. Az óvodai jogviszony megszűnése

2011. évi CXC köznevelési törvény 53.§

Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha:

· a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, a másik intézménybe történő átíratás esetében /költözés, stb./ a szülő köteles az intézményvezetőjének azt jelenteni, melyet írásban rögzítünk. (Értesítés óvodaváltozásról) Az így kapott igazolást a befogadó intézményben kell leadni.

· a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,

· a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,

· az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.

Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell.

8.3. A gyermek távolmaradása, annak igazolása

A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit.

Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § alapján:

Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha:

· a szülő előzetesen írásban kérte az óvoda vezetőjétől, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába. Az engedély megadható, amennyiben a gyermek rendszeresen járt óvodába és távolmaradása nem veszélyezteti.

· a gyermek beteg volt, és ezt a tényt a szülő az orvosi igazolás óvónő részére való átadásával igazolja. Az igazolást a gyógyult gyermek közösségbe vitelének első napján kell átadni.

· a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott (óvoda látogatási) kötelezettségének eleget tenni.

Minden távolmaradást – az étkezésből való kijelentés, a térítési díj jóváírása miatt is – előre be kell jelenteni a csoport óvónőinek. Betegség után a gyermek csak orvosi igazolással fogadható az óvodába.

A csoportba beírt gyermekek adatait és hiányzásait a felvételi és mulasztási napló rögzíti. A gyermek hiányzását a pedagógus a mulasztási naplóba jegyzi be. Naprakész vezetéséért a csoportban dolgozó óvodapedagógusok a felelősek.

Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

Öt nap vagy azt meghaladó igazolatlan hiányzás esetén a 20/2012 (VIII 31.) EMMI rendelet 51.§ (4.) bekezdése szerint járunk el:

· Ha az óvodába járásra kötelezett gyermek egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A gyámhatóság a bejelentés alapján az óvoda bevonásával intézkedési tervet készít, amelyben meghatározza a további igazolatlan hiányzás megszüntetésére irányuló feladatait.

· Ha a gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz napot, az óvodavezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.

· Ha a gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz napot, az óvodavezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóságot.

9. A létesítmények és helyiségek, eszközök használati rendje

9.1. Az épület rendje

Az óvoda homlokzatára a Magyar Köztársaság és az Európai Unió hivatalos zászlaját ki kell helyezni. Az épület lobogózása az előírásnak megfelelően folyamatos, a technikai dolgozó feladata. Tisztításáról az óvodavezető által kijelölt dajka, megrongálódás esetén cseréjéről az óvodavezető köteles gondoskodni. Az óvoda csoportszobáiban, címtábláján, épületeinek homlokzatán Magyarország címerét el kell helyezni.

Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy kötelessége:

· az óvoda tulajdonának védelme,

· a tűz- és balesetvédelmi előírások betartása,

· a munka- és egészségvédelmi szabályok betartása

· az óvoda rendjének és tisztaságának megőrizése,

· a berendezések rendeltetésszerű használata,

· az energiával és a szükséges anyagokkal való takarékoskodás.

A helyiségek használata

· Az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben az óvoda dolgozói az intézmény feladatainak ellátása, a nevelő - oktató munka zavarása nélkül használhatják .

· Az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időn kívül az óvoda dolgozói

az intézményvezető engedélyével használhatják.

· A gyerekek az óvoda helyiségeit és ezek berendezéseit csak az óvodapedagógus és dajka felügyeletével használhatják – a házirend betartásával.

Biztonsági rendszabályok

· Az óvoda vagyonvédelme, valamint a gyermekek biztonsága miatt az udvari kapukat mindenki köteles bereteszelni maga után, a bejárati ajtókat az illetékes dajka köteles zárva tartani.

· Az utolsóként távozó dolgozó felelős az épület, a kapuk bezárásáért.

A berendezések használata

· A dolgozók az általuk használt elektromos berendezéseket munkavégzés befejezése után kötelesek áramtalanítani.

· Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak az óvodavezető engedélyével lehet az óvodából elvinni átvételi elismervény ellenében.

Számítástechnikai eszközök, fénymásoló használatának rendje

· Az irodákban elhelyezett számítógép, laptop, nyomtató, fénymásoló használatára jogosult: óvodavezető, óvodapedagógusok

· Az eszközök rendeltetésszerű használata kötelező.

· Működési zavar esetén a használó köteles azonnal értesíteni a vezetőt.

Internet használat rendje

· Az óvodapedagógusok a neveléssel, oktatással lekötött munkaidőn túl használhatják az internetet az óvodai neveléshez kapcsolódó esetekben

· Az óvodavezető teljes munkaidőben hivatalos ügyek intézésére, levelezésre, stb.

Telefonhasználat rendje <