„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű, és tevékeny ember váljék belőle"

/ Varga Domokos /

Pedagógiai programunk újragondolását az Óvodai Nevelés Alapprogram iránymutatása, szellemisége, cél- és feladatrendszere, a módosított nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi. CXC. törvény, a közneveléssel összefüggő egyes kormányrendeletek, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, valamint a további hatékony munka érdekében a nevelőtestületnek a megvalósítás során felmerült tapasztalatainak beépítése tették szükségessé.

A helyi pedagógiai program a nevelőtestület által elkészített saját program, az elkészítés során figyelembe vettük a gyermekösszetételt, a gyermekeinket körülvevő, felgyorsult, folyamatosan változó világot, mely nagy hatással van rájuk, továbbá a családok szociokulturális hátterét, szülői igényeket, a helyi sajátosságokat is. A családi nevelést kiegészítő, a szülőkkel szorosan együttműködő óvodai programot készítettünk.

A programban hangsúlyos a gyermekközpontúság, a gyermekek tisztelete, kiemelten jelenik meg a játék fontossága, hagyományőrzés, az anyanyelvi nevelés továbbá a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésével, fejlesztésével kapcsolatos koncepciónk.

Pedagógiai Programunkban foglaltak az alapja és egyben meghatározója annak a közös értékrendnek, melyet minden dolgozónak követnie kell az intézménybe járó gyermekek sikeres nevelése, fejlesztése érdekében.

Törekedtünk arra, hogy az a fenntartó és a szülők számára az elmúlt évek nevelőmunkájának eredményeit, sikereit összegezzük, továbbá egy jövőt orientáló szakmai képet fogalmazzunk meg.

Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását és a mindennapi tevékenységrendszerünkbe beépítettük a környezettel kapcsolatos értékek felismertetését, megóvásának fontosságát.

Programunkban az egészséges életmód fontos eleme az egészséges táplálkozási szokások, valamint a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a mindennapi mozgásos tevékenységek által.

Óvodai rendezvényeink a családok közösségi életét is gazdagítják.

1.1. Programunk specifikumai:

A mindennapi nevelőmunka során játékba integrált korszerű, cselekvő felfedező, alkotó képességet, kreativitást erősítő tevékenységeket kezdeményezünk projekt módszerrel, melyek keretét az évszakok és az ünnepek határozzák meg.
Programunkban kiemelt szerepet kap a gyermekek élményekre és tapasztalatra építő, azaz tevékenységorientált környezeti nevelése, környezettudatos magatartásminták, értékek és életviteli szokások átadása, átvétele.
A játékos mozgásfejlesztésben a mindennapi láb- és testtartást javító tornát rendszeresen alkalmazzuk.

1.2. Adatlap

Az óvoda neve: Galamboki Mesevár Óvoda

Az óvoda címe: 8754 Galambok, Somogyi Béla u. 10.

Az óvoda telefonszáma: 93/358489

E-mail: galambovoda@gylcomp.hu

Honlap: http://mesevarovoda.galambok.hu/index.html

Az óvoda OM azonosítója: 202227

Az óvoda fenntartója: Galambok és Zalaszentjakab Községek Önkormányzatának Intézményfenntartó Társulása

A fenntartó székhelye: 8754 Galambok, Ady E. út. 2.

Az alapító okirat szerint:

Felvehető maximális gyermeklétszám: 75 fő

Óvodai csoportok száma: 3

A program neve: Galamboki Mesevár Óvoda Pedagógiai Programja

1.3. Óvodánk bemutatása

A Galamboki Mesevár Óvoda a település központjában, egy csendes, forgalomtól elzárt, de jól megközelíthető területen helyezkedik el. Az épületet sok fa és füves terület veszi körül, a gyermekek számára az egészséges és biztonságos környezeti feltételek biztosítottak.

Bár az óvoda épülete több mint 100 éves, és eredetileg nem óvodának épült, a felújítások és korszerűsítések következtében jelenlegi komfortfokozata megfelel a követelményeknek.

Az óvodában három csoportszoba található, mely megfelelő az Alapító Okiratban rögzített 75 fő befogadására. Mindegyik csoportszobához tartozik külön öltöző és mosdó, melyek az elmúlt évben felújításra kerültek. Jól felszerelt tornaszobánk a mozgás mellett óvodai rendezvények, ünnepélyek helyszíne is egyben. Az óvoda felszereltsége, eszközkészlete köszönhetően az elmúlt évek sikeres pályázatainak és az óvodai alapítványi bálok bevételének jónak mondható.

Az óvoda udvara tágas, a gyermekek részére biztosítja a játék, levegőzés feltételeit, legnagyobb része füves, árnyékos-napos részek váltakoznak, szervezett mozgástevékenységek, ünnepek, családi programok helyszíne is egyben. Az udvari játékidőt nagyon fontosnak tarjuk, ennek megfelelően az óvoda udvara többféle mozgásra ad lehetőséget a 3-7 éves korosztálynak, a gyermekek kedvence az új játszóvár, óriáscsúszda, fészekhinta. A pályázati bevételekből folyamatosan bővítettük játékeszközeinket rollerekkel, futóbiciklikkel, motorokkal, ezekhez közlekedési pályát is alakítottunk ki. Mindemellett lehetőségük van a gyerekeknek elmélyült tevékenykedésre, homokozásra, szerepjátékokra is. Játékeszközeink maximálisan kielégítik a gyermekek fokozott mozgásigényét.

Közvetlen környezetünk változásainak megfigyelésére, a környezet védelmére, szeretetére nevelésben is nagy szerepe van az udvarnak, minden csoportnak van virágos kertje. Az udvar rendjének fenntartásában, a virágoskert gondozásában az ide járó gyermekek is részt vesznek.

Kiemelt figyelmet fordítunk az udvaron a biztonságos játéklehetőség megteremtésére.

1.4. Küldetésnyilatkozat

Olyan óvodát szeretnék, ahol a nyugodt, érzelem gazdag, inspiráló légkör és a tartalmas együttes munka eredményeképpen az intézmény minden dolgozói és a gyermekek is jól érzik magukat.

Szeretném, ha a gyermekek számára a magas szakmai felkészültséggel, széles látókörrel rendelkező, folyamatosan fejlődni képes óvodapedagógusaink a pedagógiai munkát segítőkkel együtt megteremtenék a gyermeki személyiséget tisztelő, egyenlő esélyek elvén működő, biztonságot nyújtó óvodai környezetet, a gyermekek olyan jellemvonásait erősítenék, mellyel megalapoznák az élethosszig tartó tanulás igényét, és amelyek által a gyermeknek helyes énképe és önértékelése alakul ki.

Fontos, hogy a 3–7 éves korosztállyal kapcsolatos szakmai tudásunk birtokában a családi nevelést kiegészítve az óvodában is biztosítsuk a fejlődés optimális feltételeit, segítsük, támogassuk a szülőket, nehézségeik megoldásában partnereik legyünk.

Óvodánk legfontosabb feladata a jövőben is, hogy az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével segítse az óvodás gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, együttműködő készségük és akaratuk fejlesztését.

2. Óvodai nevelésünk alapelvei, célkitűzései

Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. Pedagógiai programunk a családi nevelés kiegészítője. Célunk a családok aktív bevonása az óvodai nevelőmunkába, melynek kereteit rendezvényeink adják.

Szeretetteljes, családias, biztonságot adó, tevékeny, élményekben gazdag óvodai élet megteremtésére törekszünk, melyben biztosítjuk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását.

Az óvodai nevelés rendszerében elsődleges a játék (a szabad és kreatív játék), valamint a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése, mely áthatja a gyermekek egyéb tevékenységeit. Célunk, hogy nevelésünk hatására a gyermekek önmagukhoz képest fejlődjenek, kreativitásuk szabadon kibontakozzon.

Fontosnak tartjuk, hogy a cselekvő, felfedező tevékenységeken keresztül a gyermekek életkoruknak megfelelő ismereteket, tapasztalatokat szerezzenek és értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitásuk fejlődjön.

Célunk, hogy leljenek örömöt a felfedezésben, az ismeretszerzésben, szeressék és védjék a természetet, vegyék észre és csodálkozzanak rá mindenütt a szépre. Már egészen kicsi koruktól kezdve önállóságra szoktatjuk a gyermekeket, és ezzel megadjuk nekik az “ezt is tudom” örömérzést, és elősegítjük önbizalmuk fejlődését.

Célunk, hogy pedagógusaink példamutató magatartással és a megfelelő környezet kialakításával biztosítsák az egészséges életvitelt, a környezettudatos magatartást, a gyermekek, erkölcsi, közösségi nevelését, szocializációját, képességeik fejlesztését, érzelmi világuk gazdagítását, a szép iránti vonzalmuk kialakítását.

Célunk olyan harmonikus gyermekközösség kialakítása, amelyet egymás elfogadása, kölcsönös megértése, tisztelete és szeretete hat át.

3. Gyermekkép, óvodakép

3.1. Gyermekkép

Óvodai nevelésünk abból a tényből indul ki, hogy az ember, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.

A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés és a környezeti hatások egyaránt befolyásolják. Éppen ezért a gyermeknek életkoronként, (életkori szakaszonként) és egyénenként is változó testi, lelki szükségleteit elégítjük ki óvodánkban.

A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg, a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik.

Gyermekközpontú óvodai nevelésünkben a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatására törekszünk, hogy a gyermekek:

megfelelő kommunikációs képességekkel rendelkezzenek.
környezetbarát szokás-és normarendszerrel rendelkezzenek.
kreatívan, bátran mondják el véleményüket, bizalommal forduljanak társaikhoz és az őket körülvevő felnőttekhez.
szerezzenek sokféle közvetlen tapasztalatot, élményt, amelyek hozzájárulnak harmonikus testi, szociális, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz, hogy az iskolai életmódra alkalmassá váljanak.
az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés terén megfelelő szokásokkal ismerkedjenek meg
személyiségük szabad kibontakoztatásához váljék az önkifejezésük legfőbb formájává a játék, a játékban teljesedjék ki kreativitásuk
testtartásuk, járásuk (mozgáskultúrájuk) legyen harmonikus.
ismerjék és ápolják mindazokat a hagyományokat, ünnepeket, melyekről óvodánkban megemlékezünk (évszakokhoz fűződő hagyományos ünnepek, óvodánk által kialakított hagyományok, nemzeti ünnepek)
szerezzenek ismereteket az önkifejezés módjairól, mozgás és művészeti tevékenységekről
egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljenek, s meglévő hátrányaik csökkenjenek.

Óvodai nevelésünk alapelve, hogy nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

3.2. Óvodakép

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Intézményünk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik (esetenként 2,5) életévétől az iskolába lépésig.

Intézményünk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Arra törekszünk, hogy gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének szem előtt tartásával, elősegítsük a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, és értelmi érettség kialakulását. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek számára az adott életszakaszban megtaláljuk a számára leginkább megfelelő, optimális fejlődési feltételeket, megismerjék szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetüket, olyan tapasztalatokat szerezzenek, melyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz nélkülözhetetlenek.

Élményekkel teli, gazdag tevékenységet biztosítva, a játék elsődlegességét figyelembe véve alakítjuk a gyermekek mindennapjait, ügyelve arra, hogy óvodánk légköre sugározza a szeretetteljes bánásmódot és az otthon érzetét, tükrözze a harmóniát, az egységet és az esztétikumot.

Nagy hangsúlyt fektetünk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esélyegyenlőségének növelésére, a hátrányok csökkentésére, egyéni szükségleteknek megfelelő speciális fejlesztésre, tehetséggondozásra.

A nemzetiséghez tartozó gyermekeink óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, átörökítését, a nyelvi nevelést, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

4. Az óvodai nevelés feladatai

4.1. Egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési programunk

Óvodánkban a mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek, egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra. Így az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír - tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítására.

Célunk:

A gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése, testi-lelki harmónia megteremtése a gyermek életkorának megfelelően.
A tárgyi környezet alakításával és a pedagógiai tevékenységrendszer tudatos megszervezésével segítsük a gyermekek környezet és egészségtudatos magatartásának kialakulását.

Feladataink:

A szülők bevonásával a gyermekek körültekintő testápolása, az időjáráshoz igazodó öltözködési szokások kialakítása, az étkezés higiéniájának megalapozása.
Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel együttműködve, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
Az optimális, a gyermek életkorának megfelelő óvodai életritmus kialakításánál figyelembe vesszük a családi szokásokat, különös tekintettel a roma családokra. Óvodánkban kiemelt feladatunk a családi szocializáció és az ehhez fűződő magatartás megismerése, megértése, elfogadása és annak kiegészítése a társadalmi elvárásoknak megfelelően. Csak azoknak a családban elsajátított szokásoknak a megváltoztatására, áthangolására vállalkozhat az óvoda, amelyik a gyermek egészségét, személyiségének fejlődését jobban szolgálja. Folyamatosan kommunikálunk a szülőkkel és keressük azokat a megoldási módokat, amelyekkel segíteni tudjuk a családokat annak érdekében, hogy megismerjék az egészséges életvitel szokásait.
Az egészséges életmód alakítása érdekében egészség projekteket, a szülők hozzájárulásával gyümölcsnapokat tartunk.

Az egészségfejlesztés területei:

a) egészséges táplálkozás

b) személyi higiéné

c) mindennapos testnevelés, testmozgás

d) testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése

e) a bántalmazás, erőszak megelőzése

f) baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

a) Egészséges táplálkozás:

Alapelvek:

Az óvodás gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének szorgalmazását szolgálja.
Az óvodás gyermek az ébrenlétének nagy részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük háromnegyed részét az óvodában kapják. Ezért fontos, hogy a gyermekek étrendje kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen.
Az óvodai étkeztetés napjainkban – minden igyekezet ellenére – sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon, de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik.
A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania.
Egészségtudatos magatartás kialakítása: zöldség-gyümölcsfogyasztás (a gyermekek kedveljék a zöldséget, gyümölcsöt)

Az óvodapedagógus feladatai:

Az étkezési szokásokat úgy alakítsa, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon.
Csak akkor ülnek le a gyerekek, ha az étel az asztalon van.
Tartsa tiszteletben a gyerekek étkezési szokásait és étkezési tempóját.
A tízórai, az uzsonna folyamatosan történik, minden korcsoportban segítse elő az önkiszolgálást.
Teremtse meg a kulturált étkezés feltételeit, alakítsa ki a helyes étkezési szokásokat, szabályokat.
Kedveltesse meg az új ízeket, intenzív rágásra ösztönözzön. Folyamatos biztosítsa a folyadékot.
Kiscsoportban az ebédhez megterített asztal várja a gyerekeket, középső és nagycsoportban naposok végzik a terítést.
Az önálló merítésre és töltésre fokozatosan szoktassa rá a gyerekeket.
Az étkezés utáni szalvéta használatot alakítsa ki a gyermekekben.
Adjon lehetőséget az étkezések alatti csendes beszélgetésre.
Az evőeszközök használatánál vegye figyelembe a gyerekek életkorát, egyéni képességeit.
Heti egy alkalommal szervezzen gyümölcs- vagy zöldségnapot a szülők bevonásával.
Adjon tanácsot, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. Kerüljék a családi étkezés során az egészségtelen ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Csökkentsék, vagy hagyják el az étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartalmú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi, barna kenyér.
Óvodai napirend keretében ismertessék meg az óvodapedagógusok a dajkákkal együttműködve a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést tegyék örömtelivé, teremtsenek jó hangulatot az ételek elfogyasztásához.
Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, (pl. projektek), játékos alkalmat teremtsenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés zöldségekből, gyümölcsökből – kóstolgatás, tízórai összeállítás).
A nevelési év során legalább 2 alkalommal kerüljön sor az egészséges táplálkozást népszerűsítő szervezett tevékenységre. Ennek során a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóbbá a gyermekek részre.
Az étkezések során előforduló minden féle tejterméket kóstoljanak meg a gyerekek. Beszélgessenek a tej fontosságáról, miért fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét.

b) Személyi higiéné

Alapelvek

A testápolás a gyerekek tisztaság igényének kialakítását szolgálja. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában.
Az óvodapedagógus, az óvodai felvétel után készítsen a gyermekről anamnézist, ezzel elindítja a gyermek megismerésének folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenység végzéséhez szükséges.

Az óvodapedagógus feladatai:

A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC-használathoz teremtse meg a feltételeket, többek között elegendő időt, nyugodt, türelmes légkört, hogy a gyermek fokozatosan, önállóan végezhesse ezeket a teendőket.
Alakítsa ki a különböző testápolási folyamatok technikáját, a műveletek sorrendiségét, az eszközök használatát gyakoroltassa be, a kialakult szokásokat szilárdítsa meg, a műveletek sorrendjét automatizálja.
Az elfogadás (beszoktatás) ideje alatt minden gyermekkel ismertesse meg a testápolási teendőket, tevőlegesen nyújtson segítséget, hogy a gyermekek megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét, s közben a műveletek során beszélgessen a gyermekekkel a bensőséges kapcsolat kialakítása érdekében.
Figyelmeztesse a gyermekeket a saját személyes eszközök használatára /pohár, fogkefe, fésű/
Biztosítsa a WC-zés lehetőségét a nap bármely szakában, a dajka és az óvodapedagógus nyújtson segítséget a WC rendeltetésszerű használatában, mely nemenként eltérő lehet.
A fogmosás igényének kialakítását az óvodába lépéstől kezdje meg, amely gyermekek sohasem használtak fogkefét, azokkal fokozatosan vezesse be a fogkefe használatát, eleinte csak szájöblítést végezzenek. Fogmosásra ebéd után kerüljön sor. Fogmosásra ebéd után kerüljön sor, ügyeljen arra, hogy a gyermekek megfelelően és alaposan mossanak fogat.
A mosdóban elvárt viselkedés szabályaira figyelmeztesse a gyermekeket.
Ügyeljen a takarékosságra, ezért mindenből csak a szükséges mennyiséget használják /WC papír, víz, szappan, fogkrém, zsebkendő, stb./
A helyes orrfúvás és zsebkendőhasználat kialakulását segítse elő, elérhető helyen biztosítsa a zsebkendőt a csoportszobában.
Esetenként a gyermek gondozatlanságát, ápolatlanságát bizalmasan beszélje meg a szülővel, tapintatosan tanácsokkal, ötletekkel segítse őket.
Fejtetvesség esetén azonnal intézkedjen a kezelésről a dajka, szükség esetén védőnő bevonásával.

A testápolás hangsúlyozása érdekében évente több alkalommal szervezze meg a Védőnő által elvégzendő tisztasági vizsgálatot a gyermekeknél.

Az öltözködéssel, ruházattal kapcsolatos óvodai szokások

A csoportszobai játékhoz kényelmes benti ruhát és váltócipőt /nem papucs/ viseljenek, az udvari játékhoz az időjárásnak megfelelő, udvari játékra alkalmas ruhát, cipőt.
Minden gyereknek legyen váltóruhája az öltözői polcán.
A szülőkkel való kapcsolattartás során az óvodapedagógus a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására tegyen javaslatot. (műszálas anyagok kerülése, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása.
A testnevelés foglalkozásokhoz legyen a mozgásnak megfelelő váltó ruházatuk. /tornacipő, zokni, trikó vagy póló, rövidnadrág, tornaruha/
Ünnepeken, ünnepélyeken viseljenek alkalomhoz illő ruházatot.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára biztosítjuk a tornafelszerelést, ha szükséges ünneplő ruhát.

Az óvodapedagógus feladatai:

Alakítsa ki már óvodába lépéstől kezdve a helyes öltözködési szokásokat, a váltóruha és a megfelelő ruházat biztosításához kérje a szülők segítségét.
Tartsa szem előtt az időjárásnak megfelelő öltözködést, figyelmeztessen a túl- illetve alulöltöztetés veszélyeire.
Tárjon fel összefüggéseket a gyermekek számára az időjárás és az öltözködés között.
Az öltözködés folyamatában fokozatosan szoktassa a gyermekeket az önállóságra, tartsa szem előtt a gyerekek életkori sajátosságait, csak annyit segítsen, amennyit a gyerekek igényelnek.
Biztosítson elegendő időt az öltözködésben a gyermekek eltérő igényei szerint.
Ügyeljen a helyes sorrend kialakítására, majd a betartására is, váljék automatikussá.
Juttassa sikerélményhez a kevésbé önálló gyermekeket az önállóságra ösztönzés és gyakorlás által, fokozza ügyességüket.
Mutasson példát a gyerekek ruhadarabjainak összehajtogatásával, elrendezésével és ezt várja el a gyerekektől is. Ösztönözze a gyermekeket a ruhájuk, cipőjük esztétikus elhelyezésére.
Szoktassa a gyerekeket a ruhák, cipők megóvására, tisztántartására.
Nagycsoportosoknál érje el, hogy hőérzetüknek megfelelően önállóan alakítsák és változtassák öltözetüket.
Fordítson figyelmet arra, hogy minél több gyermek sajátítsa el a cipőkötés technikáját iskolakezdésig.

A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki.

Az óvodapedagógus feladatai:

· Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, amit lefekvés előtt alapos szellőztetéssel biztosítson.

· A nyugodt pihenéshez otthonról hozott, vagy az óvodában választott puha tárgyat, cumit engedélyezze.

· Elalvás előtt mesével, dalokkal nyugtassa a gyermekeket.

· A pihenés, alvás alatti nyugalmat mindvégig tartsa fenn.

· Az alvás ideje alatt mindvégig tartózkodjon felnőtt a csoportban.

· Tegye lehetővé, hogy a nagycsoportos gyermekek a számukra elegendő idejű pihenés után felkelhessenek, s csendes tevékenységet folytathassanak.

· A nyári hónapokban az iskolába felvett gyermekeknek legyen lehetősége csak akkor pihenni, ha külön igényük van rá. Ezzel is előkészítjük őket a kisiskolás napirend szerinti életre.

Egészséges és biztonságos környezet biztosítása, környezettudatos magatartás megalapozásának alapelvei:

A gyermekek egészséges életmódjának szintjét befolyásolja az óvoda feltételrendszere.
A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, és a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt is fontos.
Az egészséges környezet érdekében fontos a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekekkel.
Óvodánk helységeinek kialakítása a gyermekek egészséges életmódját szolgálja.
A csoportszobák és az egyéb foglalkoztató helységek esztétikus, nyugtató hatású díszítése adja a megfelelő környezetet a harmonikus személyiségfejlesztéshez.
Az óvodánk udvarán minden gyermek biztonságosan használhatja a mozgásfejlesztő játékokat.
A gyermekek szabadtéri tevékenységei alatt is mindig gondoskodunk megfelelő mennyiségű ivóvízről.
Az óvoda helyiségein tükröződik az óvodapedagógusok és dajkák esztétikai kultúrája. Ízléses, természetes anyagokból készült díszekkel történik a helyiségek dekorálása.
A csoportszobák belső terét úgy alakítjuk ki, hogy a különböző tevékenységeknek legyen állandó helye, úgynevezett „kuckókat” képeztünk, melyek lehetőséget adnak a mikro-csoportos elmélyült játékra és változatos tevékenységekre.

Az óvodapedagógus feladatai:

· A környezettudatos magatartás kialakítása érdekében elsődleges feladatunk a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása.

· Mi felnőttek pozitív mintát nyújtsunk a környezettudatos magatartásra, ökológiai szemléletformálásra.

· Ügyeljen a biztonságos környezet kialakítására a gyermekek fejlettségéhez, szükségleteihez és testméreteikhez igazodva a csoportszobában, öltözőben, mosdóban, egyéb helyiségekben és az udvaron.

· A foglalkozásokon jelen van az újrahasznosítás lehetősége, a szemetet szelektíven gyűjtjük. Középső és nagycsoportban szelektív projekthét keretében a „Kukatündér„ társasjátékkal szerezhetnek még több információtA csoportszobát úgy rendezze be, hogy alkalmas legyen a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre.

· Törekedjen a csoportszoba praktikus elrendezésére, a megfelelő játékok kiválasztására a balesetek elkerülése végett.

· A törött, sérült, éles, hegyes játékokat távolítsa el a csoportból és az udvarról.

· A természetes világítás felhasználása céljából olyan függönyt használjon, ami biztosítja a természetes fényt.

· Figyeljen a megváltozott időjárási körülményekre az udvari játékok használata során /vizes, csúszós mászóka, körforgó, csúszda, stb./

· Minden negyedévben ismertesse az óvó-védő intézkedéseket a gyermekekkel a balesetek megelőzése érdekében.

· Törekedjen a kreativitást elősegítő, újrahasznosított anyagokból készülő játékeszközök folyamatos bővítésére.

· A gyermekek bevonásával vigyázzon az udvar rendjére, ültessenek együtt sokféle virágot, hívja fel a gyermekek figyelmét a növényvédelemre. (legyen minden csoportnak virágoskertje)

· A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezelje, szükség esetén kezdeményezze javítását, cseréjét.

· Hívja fel a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, magatartási szabályokra.

· Gondoskodjon az egészséges környezet kialakításáról a higiéniai szabályok betartatásával.

· Naponta többszöri szellőztetéssel biztosítsa a levegőcserét a gyermekek által használt helyiségekben.

· Az öltözők berendezése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. A szülők részére legyen esztétikus tájékoztatótábla, valamint a gyermekmunkák elhelyezését biztosító tábla.

c) Mindennapos testnevelés, testmozgás:

Alapelv:

A mindennapi mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését.

Az óvodapedagógus feladatai:

Megfelelő szervezeti és időkereteket biztosítson az elegendő mozgás kielégítésére, minden gyermek számára
Tegye lehetővé, hogy a gyerekek az egyéni tempójuknak megfelelően, sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat.
Alakítsa úgy a környezetet, hogy a gyerekeket motiválja a mozgásos tevékenységek végzésére, ehhez biztosítsa a feltételeket.
Rendszeres kirándulásokkal, természetjárásokkal is a szabad levegőn való aktív mozgást segítse elő.
Szervezzen mozgásos tevékenységeket minden nap, megtervezve a helyet, időt, és a közegben való mozgást, építsen be prevenciós, korrekciós testi nevelési feladatokat figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait.
A gyermekek egészséges életmódját a változatos egészségfejlesztő testmozgással biztosítja.

d) Testi és lelki egészség védelme, fejlesztése, megőrzése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése

Alapelv:

Célunk a gyermekek egészségének megőrzése, ellenálló képességének fokozása.

Az óvodapedagógus feladatai:

Az anamnézis felvétel közben felderített, ritkán előforduló betegségek /asztma, allergia stb./ figyelemmel kísérése, az egészségi állapot egyensúlyba tartásához szükséges környezet megteremtése.
Nagy hangsúlyt kell fektetni a higiéniás szabályok betartására: környezet tisztántartása szükség szerint fertőtlenítés. Problémát jelent a fejtetvesség, szükséges a hetenkénti ellenőrzés.
Figyeljen arra, hogy betegségből felgyógyult gyermeket csak orvosi igazolással hozza a szülő óvodába.
Tegye lehetővé, hogy a gyermekek a lehető legtöbb időt töltsék a szabadban.
A légfürdőzés lehetőségeit időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) az őszi- téli időszakban is alkalmazza, megfelelő ruházat és változatos mozgástevékenységek biztosításával.
A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építse. (kivétel az erős napsugárzás miatt a 11-15 óra közötti időszak).
Önmaguk és társaik testi épségének megóvására nevelje a gyermekeket.
Évi rendszerességgel kerül sor védőnői- orvosi szűrésekre, hívja fel az orvos figyelmét azokra az eltérésekre, melyek kezelés szakorvosi vizsgálatot igényel.
A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, negyedévenként testsúly, testmagasság méréssel segítjük az egyéni sajátosságok feltárásait. Az óvodapedagógus a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket.

A gyermekek testi épségének védelme és a baleset megelőzése magába foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását.

Alapelv:

A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének, mivel modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára.

A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei:

Szabad beszélgetések:

A beszélgetés kezdeményezheti pedagógus, vagy gyermek is valamely aktuális élménye alapján.
Alapelv az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és véleménynyilvánítás.
Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás, szabad mozgás, jókedv stb. értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, sok mozgás.
Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, áruházak levegője, utazás tömegközlekedési járművön, vendéglők külső képe, utcai porképződés, otthoni állattartással járó szagok.
Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakás levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek, a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás.
Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor, és a szív munkáját, másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják, kellemetlen a füstös levegőjű teremben tartózkodni, védekezés – szellőztetés, helyisége elkerülése, felnőtt megkérése a dohányzás mellőzésére.
Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni, segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni, - mit kell tenni ezért, mit kell elkerülni.

e) Bántalmazás, erőszak megelőzése

A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan élménytől meg kell védeni. Felhívjuk a szülők figyelmét a TV ilyen irányú káros hatására. Segítséget nyújtunk a családoknak a TV-nézés szokásainak kialakításához.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, megfelelően és alaposan mosnak fogat, fésülködnek.
A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat.
Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt.
Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból.
Készségszinten használják a kanalat, villát, kést.
Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.
Étkezés közben halkan beszélgetnek.
Önállóan öltöznek
Ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.
Ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik.
A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani.
Kedvelik és igénylik a mozgásos játékokat.
Szívesen, örömmel tartózkodnak a szabadban.
Ügyelnek egymás testi épségére.
Az egészségfejlesztés szempontjait, alapjait ismerik.
Kedvelik a zöldségeket, gyümölcsöket.

4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés

Célunk:

a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján.
A különbözőség tiszteletben tartásával, egymás kultúrájának és szokásinak megismertetésével alakuljon ki, erősödjön a gyermekek identitása.
A gyermekek szűkebb és tágabb környezetének megismertetésével a hazaszeretet érzelmi megalapozása

Feladatunk:

A gyermekek érzelmi életének gazdagítása, az érzelmi állapot tartósságának fokozása, valamint az érzelmek felett való uralkodás képességének megerősítése.
Az emberi pozitív személyiségjegyek tudatosítása, az óvoda valamennyi alkalmazottjának modellértékű viselkedése. A negatív személyiségjegyek feltárása és azok megítélése, elítélése.
A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek megsegítése, szükség esetén megfelelő szakemberhez irányítása.
A gyermekek nyitottságára építve segítsük, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, emberi környezetben a szépre és jóra, mindazok megbecsülésére.

Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családias légkör megteremtése

Célunk:

Első és a legfontosabb az érzelmi biztonság, az otthonosság, derűs szeretetteljes légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. Családias légkörben kialakul a gyermek érzelmi kötődése társaihoz, felnőttekhez egyaránt.
A gyermekek nevelése egyénre szabott szokás és szabályalakítással, az egyéni sajátosságok figyelembevételével.

Programunk megvalósításának fontos feltétele, hogy az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, egymás közötti kapcsolatát pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.

Az óvodapedagógus és a dajka kiegészíti az anya szerepét, empatikus, meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolatot alakítson ki a gyermekekkel.

A jó közérzet növeli a biztonságérzetét, nyitottabbá teszi a gyerekeket a társak felé, a szeretett felnőtt mintája követésre ösztönöz.

Az első találkozás az óvodával szinte minden gyerek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő viszonyát. Már a beiratkozás előtt lehetővé tesszük, hogy a szülők és gyermekek betekintést nyerjenek az óvoda életébe. Meghívót kapnak a Mikulás ünnepélyre, Farsangi bemutatóra, az Ovicsalogató rendezvényünkre. Beíratáskor felajánljuk a szülőknek, hogy a nyár folyamán ellátogathatnak az óvodába, együtt ismerkedhetnek, játszhatnak, az óvodapedagógusok pedig otthon látogatják meg őket.

Óvodánk egyszerre kívánja elősegíteni a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, teret engedve az önkifejező törekvéseinek.

Alapelvünk, hogy a gyermeket annak elfogadására, megértésére neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól.

A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője.

Fontosnak tartjuk, a szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlását, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozását.

Az elfogadás (beszoktatás) nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést kíván, lehetséges formái:

anyával együtt, fokozatos beszoktatás,
anya nélküli fokozatos beszoktatás,
átmenet nélküli beszoktatás.

A szülő maga döntheti el, melyik beszoktatási formát választja, de természetesen, ha igényli, tanáccsal segítjük őket. Az új gyerekek behozhatják a kedvenc játékukat, tárgyukat az óvodába. Megbeszéljük a szülőkkel, hogy az első napokban lehetőség szerint minél hamarabb vigyék el a gyerekeket. Lefekvéskor különösen gyengédségre van szükségük, simogatással, dúdolással igyekszünk őket megnyugtatni. Egyszerű, érthető utasításokkal vezetjük be őket az óvoda rendjébe, ölbeli játékkal, mondókával igyekszünk oldani a feszültséget. Részben osztott csoportban a nagyobb gyermekek segíthetik a beszoktatást.

Már az elfogadás (beszoktatás) ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a tevékenységet, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel játékosan gyakoroltat az óvodapedagógus, dajka, a gyermekek egyéni képességét, tempóját figyelembe véve.

Ebben az időszakban kiemelt szerepet kap a gyermekkel való közvetlen kapcsolat, a gondozás közbeni meghitt, személyes, testközeli együttlét.

Minden gyermek esetében különösen fontos a megértés, az elfogadás, az előítélet-mentesség. A nap minden percében érezzék, a velük foglalkozó felnőtt elfogadta őket. Akit megismernek, elfogadnak, ahhoz végérvényesen ragaszkodnak, nemcsak a gyerekek, hanem a szülők, illetve a tágabb család is. Óvodánk mentes az előítéletektől. Bátorítjuk a szülőket, hogy kérdezzenek bátran, ismerjék meg az óvoda szokásait, egész életét. Tudja meg miért fontos az óvoda napirendje, amely a gyermek fejlődő szervezetéhez, belső ritmusához alkalmazkodik.

Pozitív érzelmi töltésű társas kapcsolatok kialakítása

Célunk:

A gyermekek legyenek képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, törekedjenek az autonómiára, szociálisan elfogadható módon fejezzék ki magukat.

A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége.

Ebben kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnak, aki irányítója s egyben társa a gyermeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. Az óvodapedagógus próbálja megérteni, elsősorban érzelmileg a gyermeket, keresse meg jó tulajdonságait, pozitív vonásait, megnyilvánulásait, ezzel megkezdődhet a jó kapcsolat megalapozása, amibe megkapaszkodva megkezdheti a jó irányba fordítást. A csoportban általában az a viselkedés terjed, amit az óvodapedagógus figyelmével kitüntet, amit akarva, akaratlanul középpontba állít.

Az agresszív gyermek ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedésmódot szándékosan mellőzni kell.

Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermekek állandóan gyakorolják a társaikat figyelembevevő magatartásmódot, felépítjük az ennek megfelelő magatartást, korlátokat. Ezeket úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak.

Az óvodapedagógus feladata, felelőssége, a gyerekekkel megismertetni, elfogadtatni azokat az elvárásokat, amelyek eltérnek az otthoniaktól, de teljesítésük elengedhetetlen a közösségi élet és tevékenység szempontjából.

Szükség esetén speciális szakemberek bevonását kezdeményezheti, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében.

Bevonhatja a gyerekeket a szabályok kialakításába, önmaguk fejlesztésébe.

Ügyeljen arra, hogy minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt és helyet biztosítson. Ugyanakkor jelölje meg a pontos határokat is. Többszöri „határátlépésnél” vezessen be következményeket. Ugyanakkor adjon lehetőséget a javításhoz, kiemelt nevelő hatású lehet a „megelőlegezett bizalom” Az értelmes fegyelem a csoport életének biztonságát, nyugalmát biztosítja, mélyíti az összetartozás élményét.

Az együttes tapasztalatok, élmények, tevékenységek a gyerekek között baráti kapcsolatokat, baráti csoportokat hoznak létre. Az óvodapedagógus támogassa ezeket, biztosítsa, hogy minél több időt tölthessenek együtt, biztosítson lehetőséget együttműködésre. Eközben a gyerek társai közt vállalt szerepét a többiek segítségével teljesíti, ha szükséges, lemond saját elgondolásairól. Ezen interakciók közben a gyermek „én-képe” erősödik, megtanulja figyelembe venni „a másikat”, a szocializációja felgyorsul. Konfliktushelyzeteiket egyre inkább képesek egymás között igazságosan elrendezni. /Ha elkerülhető, ne szóljunk bele konfliktusaikba./

A gyermekek érdeklődjenek a közösség érdekében végzendő feladatok iránt. Az ismétlődő közös örömteli tevékenység lassan a csoport hagyományrendszerébe épül, s növeli az összetartozás élményét.

Erkölcsi normák megalapozása az óvodáskorban

Programunk alapja, hogy nem csak, hogy el kell viselni a „másságot”, de együtt élünk a sokszínűséggel, sőt örülünk a többértékűségből fakadó színes életlehetőségeknek. Ez pedig nem más, mint az eltérő szokások, nyelvek, kultúrák, életmódok, műveltségek, anyagi lehetőségek összeegyeztetése azon a szinten, amely szinten egy csoport (esetünkben egy gyerekcsoport) együtt kell, hogy éljen napi több órán át. Nem célunk az eltérő értékek összemosása, egyesítése, nem célunk az „egyformásítás”, de célunk az együttműködés, a jó közérzet, a cselekvésre (játékra) késztető légkör kialakítása.
Véleményünk szerint csak az az óvodai csoport válhat közösséggé, amelyikben minden egyes gyermek önmagában biztos, önálló és mindenkinek vállalható szerepet tölt be. Egyént nevelünk tehát, de az egyén érdekei csak a „másik” összefüggésében ér valamit, csak a többiekkel való relációjában válik jelentőssé. A „mi-tudatban”benne van „én-tudat” is, az „én-tudat” pedig, adott esetben, „mi-tudattá” alakulhat.
Nevelésünk szerint a szokásrend kialakítása, és az azokhoz való alkalmazkodás az óvodai erkölcsi nevelés alapja. Az egyes szokások, együttélési normák „betartatása” tehát nem azonos időben zajlik az azonos életkorú gyerekeknél sem, viszont az egyes értékek, szabályok felnőtt általi megítélése azonos kell, hogy legyen. A „kettős mérce” eleve ellentmond az erkölcsnek. Ezért pl. mindenképpen fel kell venni a szemetet a földről, mindenképpen segíteni kell, ha valaki elesik, stb. A differenciálás tehát abban nyilvánul meg, hogy kitől, milyen szinten várjuk el ezeket a cselekedeteket. Véleményünk szerint az egyes reakciók megerősítése, illetve a sajnálkozás, ha az adekvát cselekvés elmarad, segítheti és meggyorsíthatja a belsővé válást. Véleményünk szerint az igazán hatékony dicséret a megelégedés, az öröm és sosem a tárgyi jutalom, mint ahogy a szokások elmaradásánál vagy be nem tartásánál sem jó, ha büntetést kapnak a gyerekek. A többiek, a gyerekcsoport tagjai amúgy is kifejezik az egyes cselekedetekhez való viszonyukat, ami szintén a pozitív vagy negatív megerősítés egy szocializált formája, és ez az állapot már maga a közösségi érzés állapota.
Nevelésfilozófiánk szerint ebben az életkorban elegendő, ha az erkölcsiség az egymásra figyelésben, az együttműködésben, segítségadásban megnyilvánul, illetve néhány együttélési szabály betartásában. (köszönés, játékeszközök helyrerakása, stb.) A normák kialakulása és alkalmazása a mindennapok része, áthatja magát a gyermeki életet.
Ebben a teljesítményközpontú, elanyagiasodott és individualizált világunkban fontosnak tartjuk a gyerekek erkölcsi fejlődésének elősegítését, hogy egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre neveljük a gyermekeket.

Az értékelés és jutalmazás:

Cél: A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítsa.

Az óvodapedagógus feladatai:

Előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,
Az értékelést fontos személyiség és közösségalakító tényezőként alkalmazza. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás. Ezzel erősíti leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásait, és ezzel alakítja ki a pozitív motivációkat.
A gyermekek átfogó értékelését az óvodapedagógusok elvégzik évente két alkalommal (kiscsoportban) a gyermekenként vezetett személyiség lapon, méréseik alapján. Elsődleges mérőeszköz a tudatos megfigyelés, a gyermek tevékenységek és produktumok vizsgálata és a 4 éves kortól a DIFER alapmérés.
A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása.
A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású.
A fegyelmező intézkedések az életkori sajátosságokból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben tevékenység megállítása.
Elkülönítés (csoport területéről), étel, tárgy vagy szeretetmegvonás nem alkalmazható. Mindig a gyermek viselkedésének közösségellenességére irányul, a pillanatnyilag adott magatartást ítéli el és nem a gyermeket.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, tettekben, szavakban hozzák nyilvánosságra.
A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és a helyes cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást figyelmeztetik a szabályok betartására.
Felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.
Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.
Kialakul a gyermekekben a különbözőség elfogadásának képessége.
A csoportba érkező vendégeket köszöntik, szeretettel fogadják.
Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttműködés.
A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit.
A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.
Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat.

· Alakuljon ki az igazmondás iránti igény, a tettek reális következményeinek elfogadása

Konfliktusos helyzetekben társaikkal képesek egyezkedni.
Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat.
Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.
Tisztelik, becsülik szülőföldjüket

4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az óvodai nevelés nyelve a magyar. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés célja: az anyanyelv szeretete, ismerete a kommunikációs kedv fenntartásával, továbbá az inger- és élmény gazdag környezet megteremtésével, az érzékelés észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség, és a mozgás fejlődésének folyamatos biztosítása. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.

Feladatunk:

Az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő, kognitív képességei:

· egyre pontosabb, valósághű észlelés

· érzékelés

· a szándékos figyelemösszpontosításra való képesség

· a valósághoz közelítő gazdag képzeleti működés

· reproduktív emlékezet

· problémamegoldó, kreatív gondolkozás

· alkotóképesség

· elemi fogalmi gondolkodás

· kommunikációs képességek

Az óvodapedagógus feladatai:

Ismerje az óvodásgyermekek általános pszichés tulajdonságait, a gyermekek egyéni fejlettségét és érdeklődését
Kínáljon sok olyan lehetőséget, amelyek érdekesek, cselekvésre késztetők, mozgásigényükhöz is alkalmazkodó, egyben megismerési vágyaikat is kielégítők, használja ki a játékszituációkban rejlő lehetőségeket.
Biztosítson valamennyi értelmi képességet, különösen a képzelet és kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezetet.
Folyamatosan bővítse és rendszerezze a gyermekek spontán és tervezetten szerzett ismereteit és tapasztalatait, a különböző élethelyzetekben való gyakorlásukat.
Biztosítsa a projekt témákban való ismeretszerzés során a szándékos figyelemösszpontosításra való képesség fejlesztését, az ok-okozati összefüggések felfedeztetését.
Ösztönözze a gyermekeket a nyitott, játékos helyzetek megteremtésével a többféle megoldás keresésére, valamint az egyéni válasz keresésére.
Játékos tanulással segítse a gyermek kognitív tanulási eredményességét
Különösen fontos, hogy egyes területeken lemaradt gyermekek is megtalálják a számukra kedvező lehetőségeket a tanuláshoz, a fejlődéshez.
A gyermekek fejlesztését azok adottságainak, készségeinek, képességeinek figyelembe vételével tervezze meg.
Felelősségteljesen, szakmailag kompetensen adjon javaslatot az óvodavezetőnek az egyes gyermekek iskolára való alkalmasságát illetően.

Az értelmi fejlesztésen belül kiemelt jelentőségűnek tartjuk az anyanyelv fejlesztését, s a roma gyermekek esetében is a magyar nyelv elsajátítását értjük. Az ismeretek megszerzésének, a gondolkodás fejlesztésének, a gyermek környezetével való érintkezésnek legfőbb eszköze a nyelv, a beszéd.

Szükségük van a gyereknek arra, hogy megismerjék tágabb környezetük nyelvét azt a nyelvet, amellyel társadalomba való integrálódásuk létrejöhet.

A nyelvi kultúra folyamatos elsajátítása, vele együtt a környező világ megismerése, amelyben a szavak sokat segítenek – hozzájárulnak a tapasztalatok nyelvi rögzítéséhez, velük való gondolkodáshoz, - kíváncsiságot, vágyat kelthetnek a gyermekben a széles körű műveltségtartalom megismerése iránt.

A magyar nyelvi kultúra elsajátítását, az életkorhoz alkalmazkodó műveltségtartalmak birtokba vételét, tudásvágyuk növelését.

A verbális fejlesztés fontos eleme a beszédhallás észlelés, a hangok felismerése, emlékezetbe vésése és felidézése, valamint a tiszta artikuláció elsajátítása. Ezekkel segíthetjük, hogy beszédük értelmesen fejlődjön, hogy egyre több magyar szót ismerjenek meg, amelyekkel a tapasztalataikat is kifejezhetik. A helyes, tiszta artikuláció segíti a beszéd értését. Mondókák, egyszerű ritmikus verselések gyakori ismétlésével, szükség szerinti korrekcióval célt érhetünk.

Az óvodapedagógus feladatai:

Beszéde legyen követésre méltó, kifogástalan, ösztönözze a gyermekeket a nyelvtanilag helyes beszédre.
Hallgassa meg a gyermeket, válaszoljon kérdéseire, elégítse ki a kíváncsiságát.
Legyen türelmes, érdeklődő, figyelmes és közvetlen, legyen képes a gyermekekkel meghitt beszélgetést folytatni.
Bíztassa a gyermekeket is egymás türelmes meghallgatására.
Késztesse a gyermekeket gondolatainak, érzelmeinek, szükségleteinek, kívánságainak szóbeli kifejezésére.
Bővítse aktív és passzív szókincsüket.
Természetes körülmények között fejlessze a beszédet és a kommunikációs készséget.
Támogassa a magyar nyelv elsajátításában a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket, az eltérő szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség és képesség fejlesztés megvalósítását.
A napirendben biztosítson lehetőséget a reggeli beszélgető körre, ezáltal ösztönözze a gyermekeket az önálló beszédre, gondolataik megfogalmazására.
Fektessen nagy hangsúlyt a szabad önkifejezésre, erősítse a gyermekek természetes közlési vágyát pozitív beszélő környezet megteremtésével.
Az anyanyelvi nevelést valamennyi tevékenységi forma keretében valósítsa meg. Építse be a mindennapi játéktevékenységbe az anyanyelvi játékokat.
Differenciáltan fejlessze a lemaradást mutató gyermekeket egyéni fejlesztés keretében, egyéni fejlesztési terv alapján.
Kérje szakember segítségét a beszédfejlődésben, hangképzésben való lemaradások, hiányosságok felismerése és kezelése érdekében.
Működjön együtt a logopédussal, fejlesztőpedagógussal és a családdal a megelőzés és korrekció területén.
Szűrje ki a beszédhibás gyermekeket, kérje szakember segítségét.
Hívja fel a szülők figyelmét az otthoni beszélgetés fontosságára.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

A természeti és társadalmi környezetről szerzett tapasztalatok által kialakul a valósághű észlelés.
Tapasztalatait, élményeit emlékezetében felidézi.
Tapasztalatait, élményeit képes kifejezni szóval, tevékenységgel, rajzzal.
Képes elemi következtetések levonására, egyszerű ítéletalkotásra.
Képes önálló döntéshozatalra.
Képes a feladatok gondolati véghezvitelére: helykeresés, eszközkiválasztás, társválasztás.
Kedveli, ismeri a fejlesztőjátékokat, társasjátékokat
Életkorának megfelelő szókinccsel rendelkezik, nyelvtanilag helyesen fejezi ki magát.
Képes a hallott szöveg megértésére, érti, használja a magyar nyelvet.
Szívesen, bátran kezdeményez beszélgetést a felnőttekkel és társaival.
Figyelmesen végighallgatja társait, a felnőtteket.
Beszéde megfelelő sebességű, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású

5. Az óvodai élet megszervezésének elvei

5.1. Személyi feltételek

Programunk sikeres végrehajtásához az alábbi személyi feltételek szükségesek

BEOSZTÁS	LÉTSZÁM
Intézményvezető	1
Óvodapedagógus	a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel.
Dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt	óvodai csoportonként 1

Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek.

Az óvodapedagógus feladata, hogy nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét.

Az óvoda arculatában meghatározó jelentőségűnek tekintjük dolgozóink felkészültségét emberi értékeiket.

Az ideális óvodapedagógus az alapvető humanista értékek hordozója, amelyhez megfelelő szakmai felkészültség társul, s ez mindennapi pedagógiai tevékenységében kifejeződik.

Fontos a „belső” és a „külső” összhangja, az érzések, gondolatok és a viselkedés „kongruenciája” (megfelelése). Ez biztosítja a nevelői magatartási megnyilvánulások hitelességét. A nevelőtestület közös értéknek fogadja el, a toleranciát, empátiát, egymás segítését, együttműködést, egymás véleménye iránti megértést, az emberi méltóság (a gyermekek, és a szülők, valamint a munkatársak)tiszteletben tartását, az esztétikus óvodai környezet jelentőségét, a nevelői tevékenység rugalmasságát, a helyzethez és a gyerek egyéni jellemzőihez történő alkalmazkodást, felelősségtudatot, az önművelési –önfejlesztési igényt.

Ezeken túl meghatározó személyiségjegye kell, hogy legyen a demokratikus nevelési stílus, amely ösztönzi a gyerekek kezdeményezéseit, messzemenően figyelembe veszi szükségleteiket. Alapelvei az elismerés, a dicséret, az elfogadás. Körülötte a légkör oldott, bizalomteli, barátságos, melyre jellemző a csoport érzelmi kiegyensúlyozottsága, a közepes vagy alacsony zajszint, az elmélyült játék, figyelmes viselkedés.

Az óvodapedagógus bánásmódja, az eltérő szükségletek, érzelmi állapotok és hangulatok iránti toleranciája a gyerekek egymás közötti kapcsolatában mintát jelent. Az, hogy az adott helyzetben mi tűnik a leginkább megfelelőnek, a tevékenység tartalma, a gyerekek életkora és sajátosságai, eddigi tapasztalatai és elképzelései alapján alakítja ki.

Az óvodába érkező gyermekek alapos megismerésének és szakszerű fejlesztésének alapvető feltétele az óvodapedagógusok folyamatos önképzése, továbbképzése, önálló tanulása. Ennek érdekében az óvodapedagógus feladata, hogy részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát.

Célunk a program megvalósítását segítő további szakképesítések megszerzése továbbképzéseken, konferenciákon, országos szervezésű rendezvényeken való részvétel.

A nevelőtestület belső továbbképzéseit az előzőekben felsorolt óvodapedagógiai témájú rendezvényeken hallott, tapasztalt szakmai információkra építjük, egyéni érdeklődés, felajánlás és a nevelőtestület igénye alapján.

Fontos a nevelőtestület önálló alkotó óvodapedagógiai munkájának segítése és értékes szakmai ötletek közkinccsé tétele.

A bemutató foglalkozásokon, hospitálásokon való részvételi lehetőség igény és érdeklődés szerint, kölcsönös betekintési alkalmat ad egymás nevelőmunkájába.

A köznevelési törvény rendelkezéseinek megfelelően a Pedagógiai Programban rögzítetteken túl az óvodapedagógus feladata, hogy:

· a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,

· pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

· határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,

· megőrizze a hivatali titkot,

· hivatásához méltó magatartást tanúsítson,

· a gyermek, érdekében együtt működjön munkatársaival és más intézményekkel.

Az óvodapedagógus és a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajka és pedagógiai asszisztensegyüttműködése

Munkájukat a gyerekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végezik, egyértelműen elkülönítjük mely esetben kompetens, mely esetekben segítő a szerepkörük.

A nevelőmunkát közvetlenül segítő dajka kompetens szerepkört tölt be

az óvoda óvó-védőfunkciójának teljesítése során;
a gyermekekről kapott információk felettesei felé való továbbításában;
az óvoda vagyon-és állapotvédelmében;
a munkaköri leírásában rögzített feladatok önálló, szakszerű teljesítésében;
minden olyan esetben, amikor felettesei –óvodavezető, óvodapedagógus munkaköréből adódó feladatokkal bízzák meg;
saját szak-és önképzésében; –megszerzett szakmai ismeret-és tudásanyagának a gyakorlati munkájába való beépítésében;
munkakapcsolatainak kiépítésében, ápolásában;
saját élményű tapasztalatainak átadásában;
saját elfogadó, befogadó attitűdjének kiépítésében;
lelki egészségének védelmében.

A nevelőmunkát közvetlenül segítő dajka segítő szerepkört tölt be

az óvoda alap-és kiegészítő feladatainak teljesítésében;
az óvoda nevelő-személyiségfejlesztő funkciójának betöltése során;
a gyerekek hátránykompenzálásának folyamatában;
a gyerekek tehetséggondozásában;
a gyerekek egyéni bánásmódot igénylő feladatellátása során;

Az alkalmazotti közösség tagjaitól is elvárjuk, hogy munkájukkal, magatartásukkal, személyes példájukkal segítsék megvalósítani nevelési feladatainkat.

Ismerjék meg nevelési elveinket, csoportjaik nevelési terveit, működjenek együtt az óvodapedagógusokkal.
Aktívan vegyenek részt a csoport életében.
Ismerjék meg a csoportjuk napirendjét és a csoporton kívüli feladataik végzésével a gyermekek napirendjéhez alkalmazkodjanak.
Munkájukban tükröződjön a gyermekek szeretete, elfogadása, tisztelete.
Kulturált magatartással és beszédmintával segítsék a gyermekek nevelését.
A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában résztvevő különböző szakemberekkel működjenek együtt.

5.2. Tárgyi feltételek

Óvodánk rendelkezik a pedagógiai programunk megvalósításához szükséges, jogszabályban rögzített tárgyi feltételekkel. A pedagógiai munkánk megvalósulását segítik a következők:

· Világos, esztétikusan berendezett három csoportszoba, melyek mindegyikhez tartozik öltözőhelyiség és mosdó

· A mosdó esztétikusan csempézett, a WC-k szeparáltak, függöny biztosítja az intimitást.

· A csapok fölötti tükrök a gyerekek önállósodását segítik valamennyi tisztálkodási teendőben.

· A gyermeklétszám csökkenése esetén két csoport működik, a harmadik csoport a fejlesztés és logopédiai terápia helyszíne.

· Tágas, zöld udvarfákkal, számos játék lehetőséggel a gyermekek számára.

· Tornaterem, mely jól felszerelt.

· Az épület további helyiségei: iroda, mely nevelői szoba is egyben, melegítő konyha, felnőtt öltöző.

6. Az óvodai élet megszervezése

6.1. Napirend

Az óvodai életrend megszervezésénél maximálisan biztosítsuk a gyermeki jogokat. Figyelembe vesszük a napi élet szervezésénél a gyermek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Mindezek kielégítésére a gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazzunk.

A jól szervezett, de rugalmas keret a gyerekek kiegyensúlyozott életritmusának, biztonságérzetének záloga.

Napirend kialakításánál a következőkre kell figyelni:

· a gyerekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükséglet, életkor figyelembevételével

· a gyerekek alvás - pihenése igényének figyelembevétele,

· minél hosszabb, nyugalmas és tartalmas játékidőt biztosítsunk,

· szokás és szabályrendszer, szervezési feladatok,

· az étkezések között legalább 3 óra teljen el,

· a reggeli és uzsonna folyamatos időkeretben történik,

· a levegőn való tartózkodás és a benti tevékenységek aránya,

Napirend javaslat

Időtartam

Tevékenység

7⁰⁰ – 7³⁰

7⁰⁰ – 8⁴⁵

7³⁰ – 11³⁰

10³⁰ – 11³⁰

11³⁰ – 12⁰⁰

11⁵⁰ – 13⁰⁰

12³⁰ - 13⁰⁰

13⁰⁰ – 15⁰⁰

14³⁰ – 15⁰⁰

15⁰⁰ – 15³⁰

15⁰⁰ – 17⁰⁰

Gyermekek érkezése, fogadása csoportösszevonással

Szabad játék, folyamatos reggeli – előtte és utána testápolási teendők.

Csoportban játékba integrált egyéni, mikrocsoportos az óvodapedagógus által kezdeményezett cselekvő, felfedező, komplex játékos tevékenységek

- egyéni fejlesztés, tehetséggondozás

- beszélgetés

- verselés, mesélés, drámajáték, bábjáték

- rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

- ének, zene, énekes játék, gyermektánc

- külső világ tevékeny megismerése, benne matematikai tartalmú tapasztalatszerzés

- anyanyelvi nevelés

- szabad játék és játékos mozgás a csoportszobában és a szabadban

- mindennapos szervezett mozgás, benne láb- és testtartást javító torna

Hagyományok ápolása, születésnapok megünneplése

Séták, kirándulások, udvari játék, udvari játékba integrált játékos tevékenységek, mozgásfejlesztés

Készülődés az ebédhez, naposi munka feladatainak ellátása, testápolási teendők elvégzése

Ebéd

Naposi munka elvégzése, testápolási teendők elvégzése, terem rendezése, ágyak lerakása a pihenéshez

Mese, altatódal éneklése

Pihenés a csoport szükségletének megfelelően

Folyamatos felkelés a csoport (gyermek) egyéni szükségleteinek megfelelően; teremrendezés

Testápolási teendők elvégzése

Uzsonna

Szabad játék, mozgásos játékok a csoportszobában és az udvaron

Csoportösszevonással játék

Találkozás a szülőkkel, szükség esetén rövid információcsere

Az egyes művészeti területek szorosan összekapcsolódnak, témájukat az évszakok és az ünnepek határozzák meg.

A szervezett tanulás munkaformái: frontális, mikro-csoportos, egyéni

A nap folyamán a szabad játék biztosítása mellett, 5-35 perces csoportos foglalkozások szervezése:

· 3-4 évesek napi szervezett tanulási időkerete:30 perc,

· 4-5 évesek napi szervezett tanulási időkerete:40 perc,

· 5-6-7 évesek napi szervezett tanulási időkerete:60-70 perc

Az óvodai, foglalkozásokat az óvoda helyiségeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyen kell megszervezni. Az óvodán, kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a gyermekek, intézményi felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és visszajutás közben biztosított. Az óvodán kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen tájékoztatjuk.

6.2. Hetirend:

A hetirend a folyamatosságot, rendszerességet, a nyugalmat segíti elő a csoportokban, lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezésében.

A hetirend a nevelési év elején másképp alakulhat, mint a nevelési és végén. Különösen a beszoktatás idején figyeljünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. Jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására.

A gyermekek heti rendjének kialakítását az egy csoportban dolgozó két óvónő tervezi meg. A mindennapi gyakorlatban nem ragaszkodunk mereven a napokhoz kötött tevékenységekhez, alkalmazkodunk a projekttémához kapcsolódó időjáráshoz, gyermekek igényeihez, és egyéb előre nem látható tényezőkhöz.

A hetirend egy-egy projekt téma köré csoportosítva, azt körbejárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül.

A csoportok heti rendje alkalmazkodik egymáshoz, hogy legyen lehetőség közös programok, kirándulások szervezésére.

7. A program tervezése

A programunkhoz kapcsolódó szakmai dokumentumok:

A vezető éves pedagógiai munkaterve, mely összefűzi az egyes csoportok éves pedagógiai munkáját.
Az óvodai program éves tervezése, az óvodapedagógusok által vezetett hivatalos csoportnaplóban történik.
Tervezés 1 évre: tevékenységek tartalmához szükséges anyagot tartalmazza.
Tervezés negyedévente:

· egészséges életmód alakítása,

· egészséges, biztonságos óvodai környezet

· testápolás, egészségmegőrzés

· öltözködés, szokásalakítás

· táplálkozási szokások alakítása

· mozgás, testedzés igényének, szokásainak alakítása

· alvás, pihenés szokásainak alakítása

· környezet védelme, megóvása, környezettudatos magatartás megalapozása

· Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

· anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

· a játék személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése

· munka jellegű tevékenységek szervezése, irányítása

· a tevékenységekben megvalósuló tanulás feltételeinek megteremtése

Tervezés 10 napos ciklusokban: Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.
Programunk fontos eleme, jogszabály szerint, az óvodás gyermekek fejlődésének folyamatosan nyomon követése. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát.

A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza

a gyermek anamnézisét,
a családlátogatás tapasztalatainak dokumentációját
beilleszkedés tapasztalatait
a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,
a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,
amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait, eredményeit
a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,
Konzultációs lap (tartalmazza: a szülő szóbeli tájékoztatásának időpontját, a gyermek fejlődését segítő szakemberekkel való konzultációkat)
Indokolt esetben kezdeményezzük, a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét.
Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét félévenként rögzíti: kiscsoportban évente kétszer az egyéni megfigyelési lapokkal, 4 éves kortól a félévkor alkalmazott DIFER méréssel, valamint az év végén alkalmazott egyéni megfigyelési lapokkal,;
Feljegyezzük a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat
Félévente fejlesztési tervet készítünk a mérések, megfigyelések alapján indokolt esetben, dokumentáljuk az egyéni fejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatokat
A gyermek fejlődését tükröző gyermekei produktumokat összegyűjtjük
Elkészítjük a gyermekek portfolióját, amely tartalmáról a szülőt félévente tájékoztatjuk.

Óvodai nevelési programot részben osztott, és homogén óvodai csoportokban valósítjuk meg.
A félig elektronikus óvodai csoportnapló tartalma:

Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét.

A csoportnapló tartalmazza:

a) a gyermekek nevét és óvodai jelét,

b) a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három-négyéves, a négy-ötéves, az öt-hatéves a hat-hétéves gyermekek számát nemenként is, a sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak,

c) csoportra és az egyes gyermekekre vonatkozó adatokat

d) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét,

e) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket,

f) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó heti rendet napi bontásban,

g) beszoktatási és visszaszoktatási terveket

h) óvó - védő intézkedések tervezését

i) nevelési éven belüli időszakonként a nevelési terveket, feladatokat, a szervezési feladatokat, a tervezett programokat és azok időpontjait,

j) a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit, az értékeléseket

k) a szín- és szociometriai vizsgálat félévente történő eredményei

l) a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét, az eredményt,

m) a csoportban végzett gyermekvédelmi munka

n) hiányzások figyelemmel kísérése

o) a feljegyzést a csoport életéről.

8. Az óvoda kapcsolatai

A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái:

Az óvoda a családdal szorosan együttműködve szolgálja a gyermekek fejlődését.
Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül. A szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvodapedagógusnak van olyan szaktudása és korosztályi tapasztalata, mely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermek fejlesztéséhez. Korrekt, partneri együttműködésük elengedhetetlen a gyermek harmonikus fejlesztése érdekében.
A családi nevelést elfogadva kiegészítjük azt az óvodában a sajátos nevelési elvárásaink szerint.
Ha a szülő érzi, hogy gyermekének jó az óvodában, nem bántják, hanem szeretettel veszik őt körül, szívesen hozza óvodába.
Az óvoda, a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek harmonikus személyiségfejlődését.
Alapelvünk, hogy a szülőkkel korrekt partneri együttműködést valósítsunk meg.
Óvodánkban a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői munkaközösség az óvodai közösség szerves része. Munkájukat az óvodavezető és a csoportos óvodapedagógusok segítségével munkaterv alapján végzik. Nevelési év elején a szülők 3 főt választanak maguk közül, akik egy főt választanak a szülői szervezet elnökévé.

Az eredményes együttműködés legfontosabb feltételei:

· Kölcsönös bizalom a család és az óvoda között, nyílt őszinte együttműködés

· Az óvodának tiszteletben kell tartani a család világnézetét.

· A szülőnek éreznie kell, hogy gyermekét szeretik az óvodában.

· A szülő és az óvodapedagógus is érezze, hogy számítanak a véleményére, kölcsönösen tiszteletben tartják egymás nevelési elveit.

· Az óvodapedagógus emberi magatartásában, szakmai felkészültségében egyaránt példamutató legyen.

A kapcsolattartás formái:

Családlátogatás még az óvodába kerülés előtt, és év közben indokolt esetben
Beíratás /a gyermek is legyen jelen/
Anyás beszoktatás /igény szerint, óvodába lépést megelőző nyár folyamán/
Napi találkozások /reggel, délután/ A gyermekekkel történt napi lényeges eseményekről minden nap lehetőségük van a szülőknek a tájékozódásra, melynek formáját a házirend szabályozza.
Szülői értekezletek /évente 2 alkalommal, nagycsoportban 3 alkalommal/
Szülők tájékoztatása jogszabály szerint félévente a gyermek fejlődéséről
Nyílt napok
Az óvodai élet megfigyelése /előzetes bejelentkezés után bármikor/
Ünnepségek
Családi délután évente egy alkalommal
Ovicsalogató rendezvény leendő óvodásoknak és szüleiknek
Szülőkkel közös egész napos kirándulás.
Fogadóóra /előzetes időpont egyeztetéssel/

Óvodapedagógus feladatai:

A hatékony együttnevelést, család és óvoda jó kapcsolatát, a nevelő partneri viszonyt kiépíti.
A gyermekek egészséges fejlesztéséért való közös felelősséget tudatosítja.
Óvoda pedagógiai programját, céljait, feladatait ismerteti, és elfogadtatja a szülőkkel.
Óvodánk szokásait, hagyományait ismerteti a házirendben, a napirendben, a munkatervben megfogalmazottak alapján.
Az óvodába lépést megelőzően az új gyermekek szülei számára tájékoztatást ad arról, hogyan lehet minél zökkenő mentesebbé tenni az első óvodai napokat és támogatást, segítséget nyújt az iskolához szükséges új szülői szerepkör kialakításában.
Családlátogatás és ovicsalogató alkalmával előzetesen ismerkedik a szülőkkel.
Az új gyermekek érkezését úgy osztja be, hogy egy héten csak néhány új kisgyermek érkezzen, így jut elég idő az ismerkedésre, a személyes kapcsolat kialakítására.
Biztosítja a szülők részvételét, hogy itt legyenek az első napokban gyermekükkel az óvodában, és „fedezzék fel” a játéklehetőségeket, az eszközöket, együtt ismerjék meg az óvodapedagógust és a társakat. A közös ittlét addig tarthat, amíg a szülő lehetőségei megengedik, illetve a gyermek számára már nem idegen az óvoda.
Pedagógiai tájékoztatókat szervez a szülők számára a szülői értekezleteken, nyílt napokon és érdeklődés alapján egyéb fórumokon.
Az óvoda munkatervében megjelölt pedagógiai témájú szülői értekezletekkel a családi nevelés hatékonyságát segíti.
A szülők igényeit, javaslatait, kéréseitfigyelembe veszi nevelőmunkája során.
Szülői értekezleten a csoportokban folyó nevelőmunka tervét ismerteti: elképzelések, a különböző nevelési területek, a kiemelt feladatok.
Nyílt rendezvényeket szervez, melyen a szülők lehetőséget kapnak az óvodai élet szokás-és szabályrendszerének közvetlen megismerésére, gyermekük megfigyelésére.
A Szülői Közösség munkatervének elkészítésében részt vesz a szülők képviselőivel közösen a nevelési év elején.
A szülők képviselőit meghívja az óvoda különböző fórumaira, alkotó ötleteiket, kéréseiket, igényeiket meghallgatja és lehetőség szerinti teljesíti.

Sikerkritérium:

· közösen szervezett gyermek és felnőtt programok

· óvodai szülő-gyermek programok – 80%-os érdeklődéssel

· szülői elégedettségmérés 90%

Kapcsolattartás várható eredményei:

A családok elégedettek az óvoda működésével.
Minden szülő rendszeres tájékoztatást kap, gyermeke fejlődéséről.
A szülők aktívan részt vesznek az óvoda rendezvényein.
A szülők nevelési problémáikkal, gondjaikkal, bizalommal fordulnak az óvodapedagógushoz, akiktől segítséget kapnak.
Azonosulnak az óvoda szokás és szabályrendszerével

Óvodánk kapcsolatai más óvodákkal

Kölcsönös tapasztalatcserékre, látogatásokra törekszünk más óvodákkal, hogy megismerjük nevelési programjukat, és a különböző nevelési módszerek megvalósításának módjait, jó gyakorlatait. Konkrét megvalósítási gyakorlatát az éves munkaterv tartalmazza.

Az óvoda a Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és - lehetőségei szerint - szakmai kapcsolatot tart fenn, ennek részletes formáját a mindenkori nevelési év munkaterve tartalmazza.

Internetes kommunikáció lehetséges formái:

Virtuális szakmai oktatási térben szakmai kapcsolat kialakítása
Szakmai tudásmegosztás internet adta különböző formáinak kihasználásával (e-mail, skype, facebook)
Amennyiben pályázati forrás áll rendelkezésre és a fenntartóra többletkötelezettséget nem ró, szakmai tanulmányút szervezése külhoni magyar óvodákba és külhoni óvodák fogadása.

Az óvoda – iskola kapcsolata

Az intézmények közti folyamatos együttműködés biztosítéka a zökkenőmentes iskolakezdésnek. A gyermekek érdekében fontos az óvodából az iskolába való átmenet segítése, ennek érdekében szakmai együttműködés kialakítása.
Az iskolába lépés zökkenő mentesebbé tételét szolgálja az óvoda – iskola átmenet programunk és ütemtervünk, mely meghatározza és segíti az óvodapedagógusok és tanítók összehangolt munkáját annak érdekében, hogy az iskolai években a gyermek munkája eredményes legyen.

A kapcsolattartás formái:

Óvoda-iskola átmenetet segítő munkacsoport működtetése, ütemterv készítése
Első osztályosok, leendő elsős tanító látogatása az óvodában évente több alkalommal
Nagycsoportosok óra- és könyvtárlátogatása, az iskola életének, épületének, az ott dolgozók munkájának megismertetése a gyerekekkel.
Szeptemberben az óvodapedagógusok elkísérik a gyermekeket a tanévnyitó ünnepélyre.
A gyermekek beilleszkedésének, indulási helyzetének megismerése, nyomon követése.
Folyamatos szakmai kapcsolattartás, kölcsönös tájékoztatás.
Egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel, közreműködés.
Iskolacsalogató programokon való részvétel

Óvoda – fenntartó

Fontos, hogy a fenntartó ismerje munkánkat.
Rendezvényeinkre meghívót küldünk a képviselőtestület tagjainak.
Kérésre óvodások szereplése a fenntartó által szervezett programokon
Az óvodavezető rendszeresen beszámol az óvoda munkájáról.

Óvoda – pedagógiai szakszolgálat

A pedagógiai szakszolgálat segíti a szülő és a pedagógus nevelő munkáját és az óvoda nevelési feladatainak ellátását:

· logopédiai ellátás (utazó logopédus)

· gyógypedagógiai ellátás (utazó gyógypedagógus)

· nevelési tanácsadás

· szakértői vizsgálat – iskolaérettség megállapítása

· tanulási képességet vizsgáló szakértői tevékenység

Törekszünk az aktuális problémák időbeni megoldására, szükség szerint segítség igénybevételével.

Az óvodapedagógus feladatai:

A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek problémáinak feltárása, szakemberhez irányítása, vizsgálat kezdeményezése.
Vizsgálat kezdeményezése, ha a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségét az óvoda nem tudja egyértelműen eldönteni, ha a szülő nem ért egyet az óvoda döntésével, illetve korkedvezménye iskolakezdés esetén.
A sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez vegye igénybe a szakember segítségét az adott területen.
A prevenció, a beszédhibák javítása, a dyslexia megelőzése érdekében rendszeres kapcsolatot tartson a logopédussal, erről készítsen feljegyzést.

Óvoda – Család- és Gyermekjóléti Központ

A törvény előírása szerint együttműködünk az óvodai szociális segítő tevékenység ellátása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének esősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében.

Az óvoda feladata

Az óvoda gyermekvédelmi felelőse kapcsolatot tart az óvodai szociális segítővel
Jelzi a segítő felé a gyermekkel felmerülő problémát, veszélyeztető tényezőt. A központtal együttműködve megfelelő intézkedést kezdeményez.
Az óvodapedagógusok a gyermekek óvodai hiányzását figyelemmel kísérik, és az igazolatlan hiányzások csökkentésére törekednek. A törvényben maghatározott esetekben esetben az óvodapedagógusok jelzése alapján a törvényben meghatározott szervek felé feljelentéssel él a vezető.
Indokolt esetben közös családlátogatást végez a gyermekvédelmi felelős és a szolgálat szociális segítője
A gyermekvédelmi felelős a faliújságon tájékoztatja a szülőket a szociális segítő fogadó órájának idejéről, a szolgálat működéséről.
A gyermekvédelmi felelős részt vesz a gyermekjóléti szolgálat jelzőrendszeri értekezletén.

Óvoda – Védőnői szolgálat és házorvos

Az óvoda feladata

A napirendben lehetőséget biztosít a védőnő tisztasági vizsgálatának lebonyolítására,

· Meghívja a védőnőt a gyermekek szüleinek igénye alapján szervezett egészségügyi témában tartandó szülői értekezletre a munkatervben rögzítettek szerint

Kérésre helyet biztosít a háziorvosnak, hogy egészségvédelemmel kapcsolatos felvilágosító előadást tartson a szülők részére
Szűrővizsgálatokról tájékoztatja a szülőket, helyet biztosít a vizsgálat lebonyolításához.

· Igénybe vesszük a védőnő szakértelmét alkalomszerűen egyes bőrproblémák és kiütések, fejtetvesség beazonosítására, megállapítására.

· A védőnő által végzendő érzékszervi szűrővizsgálathoz helyet biztosítunk, tájékoztatjuk a szülőket annak eredményéről, szakorvosi vizsgálat szükségességéről.

· A védőnő által tartott kiselőadás megszervezése a gyermekeknek életkoruknak megfelelően az érzékszervek védelméről, a helyes fogápolásról, az egészséges táplálkozásról.

Óvoda – Roma Nemzetiségi Önkormányzat

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése, hátránykompenzációja érdekében az óvoda feladata

A HHH-s gyermekek arányos elosztása a csoportok kialakítása során
Egyéni bánásmóddal, differenciált fejlesztéssel biztosítja számukra az esélyegyenlőséget.
Segítséget nyújt a HHH-s gyermekekkel kapcsolatban felmerülő problémák megoldásában.
Együttműködés a roma kulturális nevelés megvalósításában, amennyiben a szülői igények alapján az adott nevelési évben megszervezésre kerül.

Óvoda – Civil szervezetek

Hagyományőrző Közhasznú alapítvány

Óvoda feladata:

· Az óvodapedagógusok és a gyermekek részt vesznek az alapítvány kiállításain, rendezvényein, felkérésre a rendezvényeken szerepelnek.

· A meghirdetett rajzpályázaton részt vesznek a gyermekek munkáival.

Nap harmata alapítvány

Óvoda feladata:

· Az óvodapedagógusok és a gyermekek részt vesznek az alapítvány rendezvényein, felkérésre a rendezvényeken szerepelnek.

Óvoda - Közművelődési intézmények

Helyi könyvtár

· A nagycsoportosok évente több alkalommal ellátogatnak a könyvtárba, ismerkednek a könyvtárhasználattal.

Hevesi Sándor művelődési Központ

· A nagycsoportosok minden nevelési évben négy alkalommal részt vesznek gyermekszínházi előadáson

Az óvodapedagógus feladata

Fejlessze a gyermekek kulturális magatartását.
Utat mutasson a gyermekeknek és ezáltal a családoknak szabadidejük hasznos megszervezéséhez
Megszervezze a nagycsoportosok évente négy alkalommal történő színházlátogatását

9. Az óvodai élet tevékenységformái

9.1.Játék

A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége. Ebben jelennek meg és fejlődnek azok a sajátosságok, melyek később a gyermek magtartására játékon kívül is jellemzők lesznek.

A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Mind a fejlődésnek, mind a fejlesztésnek feltétele a gyermek saját aktív, szabad tevékenysége.

A játék fejlődése a fejlődés egészének a tükre.

Egészséges életmód alakítása terén:

Az időjárástól függően a szabad levegőn eltöltött tevékenységeket helyezzük előtérbe, amely a gyermekek mozgásában és egészséges életmódra nevelésében döntő szerepet játszik. Fontosnak tartjuk a téli időszakban is a szabad levegőn végzett rendszeres testmozgást, mert ezzel is a gyermekek szervezetének ellenálló képességét növeljük. /szánkózás, csúszkálás/

Az udvari játékeszközök, játéklehetőségek biztosításával, mozgásválasztás lehetőségeinek bővítésével befolyásoljuk a pszichikus én kialakulását, a személyiség fejlődését hordozó szocializációs folyamatot. Elősegítik a nagymozgások fejlesztését, hozzájárulnak a mozgás feletti kontroll kialakulásához, szem – kéz, szem – láb koordináció fejlesztéséhez. Az ügyesség érzését keltve pozitív énképet eredményeznek, pozitív viszonyt alakítanak a saját testhez, amely az önelfogadást segíti elő, különös tekintettel a roma gyermekekre, akik mozgásszegény környezetből érkeznek az óvodába.

Érzelmi nevelés, szocializáció terén:

Modellnyújtással elősegítjük, hogy a pozitív érzelmek kifejezése domináljon a játék során. Jó ötletekkel, meggyőzéssel érjük el, hogy partnerként kezelje társait, negatív és szélsőséges érzelmeit fékezni tudja. /fenyegetés, parancsolgatás, durvaság/

Ismerjék meg egymás erősségeit, gyengéit és mivel nagyjából mindenkinek máshol, másban jelentkeznek ezek, értsék meg, fogadják el, szükség szerint segítségüket is ajánlják fel.

Szokások révén alakuljon ki morális érzékenységük: mint az együttérzés, figyelmesség, udvariasság, becsületesség, tisztelet mások iránt, mások megértése, a különbözőség elfogadása. Tanuljanak meg uralkodni birtoklási ösztöneiken.

Az értelemi nevelés, fejlesztés terén:

A játék és a játékhoz fűződő cselekvés együtt segíti a gyermeki valóság megismerését, a megismerő funkciók fejlődését. Megfigyelésre, érzékelésre, észlelésre, emlékezetre, gondolkodásra épül, sok-sok mozgás hatja át.

Gyermekeink megfigyelőképességére tudatos, és rendszeres hatást kell gyakorolnunk annak érdekében, hogy minél több tapasztalatra tegyenek szert. Ahhoz, hogy ebben sikereket érjünk el, fontos az érzéki tanulás. A játék során a külvilág ingereit felfogják, /tapasztalják/ feldolgozzák, /képzetek alakulnak ki/ és elraktározzák /emlékképek teremtődnek/.

Ehhez hozzásegítenek fejlesztő játékaink. Céltudatosan olyan játékeszközöket választunk, amelyekkel való tevékenység során a gyermek érzékelés, észlelés útján tapasztalatokat gyűjt. Ez elősegíti a valóság megismerését, értelmi képességeinek fejlődését.

A nyelvi fejlesztés, verbalitás állandó kísérője a játéknak, a tapasztalatok nyelvi formája mindig szóban nyilvánul meg.

A játék során nagy hangsúlyt helyezünk a beszédkedv fokozására, beszédgátlás oldására, nyelvi igényesség kialakulására, a nyelvtanilag helyes mondatok használatára, az önálló, folyamatos beszédre, elsősorban helyes mintaadással, kerüljük a javítgatást Egymás élményeinek meghallgatásával a szabad kifejezés biztosítása.

A játékeszközök biztosításával lehetővé tesszük a változatos játéktevékenységek kialakulását.

A gyermek szabadságának és az óvodapedagógus tudatos fejlesztő munkájának együttesen kell érvényesülni a gyakorlatban.

Az óvodapedagógus játékkal kapcsolatos feladatai:

Nyugodt, barátságos családias, elfogadó, felszabadult légkör kialakítása olyan játék biztosításával, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka.

· Biztosítsa a feltételeket annak érdekében, hogy a tevékenység önmagában is élmény legyen.

Csak annyi szabályt vezessen be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását, fokozza a gyermek biztonságérzetét, segítsen az eligazodásban. A kreatív légkör segíti az ötletek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. Tegye lehetővé, hogy minden gyermek maga döntse el, mikor, kinek adja át a nála lévő játékot.
A játékhoz szükséges helyet a gyermekek bevonásával alakítsa ki, a különböző játéktevékenységek különüljenek el.
Biztosítani kell helyet az építéshez, konstruáláshoz, dramatizáláshoz, kuckózáshoz.
Legyen lehetőség a nyugodt tevékenységre. /barkácsolás, ábrázolás, festés/.
A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak.
A feltételek biztosításával segítsük az udvari szerepjáték kialakulását is
A játékhoz szükséges időt a napirend biztosítsa. Fontos, hogy kapkodás nélkül tevékenykedhessenek, elmélyülten játszhassanak. A kötelező foglalkozások időpontját úgy kell megtervezni, hogy ne szakítsa meg a játékot, legyen idő a csoportok kialakulásához, szerepek elosztásához. Ha nem szükséges ne kelljen rendet rakniuk a foglalkozások előtt, hogy folytathassák a megkezdett játéktevékenységet.
A játékeszközök biztosítása , kiválasztása nagy felelősség, hiszen az, hogy a gyermek mikor, mivel játszik, milyen eszközzel találkozik lényegesen befolyásolja mindenirányú fejlődését.
Az óvodapedagógus a játékhoz olyan eszközöket biztosítson, melyek ízlésesek, praktikusak, alkotó készséget fejlesztők, a gyermeki fantázia kibontakoztatását segítők, színesek, jó minőségűek.
A kisebb gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióit, valamint a szerepjátékokhoz szükséges kellékek, amelyek ösztönzik a gyermekeket az élmények, tapasztalatok többszöri átélésére. Nagyobb gyermekek részére bővíteni kell a választékot olyan tárgyakkal, amelyek tartalmasabbá teszik a játékot, valamint értelem- és képességfejlesztő játékokkal.
A játékszereket és eszközöket úgy helyezze el, hogy könnyen áttekinthetőek és elérhetőek legyenek a gyermekek számára, és keltsék fel érdeklődésüket.
Élmények, tapasztalatszerzés biztosítása. Az óvodapedagógus gondoskodjon arról, hogy a gyermekek minél jobban megismerjék környezetüket. Sétáljanak, kiránduljanak, látogassanak el a falu nevezetes helyeire.
Vegye figyelembe, hogy a gyermek egyéni élménye is lehet a közös játék kiindulópontja. Számoljon azzal is, hogy a játékban a gyermekek negatív tapasztalatai és élményei is megjelennek.
Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítsa az élményszerző, elmélyült gyermeki játék kibontakozását, játéksegítő metódusai legyenek szituációtól függőek. A gyermek valódi játszótársa legyen, utánozható mintát adjon a játéktevékenységre, szükség és igény szerint bevonható társ. Indirekt irányítással, tudatos jelenléttel, támogató, serkentő magatartással biztosítja, hogy a gyerekek saját elgondolásaikat valósíthassák meg, fantáziájuk, élményeik, érzelmeik szerint. Közbelépés csak akkor szükséges, ha a gyermekek zavarják egymást, ha a játékszerek használata veszélyezteti testi épségüket, vagy ha a konfliktust nem képesek önállóan megoldani.
A 3-7 éves korban megjelenő játékfajták, azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermek egyéni sajátosságaihoz igazodva.
A gyakorló játék során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker készteti a gyermeket ismétlésre, miközben megismeri az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait. Ezek a tevékenységek jól fejlesztik a szem – kéz koordinációt, kezesség-szemesség kialakulását, hatnak a laterális dominancia kialakulására.
A mozgásos gyakorlójátékok fejlesztik a testsémát, testrészek megismerését. Az udvaron is biztosítsa az óvodapedagógus a gyakorló játék lehetőségeit/ homok, víz, kavics/ Verbális gyakorlójáték amikor egy-egy szótagot, dallamot, mondókát stb. ritmikusan ismételgetnek. Szocializációs hatása is lehet, hiszen ha az óvodapedagógus érdeklődve hallgatja, buzdítja a halandzsa kitalálására, a gyermek később is bátrabban fog megnyilvánulni.
Az építő – konstruáló játék közben a gyermekek különböző játékszerekből összeraknak, létrehoznak valamit. Eleinte spontán építenek, de később az átgondolt, elrendezett, meghatározott céllal végzett építés dominál. Fontos az eszközök változatossága. Figyelembe kell venni a csoport átlagos fejlettségét, összetételét, érdeklődését, az egyéni képességeket. A megunt játékokat az óvónő rakja el, bővítse a készletet.
Az építés-konstruálás közben átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása. Az építés, összerakás technikáját az óvónő mindig mutassa meg, ha az technikai nehézségekbe ütközik, segítse a gyermeket, de ne kösse meg fantáziáját. Az építés, konstruálás elősegíti a szem-kéz koordináció, a finommotorika fejlődését.
A konstrukciós játékhoz kapcsolva jelenjen meg a barkácsolás, elsősorban az óvodapedagógus által barkácsolt kellékek készítésével, amit az óvónő a gyermek aktív bevonásával hoz létre.
A szimbolikus-szerepjátékban a gyermek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit, élményeit fejezi ki. A gyermek szociális tanulással a felnőtt mintájáról sajátítja el, tanulja meg az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. Fejlődik képzelete, empátiája társaival szemben. Fejleszti önuralmát, akaratát, szabálytudatát, alkalmazkodóképességét.
Verbális fejlesztésre sok lehetőség van, hiszen játék közben beszélnek, különböző kifejezéseket használnak.
A szabályjátékoknál fontos a szabályhoz igazodás. Az óvodapedagógus tanítson olyan játékot, amelyet a gyermek könnyen betarthat és szívesen, önállóan is kezdeményezhet. A szabály betartása közben megtanulja a gyermek indulatainak fékezését, a siker, kudarc megélését. Fejleszti a kitartást, akaraterőt, szerénységet, felelősséget és feladattudatot.
A mozgásos szabályjáték /testnevelési játék, dalos népi játék/ fejleszti a nagymozgásokat, téri tájékozódást, szem-kéz, szem-láb koordinációt.
Az értelemfejlesztő szabályjátékokban /társasjáték, dominó, kártyajátékok, logikai és nyelvi játékok/ fejlődik logikus gondolkodásuk, sok matematikai ismeretre tesznek szert.
Többféle játéktevékenységhez elkülönített csoportszoba részeket alakítson ki. Legyen helye a mesélésnek, zenélésnek, a nyugodt rajzolásnak, barkácsolásnak legyen helye a séták során gyűjtögetett „kincseknek”.
Az óvoda legfontosabb játszó és fejlesztési tere az óvodaudvar. Árnyékos-napos, füves-homokos részek, sokfajta mozgásfejlesztő eszköz adnak lehetőséget különböző típusú mozgásokhoz.
Az udvaron is biztosítsa a szerepjáték kialakulásának feltételeit.
Kezdeményezzen futó, fogó játékokat, labdajátékokat, énekes körjátékokat, biztosítsa az ehhez szükséges feltételeket.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

· A gyermekek képesek egy azon játékban együttesen részt venni.

· A megkezdett játéktevékenységet befejezni

· Játékukban dominánsan jelentkezik az életkoruknak megfelelő játékfajta.

· Építkezésükre jellemző, hogy bonyolult és fantázia dús

· Élvezik a szabályjátékokat, a szabályok betartására törekednek.

· Képes szabályt módosítani, újat kitalálni.

· Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok.

· Interakciójuk gazdag kulturált és érthető.

· Játékeszközöket felszólítás nélkül a helyére rakja

9.2. Verselés, mesélés

A mese a vers és a mondókázás mindennapos tevékenység. A tevékenység célja: a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.

Az óvodapedagógus feladatai:

Alakítsa ki minden korcsoportban a tevékenység szokásrendszerét, szabályait,
Kedveltesse meg a verset, mesét, mondókát, bábjátékot, dramatikus játékot mindennapos mesélés, mondókázás és verselés által.
A versek mondogatását spontán helyzetekhez, emlékezetes élmény együttesekhez fűzi az utánzási ismétlési kedvet felkeltve.
Abban a nevelési évben, amikor a szülők igénye alapján megszervezésre kerül a nemzetiségi óvodai nevelés, annak keretein belül a kultúra átörökítését szolgálják a roma mesék, versek, mondókák.
Irodalmi anyag kiválasztásakor vegye figyelembe a gyerekek életkorát, fejlettségét.
Segítse elő a szavak tartalmi megértését.
Ügyeljen a helyes tiszta, szép beszédre és a szövegmondásra, értelemszerű hangsúlyozásra.
Ébresszen érdeklődést a természet, az évszak, valamint az időjárás változásainak összefüggésére.
Szoktassa hozzá, erősítse meg a gyermekek önálló képeskönyv lapozgató, beszélgető, mesélgető tevékenységét.
Ösztönözze a gyermeket saját vers- és mesealkotásra, annak mozgással, mimetikus játékkal vagy ábrázolással történő kombinálására.
A többszöri meghallgatás után a mesét dramatizálva is feldolgozza szókincsük és kifejezésmódjuk bővítésére.
Az óvodapedagógusok az óvodás gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi - népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséiből is választanak.
A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, alapján a felhasznált irodalmi anyagokat az óvodapedagógusok módszertani tudatossággal válogatják, óvodai programunk megvalósításához kapcsolódó kötelező/ ajánlott szakirodalom jegyzék alapján, mert csak a művészi értékű irodalmi alkotás biztosítja a gyermek számára az esztétikai élményt.
A napirendben is kiemelt helye van mindennapos mondókázásra, verselésnek és a mesélésnek. Óvodapedagógusaink feladata, hogy megfelelő hangulatot és nyugodt körülményeket teremtsenek a mindennapi meséléshez.
A mese megfelel a kisgyermek szemléletmódjának, világképének. A mese - képi és konkrét formában, a bábozás és dramatizálás eszközeivel is feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat.
Nagyobbaknak könyvtárlátogatást szervez.

Jellegzetes tartalmak biztosítása

Az óvodába kerülő 3 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókához, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok nagy élvezetet jelentenek a gyermeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgathatják. Ez a többször átélt fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában. Az óvodapedagógus teremtsen minél több lehetőséget a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyermekek az óvodapedagógussal együtt sokszor ismételjék az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sohase keltse bennük ez a gyakorlás érzetét. Az egyszerű meséken keresztül fokozatosan szoktassuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri meghallgatása után, az óvodapedagógusok segítségével próbálják megjeleníteni az egyszerű meséket. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával a gyermekek ismerjék meg a bábokat. Az óvodapedagógus mutasson be párbeszéd formájában előadott rövid, ötletes jeleneteket.

A vers, mese, dramatikus játékokhoz csak kellékeket használjon az óvodapedagógus, ami elősegíti a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. Dramatizáljanak minél többet, legyen ez egyben színfoltja az óvodai ünnepeknek.

4-5 éves gyermekekben kialakul a mese, vers szeretete. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, kiolvasók ismételgetése.

Az új versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. Az óvodapedagógus segítségével jelenítsék meg a meséket, élményeiket.

5-6-7 éves korban is minden adandó alkalmat használjon fel az óvónő a kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. 4-5 kiolvasóval gazdagodjon a nagyok mondókarepertoárja. A gyermekek játsszanak a rímes találós kérdésekkel, alkossanak együtt rímjátékokat. Ismételgessék az előző években tanult verseket. Az új versek bemutatása kapcsolódjon a gyermekek élményeihez. A hallott egyszerű meséket önállóan tudják dramatizálni, bábozni.

Az óvodapedagógus, főleg a délutáni pihenés alatt, nagycsoportban olvasson folytatásos mesét. A gyerekek próbálják meg a mese önálló befejezését, új mesék kitalálását. Fejezzék ki a mese cselekményét mozgással, mimetikus játékkal. Kis-középső csoportban egy héten keresztül ugyan azt a mesét hallják.

A heti rend szerint hetente 1-2 alkalommal a délelőtti játékidőben is meséljen az óvónő, illetve minden nap elalvás előtt halljanak mesét a gyerekek.

Felhasznált irodalmi anyag:

Csak a művészi értékű irodalmi alkotások biztosítják az esztétikai élmény mélységét. A művek kiválasztásában érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság és a tradicionális értékek továbbéltetése. A népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt adjuk helyet. A kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolást, az évszakok szépségét.

Az irodalmi anyag 20 %-át a roma gyermekirodalomból merítjük, amennyiben a szülők igénye alapján a nemzetiségi óvodai nevelés adott nevelési évben megszervezésre kerül.

3-4 éveseknek:

· egyszerű mondókák, lovagoltatók, hintáztatók, höcögtetők

· legismertebb költőink /roma, magyar/ ritmikus, játékos versei

· egyszerű mesék, láncmesék, állatmesék, rövid rögtönzött történetek

4-5 éveseknek:

népi mondókák, kiolvasók, névcsúfolók
klasszikus, és kortárs magyar és roma költők ritmusélményt nyújtó versei
hangutánzó versek, mondókák
állatmesék, halmozó láncmesék, rövidebb verses mesék
egyszerűbb szerkezetű tündérmesék

5-6-7 éveseknek:

népi mondókák, rigmusok, kiolvasók, csúfolók
lírai versek
közmondások, találós kérdések
bonyolultabb állatmesék, tréfás mesék
tündérmesék, klasszikus és kortárs mesék, műmesék
elbeszélések, meseregények, kitalált történetek, mesék

Beszélgetések

· Az anyanyelvi nevelést és kommunikáció-fejlesztését szolgálják a napirendben szereplő beszélgetések, amikor a gyermekek csoportos, szervezett formában megbeszélhetik társaikkal és a felnőttekkel az őket foglalkoztató időszerű kérdéseket, beszámolhatnak a velük történt eseményekről, stb.

· Ezek az alkalmak segítenek a gyermekek toleranciájának kifejlesztésében, az egymásra figyelés a másik meghallgatásának képességének kialakulásában.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

· A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.

· Várják, igénylik a mesehallgatást, nyugodtan, figyelmesen hallgatják

· Szívesen mesélnek, dramatizálnak, báboznak.

· Tudnak meséket, történeteket kitalálni, megjeleníteni.

· Képesek szociálisan és értelmi szinten a mese, a történet eseményeinek felfogására.

· A gyerekek elfogadják egymás kultúráját /roma-magyar/

· Ismernek roma meséket, verseket, mondókákat magyar nyelven.

· Önállóan elosztják egymás között a szerepeket. /dramatizálás, bábozás/

· Szívesen hallgatják a népmeséket, népi hagyományokat felelevenítő mondókákat, rigmusokat, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág meséit.

9.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Célunk: a zene iránti nyitott, befogadó képesség kialakítása, fogékonyság az igényes művészi értékekre és azok jelenlétének igénye az életben.

A szülőföldhöz való kötődés, a hazaszeretet megalapozása az ének- zene- tánc érzelemgazdagságán keresztül.

A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.

A zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése: egyenletes lüktetés, ritmusérzék, tempóérzék, hangmagasság iránti érzék, dinamikai és hangszínérzék, zenei emlékező és reprodukáló képesség, belső hallás.

Esztétikus mozgás és testtartás fejlesztése

A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik.

A gyermektánc a felfogásunkban a néptánc figurákkal való szabad mozgás örömét jelenti, oly módon, hogy minden táncos alkalom az együttes mozgás örömét adja a gyermekek számára.

Az óvodai táncok elsősorban az ugrósok megismertetése jelenti, mert ezek egyszerű motívumokat tartalmaznak. Fontos a tánclépések minta szerű bemutatása.

Az óvodapedagógus feladatai

A zenei nevelés anyagát igényesen, a gyermekek életkorát, fejlettségi fokát figyelembe véve válogassa össze.
Alakítsa ki a helyes viselkedést és magatartást a tevékenységek alatt.
Alakítsa ki a tevékenység szokás, szabályrendszerét.
Énekléssel, zenehallgatással minden nap juttassa esztétikai élményhez a gyereket.
Ismertesse meg a gyermekeket népzenével felvételről, ha lehetőség van rá, hagyományőrző együttesek által is.
Ismertesse meg a gyermekeket néhány népi hangszerrel.
Fejlessze a gyerekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét.
Fejlessze a gyermek értelmi képességeit, harmonikus mozgását.
Erősítse a gyermek önbizalmát, fegyelmét.
Kapcsoljon dalos, táncos anyagot az óvoda hagyományaihoz, jeles napjaihoz, hagyományos ünnepekhez.
A dalok tempójával, tartalmával kapcsolódjon az évszak hangulatához.
Az önálló éneklés során erősítse a gyerek önbizalmát.

A felhasznált zenei anyag

A zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismernek meg. A mondókás, énekes játékok a zenei anyanyelvünk művészi értékei.

A 3-4 éves korú gyermekek ismerjenek meg elsősorban olyan ölbeli játékokat, amelyeket a felnőttekkel közösen játszhatnak. Legyen ezek között arc, kéz, ujj, lovagoltató játék. A szeretet-kapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme a tapintásoskontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsik egyszerű 4-5 hangból álló olyan énekes játékokat ismerjenek meg, amelyek játéka álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszható. Az ünnepek köszöntésére egy-két komponált gyermekdalt tanulhatnak meg.

A 4-5 éves gyermekek tanuljanak mondókákat és még mindig játsszon velük az óvodapedagógus ölbeli játékokat. Ismerjék meg a csigavonal, hullámvonal, szerepcserére épülő játékokat. A nyolcad, negyed ritmusképeken túl megjelenhet már a szinkópa is. Az óvodapedagógus az alkalmi dalokat úgy válassza ki, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni.

Az 5-6-7 évesek tanuljanak kiolvasókat, amit különböző élethelyzetben is alkalmazhatnak, mint a döntés egyik játékos lehetőségét.

A zenehallgatáshoz olyan műveket válogasson az óvónő, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését a nemes zene iránt. Minél többször énekeljen népdalokat, de jelenjenek meg a zenei repertoárjában a rokon-, és más népek dalai, a magyar komponált műzene, altatódalok és a klasszikus műzene.

Jellegzetes tartalmak biztosítása:

A 3-4 évesek tanuljanak meg 6-8 mondókát, ölbeli játékot, és 10-15 énekes játékot. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok legyenek. E kor legjellegzetesebb játéka az ölbeli játék.

Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Figyeljék meg a csendet, a környezet hangjait és dallamjátszó hangszerek hangszínét.

Érzékeltessék különböző mozdulatokkal az egyenletes lüktetést.

Az óvodapedagógus énekelgesse a gyermekek nevét, jelét, csalogassa őket énekelve a közös játékba, tevékenységbe. Keltse fel a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt. A mindennapok során a különböző tevékenységekhez minél gyakrabban kapcsoljon zenehallgatási élményt.

A 4-5 évesek énekelgessenek 4-8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat. A 4-5 új mondóka és a 12-13 új gyermekdal megtanulása mellett ismételgessék a 3-4 éves korban tanult dalokat is. A körjátékok közül az óvodapedagógus már nehezebbeket is válogathat, pl. szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító a hozzájuk tartozó táncmozdulatokkal, stb.

A tiszta éneklés érdekében minél gyakrabban énekeljenek önállóan. Énekeljenek egyénileg, kisebb csoportokban halkabban és hangosabban, magasabban és mélyebben. Játszanak kérdés-felelet játékot, változatos szöveggel és ritmusmotívumokkal. Érezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát. Használjanak többféle népi ritmuseszközt a ritmusérzék fejlesztése érdekében.

Az 5-6-7 évesek tanuljanak meg 4-7 új mondókát, 15-18 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt.

A legidősebbek szabálytartó képessége megengedi, hogy az óvónő bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó játékokat is tervezzen, ami e korosztály néptáncának is tekinthető. Az óvodapedagógus a gyerekekkel együtt variálja az énekes játékok mozgásanyagát olyan egyszerű táncos lépésekkel, amit a felnőtti minta utánzásával követni tudnak.

Az óvodapedagógus a gyermekek tiszta éneklését a minél gyakoribb egyéni énekléssel segítse elő. A hallásfejlesztést segítő fogalom párokat, a halkabb-hangosabb éneklést kapcsolják össze a tempóváltoztatással vagy dallambujtatással.

A zenei nevelés heti-rendben szereplő szervezeti formáján kívül játékidőben a gyerekek maguk is bármikor kezdeményezhetnek énekes körjátékot, elővehetik a ritmushangszereket, ezekkel mondókázhatnak, énekelhetnek. Az óvodapedagógus is minden lehetőséget ragadjon meg a nap folyamán kötetlen mondókázásra, énekelgetésre.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat, táncokat.
A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni.
Élvezettel tudnak zenét hallgatni.
Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.
Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat.
Tudnak egyenletesen körbe járni úgy, hogy figyelnek és alkalmazkodni tudnak egymáshoz.

9.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

A tevékenység célja: a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése, sikerélményhez juttatás.

Az alkotó gondolkodás és cselekvés egységének összhangba hozása

Ábrázoló tevékenységük során az érzékelés, észlelés, finommotorika folyamatainak fejlesztése.

A gyermek tér, forma, szín-képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

Programunkban a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.

Az óvodapedagógus feladatai

A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, és a különböző tevékenységekhez szükséges feltételeket egész nap folyamán biztosítsa,teremtse meg.
Alakítsa ki a tevékenység szilárd szokás és szabályrendszerét.
A tevékenységek tartalmát a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazítva differenciáltan fejlessze.
Ismertesse meg a gyerekeket különböző anyagokkal, eszközökkel, technikákkal
Az alkotáshoz biztosítson elegendő időt.
Az eszközöket úgy helyezze el, hogy mindenki számára elérhető legyen.
A természetes anyagokat és természetben szerzett élményeket egyaránt építse be mind a plasztikus ábrázolásba, mind a síkbeli, képi megjelenítésbe és a barkácsolásba. termések, zöldségek, magvak, ágak, levelek, kavicsok stb./
Törekedjen a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására.
Csak az elhullott, elpusztult anyagokat, eszközöket használja fel az ábrázoló tevékenységhez, megkímélve a természetet és környezetünket.
A tevékenységek során az újrahasznosítás kiemelt figyelmet kapjon.
Készítse elő a rajzos tevékenységeket olyan megfigyelésekkel, helyzetek teremtésével, mely során a gyerekek élményhez juthatnak, s melyeket a gyerekek rajzban is ki tudnak fejezni.
A gyerekek munkáit használja fel a környezet szépítéséhez.
Törekedjen arra, hogy a gyermek széles skálában megtalálják a maguk számára megfelelő, egyéni ízlésükhöz legjobban igazodó technikát, kifejezésmódot.
Kiemelt figyelmet szenteljen azoknak a gyermekeknek a foglalkoztatására, akiknek otthon hiányosabbak a tárgyi feltételei.
Törekedjen arra, hogy a családok meglássák a vizuális tevékenységben rejlő, kultúrteremtő lehetőségeket.

Feltételek megteremtése

Az alkotó tevékenységéhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerűség és az esztétikum domináljon. A tevékenységhez a megfelelő hely olyan legyen, ahol a mozgó gyermekektől védett az alkotók köre. Az óvodapedagógus a munkaasztalt úgy alakítsa ki, hogy a gyermekek kényelmesen elférjenek. Biztosítson elegendő idő, hogy a gyerekek addig alkothassanak, ameddig kedvük tartja. Az eszközök biztonságos kezelését egyenként tanítsa meg a gyermekeknek. A gyermekek a festéshez, agyagozáshoz köpenyt használjanak.

Jellegzetes tartalmak biztosítása

A 3-4 éveseknek az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. A tevékenységek a képalakítás, plasztikai munkák és az építés köré rendelhetők. Az óvodapedagógus tervezze meg a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. Nem tervezhető a szándéktalan firka, és a látszólag szándékos forma-firka időszakában a téma. A gyermekeknek legyen lehetősége az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. A képalakítás jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, agyagba, homokba karcolással, nyomattal. Az óvodapedagógus segítse képalakító készségek megindulását.

Tetszés szerint vegyenek részt a plasztikai alakításban. Ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve stb./ Ismerkedjenek az építés során a különböző tárgyak formáival, alakzataival. Tudjanak beszélni az alkotásukról, örüljenek a létrehozott produktumnak.

A gyermekek alkotó-alakító folyamatosan tevékenységét bővítse az óvodapedagógus. A megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítse élményeikhez kapcsolódó témákkal, s azokhoz megfelelően illeszkedő technikával. Jelenjen meg rajzaikban az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés lapján. Gyönyörködjenek a gazdag formákban, a színkeveréssel alkotott színárnyalatokban. Használjanak ceruzát, krétát, filc- és rostironokat, különböző vastagságú ecseteket. Alakítsanak képeket fonalakból, textilből, termésekből. Az építés során variálják a teret, az építés lehetőségeinek részletezését. Segítsenek az eszközök előkészítésében, elrakásában. Nyilvánítsák ki véleményüket műveikről.

A gyermek fejlettségi szintjét figyelembe véve az óvodapedagógus differenciáltan segítse a képi, plasztikai és a környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. A képalakítás során a gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciókat. Az óvodapedagógus gazdagítsa a technikai megoldásokat és az eszköz lehetőségeket.

A saját élményeken alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A plasztikai munkákban is jelenjen meg a közös térbeli többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes játék stb. Legyen igényük az ajándékkészítés, elsősorban ünnepekhez kötötten, szülők részére. Éljék át minél gyakrabban az ajándékozás örömét. Szülők segítségével gyűjtsék az alkotó-alakító munkákhoz szükséges anyagokat. Legyenek megtervezői a környezetalakító, díszítő munkának.

A gyerekek lehetőleg teljesen önállóan készítsenek elő minden anyagot, eszközt az alkotó tevékenységhez.

Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékban integrálódnak. Az óvodapedagógus hetente egyszer tudatosan irányított mikro csoportos, kötött formájú tevékenységet szervezzen. Az ajánlott eszközfeltételekkel minden gyermek saját képi-plasztikai elképzelését valósíthassa meg.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.
A megismert technikákat önállóan is alkalmazzák.
Örül alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak.
Téralakításban, építésben közösen vesznek részt.

· Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne.

· Alkotásaikra jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket.

· Képesek egyszerű ajándékokat, játékokat és kellékeket készíteni.

· Képesek kitartóan dolgozni.

· Értékítéletüket megfogalmazzák, az alkotásokról beszélgetni tudnak.

· A tevékenységük során használatos eszközöket maguk készítik elő és rakják el.

· Életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően ismernek műalkotásokat

· Életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően ismernek népművészeti elemeket, szokásokat, hagyományokat, nemzeti szimbólumokat.

9.5. Mozgás

A tevékenység célja:

· a mozgásos tevékenységek által a gyermekek a lehető legtöbb pozitív mozgástapasztalat begyűjtésével „egész életre elkötelezzék magukat” a fizikailag aktív életmód mellett.

· az egészség megőrzése, megszilárdítása, a fejlődés megfelelő ütemben való elősegítése.

· A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó, játékos formában.

· A gyerekek pszichomotoros készségeinek és képességeinek valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve.

· Rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása.

· Az ismertetett mozgáslehetőségeken túl a csoportok életmódszervezésében helyet kapnak a kirándulások, túrázások, séták, a közelebbi és távolabbi környezetben is.

Az óvodapedagógus feladatai

A mozgásos anyag kiválasztásakor a 3-7 éves gyermek mozgásszerveinek fejlettségére, mozgásigényére és egyéni fejlettségére támaszkodjon
Különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgás-szükségletének differenciált kielégítése érdekében.
Törekedjen a szabad levegő kihasználására a kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására.
A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése.
A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással, a mozgáskészség alakítása.

Mozgásfejlesztés a szabad játékban

Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek ugrándozni, futkározni, csúszni-mászni, vagyis mozogni. Fontos feladatunk, hogy megőrizzük, ha szükséges, felkeltsük ezt a mozgáskedvet és tudatosan építsünk rá. Lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. A napirendben biztosítanunk kell számukra a megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekre a csoportszobákban és az udvaron egyaránt.

A szabad játéktevékenységben célunk, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet.

A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kell segítenünk. Ezért a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket biztosítunk a csoportszobákban is. /Greiswald egy-egy eleme, asztalok, szőnyegek.

A 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a különböző célbadobó játékok, a kugli, ugróiskola, manipulációs barkácsoló tevékenységek.

Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban leginkább a belső fülben lévő vesztibuláris központ spontán ingerlésével történik, hintázó, ringató, pörgő mozgások közben. Erre a célra jól használhatók a különböző hinták, a Body Roll a füles labda, az ugróasztal, a lépegető, billenő forgókorong, stb.

5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A játékban sok lehetőség nyílik ennek a spontán fejlesztésére, pl. ábrázolási technikák gyakorlása: tépés, vágás, varrás, fűzés, építés, konstruálás, barkácsolás stb.

Az udvaron is használjunk ki minden lehetőséget és helyet a szabad mozgásra.

Nagyon fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartása. A megfelelő, nem túl sok szabályozásra a gyermekeknek szükségük van, túl sok szabály betartására azonban még nem képesek. A kellemes légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyermekek örömmel vesznek részt, pozitív élményt nyújt, s ez újabb cselekvésre készteti őket. Szokássá, igénnyé válik. A rendszeres mozgás során fejlődnek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, ezek eredményeként egészségesebb lesz.

Irányított mozgásos tevékenységek:

A foglalkozások anyaga az atlétika, torna, játékjellegű fő gyakorlatokból és a Mozgáskotta elemeiből tevődik össze. A játékot a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben.

Teremtsünk alkalmat speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is. /lábboltozat erősítés, gerinctorna./

A testnevelési anyag éves elrendezésénél a didaktikai és pszichológiai szempontok mellett vegyük figyelembe a helyi adottságokat. Az egyes foglalkozások megtervezésénél mindig figyelembe kell venni a gyermekek általános fejlettségét, a fejlődés ütemét. A különböző nehézségű differenciált feladatok adásával segítsük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatot. A feladat ne legyen se túl könnyű, de túl nehéz, mert a túl könnyű nem készteti erőfeszítésre, a túl nehéz gátlásokat okoz.

A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza.. Ezért a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladat. Pl. járások, futások, csúszások, mászások talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, szer megkerülésével, stb. A mozgásos játékok adjanak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására, talajtorna elemeinek is. Az óvónő alkalmazzon többféle kézi-szert.

Az egészséges személyiség fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a gyermekeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A testnevelés foglalkozásokon a legtermészetesebb módon ismerkedhet testrészeivel és azok funkcióival.

4-5 éves korban a nagymozgások fejlesztése mellett nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot tervezzünk, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be. /pl. jelre sorakozás az óvodapedagógus előtt, szökdelés padok körül, elhelyezkedés különböző szereken, formákban, stb.

A mozgásfejlesztésnél előtérbe kerül az egyensúlyérzék fejlesztése, /pl. forgások fordulatok, testhelyzetváltozások, futás közbeni megállások stb./, a szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok, /pl. babzsák feldobása, elkapása, célbadobás, egyensúlyozó járás létra fokai között, célba ugrás stb./

Kiemelt feladat az oldaliság tanítása, a „jobb-bal” kifejezések használata, a csuklójukon lévő szalaghoz igazodva. A pontos eligazodás miatt fontos, hogy a szalag mindig ugyanarra az oldalra kerüljön.

Az 5-6-7 éveseknél már az észlelés fejlesztése a legcélzottabb. Az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezünk sok gyakorlatot. Ezek közül egyes gyakorlatok csukott szemmel is elvégezhetők.

Nagy hangsúlyt fektetünk a finommotorika fejlesztésére.

Használjanak különböző kézi-szereket. A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják. Ismerjék meg a gyorsfutást, lassúfutást. Gyakorolják az ugrásgyakorlatokat, sorozatugrást, magas- és távolugrást. Játszanak dobásgyakorlatokat, labdagyakorlatokat, tudjanak párokban labdázni.

A testnevelés foglalkozás mindhárom korcsoportban kötelező, az óvodapedagógus heti egy alkalommal szervezi meg, különböző időkerettel.

Mozgásfejlesztés a mindennapi testnevelésen

A mindennapi testnevelés alapozza meg azt az igényt, hogy rendszeresen mozogni jó és szükséges. Anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal, az óvodapedagógus tervezése alapján láb-és testtartást javító elemekkel. A játékokat céltudatosan a projekttémákhoz és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva választjuk ki. Ha lehetőség van rá, megfelelő időben, ruházatban ezt is a szabadban, jó levegőn tartsuk.

E tevékenység napirendbe illesztését minden óvónő maga dönti el, az ismertetett mozgáslehetőségeken túl a csoportok életmódszervezésében helyet kapnak a kirándulások, túrázások, séták, a közelebbi és távolabbi környezetben is.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

A gyerekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.
Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban.
Biztonsággal mozognak a térben, a térirányokat helyesen érzékelik.
Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni
Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni.
Tudnak helyben labdát vezetni.
A bátortalanabb gyerekek is szívesen vesznek részt a mozgásos tevékenységekben.
Alkalmazkodnak egymáshoz, ügyelnek egymás testi épségére.
Szívesen vesznek részt egyéni és csoportos sportjátékokban

9.6. A külső világ tevékeny megismerése

Környezet megismerésére nevelés

A tevékenység célja:

A gyermekek az őket körülvevő tágabb és szűkebb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlen.

Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természeti –emberi-tárgyi világ értékei, azok védelme, az értékek megőrzése iránt,

Jelenségek iránti fogékonyság felébresztése.

A környezeti összefüggések megértésének elmélyítése.

Célunk, hogy a gyermek cselekvő módon fedezze fel környezetét, és olyan tapasztalatok birtokába jusson, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, tanulja meg ezek szeretetét, védelmét.

A természeti és társadalmi környezet témakörei több ponton kapcsolódnak, összefüggnek egymással, illetve a többi nevelési területtel is. A környezet megismerése áthatja a gyermek életét, az óvodai tevékenységek egészét.

Olyan környezettudatos szokás- és értékrendszer kialakítására törekszünk, amelyek alapvetően meghatározzák és befolyásolják a leendő felnőtt gondolkodás-és életmódját. (pl. Újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés, energia takarékosság, természeti értékein megóvása)

Környezeti nevelésünknek is két tartópillére a játék és a tapasztalás, kísérletezés.

Feladatunk, hogy elősegítsük a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt helyezünk a környezettudatos magatartásformálás megalapozására, alakítására.

Az óvodánk szellemiségében a környezeti nevelés alapján működik.

A helyi pedagógiai programunk a környezeti nevelést kiemelten „kezeli”, erre építve a fejlődést elősegítő tevékenységeket tartalmaz a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséggel.
A nevelési célok és feladatok megfogalmazásában a természet- és környezetvédelmi feladatokat kiemelten kezeljük a helyi adottságok alapján (pl. fák védelme, madárvédelem, hulladék kezelése és felhasználása, egészséges táplálkozás, energiatakarékosság, a lakóhely-megismerési tevékenységek, az épített és a természeti környezet védelme stb.).
Az óvodai nevelőmunkánk tervezésében és a megvalósítás gyakorlatában megtalálhatók a környezeti nevelés elvei, tartalmi jellemzői.
A nevelőmunka hatékonysága érdekében a nevelési eljárások során a mit, mivel, mikor, hogyan és kivel kérdésekre épített fejlődést elősegítő tevékenységek kerülnek megvalósításra (pl. az igényeknek megfelelően megvalósul a képességek fejlesztése, eszközhasználat megtanulása, ismeretszerzés és alkalmazás modern módszereinek használata, kirándulások stb.)
A gyerekek nevelése az egyéni fejlettségükhöz igazodó differenciált bánásmód elve alapján a cselekvő, felfedező tevékenységszervezés módszerével zajlik.
Az óvodapedagógus alkalmazott módszerei segítik a tanulási környezet megteremtését, a tanulás tanulásának megvalósítását (játék, szenzitív módszerek, életközösségek terepi tapasztaltatása, felfedezés, élménypedagógia, projekt módszer alkalmazása, kooperatív tanulás, erdei óvoda stb.)
Az óvodában a gyermekek életkorának megfelelő hagyományok ápolása, gazdagítása a szülők bevonásával, a családdal való közvetlen kapcsolatban zajlik.
Az óvodánk dolgozói szem előtt tartják a fenntarthatóság tartalmi jellemzőit és ez a mindennapi munkájukban is megnyilvánul. Az óvoda felnőtt közössége munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, megalapozására. (Kapcsold le a villanyt! Zárd el a csapot! Ne folyasd a vizet feleslegesen!)
Az óvodaépületünk helyiségeinek berendezése tükrözi a környezetbarát szemléletmódot, Az óvoda berendezését az egyszerűség, a takarékosság a praktikusságjellemzi, helyi sajátosságok figyelembevételével a természetes anyagok felhasználása érvényesül.
A gyerekek által használt eszközök vásárlásánál is prioritás a környezetbarát eszközök, játékok beszerzése.
Minden csoportszobának egyéni hangulata, arculata van, sok-sok növénnyel, a természetsarokban a természet által adott „kincsekkel”.
Az óvodánk udvara mentes az allergiát, a mérgezést és sérülést okozó növényektől.
A gyermekek udvargondozáshoz kerti szerszámokat használnak.
Az udvari játékok környezetbarát anyagból készülnek, és megfelelő helyet, teret adnak a gyermekek játékának. Udvari árnyékolók és ivókút illetve a folyamatos vízívási lehetőség biztosított. A szabadban történő egészséges mozgáshoz, játékhoz megfelelő hely és idő áll rendelkezésre minden nap a gyermekek számára.
Az energiatakarékosság szem előtt tartása érvényesül a villany-, a vízhasználat és a fűtés terén. Az épületen belül, a régi armatúrákat folyamatosan lecserélve törekszünk energiatakarékos izzók használatára, a folyosókon, termekben a világítás megfelel az egészségügyi előírásoknak. A fűtési rendszer környezetbarát. WC öblítők, hideg-meleg kevert csapvíz rendelkezésre áll.
A szelektív hulladékgyűjtés biztosított az óvoda egész épületében (pl. papír, műanyag stb.), veszélyes hulladékok számára elemgyűjtő konténer.
A „hulladék nem szemét” elv hasznosítása az újrafelhasználás érdekében (ajándékkészítés, játékkészítés stb.) megvalósul.
Az óvoda működése során rontott (használt) papírok külön tárolóba kerülnek, a papír beszerzésekor az újrahasznosított papír vásárlására törekszünk.

Az óvodapedagógus feladatai

Tervezzen, szervezzen olyan élethelyzeteket, amelyben a gyerekeket élményhez, tapasztalathoz juttatja.
A gyermekek ismereteinek bővítése érdekében a közvetlen környezetükben nem bemutatható témák esetén alkalmazzon IKT eszközöket
Építsen a gyerekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére.
A gyerek meglévő ismereteire építsen.
Törekedjen a gyerekek meglévő ismereteinek bővítésére
Alakítsa ki a természet szeretetét és védelmét, a környezettudatos magatartást.
Fejlessze a gyermekek értelmi képességeit.
A gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó módszereket alkalmazzon.
A témák válogatása közben a lakóhely, a környezet sajátosságaihoz igazodjon.
Fejlessze a gyermekek kommunikációs készségét.
Arra törekedjen, hogy amit csak lehet a helyszínen, a természetben élőben figyeltesse meg a gyermekekkel. Közös megfigyelések alkalmával éreztesse meg a természet szépségét, mutassa be a környezetvédelem és környezet higiénia szerepét. A természetet ismerő, szerető gyermekből válhat csak természetvédő, környezetvédő ember.
Az óvodába lépéstől folyamatosan keressenek környezetükben fellelhető „kincseket”. A gyűjtött képek, tárgyak stb. kapcsán tartalmas beszélgetés alakulhat ki, mialatt a gyermek ismereteiről, megfigyeléséről képet kapunk, illetve kiegészíthetjük azt.
A foglalkozást egyaránt hassa át a játékosság, az élményt adó oldott légkörben zajló cselekvés.
Szoktassa a gyermekeket, hogy élményeiket, benyomásaikat merjék szóban kifejezni. Tudjanak kérdezni, ha valamit nem értenek.

A természeti, társadalmi, családi, tárgyi környezet megismerését szolgáló témakörök:

· Család

· Óvodások vagyunk

· Évszakok: Ősz, Tél, Tavasz, Nyár

· Testünk

· Egészségfejlesztés, egészségvédelem

· Közlekedés

· Óvodánk környéke

· Az emberek munkája /foglalkozások/,

· Állatok

· Színek

· Napszakok

· Iskolások leszünk

· Ünnepek

· Környezetvédelem

A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése

Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a kisgyermek, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül beszédükbe.

Célunk:

A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztaltatása.
A matematikai érdeklődés felkeltése.
A logikus gondolkodás megalapozása.

A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismertetéséből adódó óvodapedagógusi feladatok:

· A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása.

· Logikai és matematikai szabályjátékok megismertetése, alkalmazása.

· Matematikai fogalmak, kifejezések, összefüggések megismertetése, megtapasztaltatása

· A matematika iránti érdeklődés felkeltése.

· Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára építő problémahelyzetek teremtése.

· A gondolatok, a probléma megfogalmazás, a pontos, egyértelmű, a gyermekek számára érthető közvetítése.

· Matematikai tartalmú játék kezdeményezése során a gyermekek egyéni fejlettségének, képességeinek figyelembevétele.

· A gyermekek egyéni feladatmegoldásának meghallgatása, a sajátos logika elfogadása.

· Szükség esetén rávezető kérdésekkel segítés.

· A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása: egyéni, páros, mikorcsoportos szervezéssel.

· Mozgásos feladatnál a testrészek megnevezése, a velük végzett cselekvés elmondása.

· A matematikai osztályozás, halmazokkal végzett feladatoknál a matematikai ítéletek megnevezése.

· A térbeli viszonyok, az irányok és helyzetek pontos megnevezése.

Matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek:

A számfogalom előkészítése, megalapozása

Mennyiségek összemérése hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg, űrtartalom szerint.
Halmazok összemérése, elemek párosítása. A válogatások során nyíljon mód a párosításra, számlálásra, a több, a kevesebb, ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására.
Fedezzék fel a rész-egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során.
Játékos szituációkban számoljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk egyéni fejlettségétől függően a 6-10-ig számkörben mozogjon.
Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése.
Mérések különböző egységekkel, hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom.

Tapasztalatszerzés a geometria körében

Szerezzenek tapasztalatokat gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék ezt testükön, tárgyakon.
Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből.
Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról, fedezzék fel a rész-egész viszonyát.
Használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket.

Tájékozódás a térben és a síkban

Irányok azonosítása, megkülönböztetése.
Játékok során figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, szimmetria érdekességét, játszanak sokat a tükörrel.
Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is.
Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek életükben is felfedezhetőek. Hozzanak létre változatos sorozatokat játékokban színekkel, hangokkal, mozgással, formákkal.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

· A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét

· Tudják születési helyüket és idejüket

· Különbséget tudnak tenni az évszakok között, felismerik a napszakokat

· A gyermekek ismerik a szűkebb környezetük értékeit, műalkotásokat

· Ismernek több a háziállatot, vadállatot, madarat, bogarat

· Ismernek néhány környezetükben előforduló növényt és azok gondozását

· Ismerik a közlekedési eszközöket. Gyakorlatot szereztek az elemi közlekedési szabályok betartásában

· Ismerik a környezet megóvásának legfontosabb szabályait (pl. elzárják a vízcsapot, hogy feleslegesen ne folyjék a víz, ismerik a szelektív hulladékgyűjtés szabályait, ismerik, hogy szemétből is lehet valamit készíteni stb..

· Tudnak legalább 10-ig számolni, össze tudják a tárgyakat hasonlítani mennyiség, nagyság, szín és forma szerint

· Képesek halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni

· Helyesen értelmezik és használják az összehasonlítás megítélésének fogalmát: hosszabb-rövidebb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb....

· Helyesen használják a névutókat.

· Felismerik a sorba rendezés logikáját, azt képesek jól folytatni, legalább 3 elemszámmal.

· Az alapvető síkformákat felismerik, azonosítja: kör, négyzet, téglalap, háromszög.

· Képesek részekből az egészet kirakni.

· Ismerik az alapvető mértani testeket, azokat képesek felismerni és megnevezni ( kocka, gömb, téglatest ).

· Tapasztalatuk van a tükörképről, szimmetriáról.

· Azonosságokat, különbségeket képesek felismerni és megfogalmazni.

· Ismerik a jobbra-balra irányokat értik a helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, mellé, közé stb..)

· Életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően Ismerik a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományokat, szokásokat, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit.

· Szeretik és védik a természeti értékeket.

9.7. Munka jellegű tevékenységek

A tevékenység célja:

A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait, kötelességteljesítését.

A gyermek a munkavégzés során szerezzen ismereteket, információkat az őt körülvevő tárgyi világról, fejlődjön személyisége, társas kapcsolatai.

Az óvodapedagógus feladatai:

A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása.
Az általános, alkalomszerű munkákon kívül megismertetni a gyerekeket a környezeti neveléshez kapcsolódó munkajellegű feladatokkal is, ezeket az évszakok határozzák meg.
Alakítsa ki a tevékenységek szokás- és szabályrendszerét.
Tegye érdekessé a tevékenységet, hogy a gyerekek örömmel és szívesen vegyenek részt benne.
Erősítse a gyermekek közötti kötődést, a másokért végzett munka pozitív értékelését.
Adjon lehetőséget minden korcsoportnak az alkalomszerű munkák végzésére
Biztosítsa a munka fokozatosságát, állandóságát és folyamatosságát.
A gyermek tevékenységét folyamatosan, reálisan, a gyermek képességeihez mérten értékelje.
Biztosítsa a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket.
A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyerekek bármikor elérhetik és használhatják.
Egész évben feladatunk a munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok / kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság / alakítása.

Munka jellegű tevékenységek:

A munkafajták helyszínei:

A munkafajták lehetőségei

Épületen belül:

pl. terítés, rendrakás az étkezőben, játékok helyrerakása a csoportszobában, csoportszoba díszítése, sepregetés, teremrendezés: szükség esetén székek, asztalok, szőnyegek átrendezésében való segítségnyújtás

ágynemű összehajtogatása délutáni pihenő után

rendrakás a mosdóban, törölközők, poharak helyre tétele

rendrakás az öltözőben, cipők helyre tétele, ruhák fogasra akasztása

Épületen kívül:

pl. virágöntözés, ültetés, sepregetés, száraz falevelek összehordása, szabadtéri játékeszközök helyére hordása, lenyírt fű összeszedésében való segítés.

A munka alapvető feltételei: a munkaeszközök, munkalehetőség, elegendő idő, megfelelő hely, nyugodt, békés légkör. Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése.

A gyerekek érezzék, hogy munkájukat igénylik és számon tartják. A munkát se az óvodapedagógus, se a dajka ne végezze el a gyerek helyett, ne fejezze be, a gyerekek előtt ne csinálja újra akkor sem, ha erre szükség lenne.

A közvetlen segítés a gyerekek önállóságának és a munka elvégzéshez szükséges ismereteinek, készségeinek fejlesztésében nyilvánuljon meg. Az önálló munkavégzés lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek a szükséges készségeket elsajátítsák, gyakorolják, lássák munkájuk célját, hasznosságát. Közben megtanulják figyelembe venni a másikat, szocializációjuk felgyorsul, fejlődik felelősségérzetük, kötelességtudatuk, toleranciájuk.

Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a gyerekek az általuk kedvelt munkafajtákban elmélyedhessenek. Igyekezzék elérni, hogy gátlásos visszahúzódó társaikat bevonják a munkába.

Az együtt elért eredmények segítsék a baráti kapcsolatok, kisebb csoportok kialakulását és megszilárdulását. Ehhez szükséges, hogy a napirend biztosítson a munkára megfelelő időt, és a gyerekek a különböző feladatokat egyéni tempójuknak megfelelően végezhessék.

Az óvodapedagógus segítse a szülőket, hogy vegyék komolyan, tartsák tiszteletben gyerekük munkáját, megbízatásait, legyenek segítségére annak elvégzésében. Beszélgessenek vele saját munkájukról is. Igyekezzék elérni, hogy minden család szoktassa gyerekét a saját személyével kapcsolatos teendők elvégzésére. A szülők körülményeik, lehetőségeik alapján vonják be gyermeküket a család egészét érintő munkákba, erejének megfelelően vegye ki részét a közös tennivalókból.

A tevékenység tartalma:

3-4 éves korban az óvodapedagógus, dajkával együttműködve, segítséget kérve erejükhöz mérten részt vesznek a rend fenntartásában. Az óvodapedagógus munkájában saját kezdeményezésükre segítenek. Tavasszal segítenek a rügyeztetés, a csíráztatás előkészítésében. Az óvodapedagógussal együtt elvetik a magvakat, folyamatosan részt vesznek azok gondozásában. Ősszel segítenek a nagyobbaknak a falevelek összegyűjtésében, figyelik az udvar rendezését.

4-5 éves korban a naposok az óvodapedagógus irányításával felterítik az asztalterítőt, felrakják az étkezéshez szükséges eszközöket, segítenek az ételek kiosztásában. A szilárd ételeket az asztalra helyezik. Étkezés után összehajtják a terítőt, letörlik az asztalt.

A termet szükség szerint átrendezik. A csoportszoba rendjének kialakításában folyamatosan részt vesznek. Az eszközöket funkciójuknak megfelelően helyezik el. Az óvodapedagógussal együtt egyszerűbb javításokat végeznek el a játékokon, ajándékot készítenek közös ünnepeikre, alkalmakra, feldíszítik a csoportszobát. Felnőtt kérésére segítenek.

Részt vesznek a kerti munkában a veteményezésben, termés összeszedésében, a virágoskert rendezésében. Segítenek a lehullott levelek összegyűjtésében, használják a méretüknek megfelelő kerti szerszámokat. Öntözik a kertet, gereblyézik a lenyírt füvet. Önálló megbízatásokat teljesítenek.

5-6-7 évesek feltálalják a tízórait, uzsonnát, ebédhez megterítenek, ügyelnek az evőeszközök elhelyezésére. Játékelrakás után ha szükséges, eligazítják, esztétikusan elrendezik a tárgyakat. A foglalkozásokhoz szükséges eszközök kiosztásában részt vesznek. Képesek munkájukat megosztani, társukkal együttműködni. Részt vesznek a csoportszoba díszítésében, rendezésében. Önállóan képesek a terem díszítésével kapcsolatos feladatok ellátására, virágot hoznak a vázába.

Minden gyermek önállóan ültet, előkészítik a földet az ágyásokat és elvetik a magvakat. Folyamatos feladatuk a kert és az udvar rendezése.

Közreműködnek a falevelek összegereblyézésében.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

· Szívesen végez munka jellegű tevékenységet

· Kérésre a munka jellegű tevékenységet elvégzi

· Önként vállal munka jellegű tevékenységet

· Egyéni megbízatásokat szívesen teljesít

· A munkafolyamatokat ismeri, szabályosan teljesíti.

· Munkavégzésben kitartó, önállóan befejezi.

· Elismeri társai munkáját.

· Képes megszervezni saját vagy társai munkáját.

9.8. Tanulás

Célunk a gyermeki képességek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése, mely mind az iskolai tanuláshoz, mind a későbbi életszakasz fejlődéséhez megfelelő alap lehet.

A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy a gyermek értelmi képessége, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik.

Óvodánkban nagyrészt olyan gyermekeket nevelünk, akiknek leszűkítettebb a valósággal való kapcsolata, környezetük nem minden esetben inger gazdag, nem élményszerű és nem is tevékenységbő. Ezért is fontos olyan szervezett tanulási lehetőségek biztosítása, mint az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja. A tanulás lehetséges formái programunkban játékba ágyazott komplex tevékenységekben valósulnak meg, oly módon, hogy a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozásokat tervezünk és szervezünk.

A szervezett tanulás /a foglalkozások/ feladata a gyermekek óvodai játékában, munkájában rejlő spontán tanulási lehetőségek kiegészítése, a családi nevelésben felfedezhető hiányok pótlása, az iskolakezdéshez az esélyegyenlőség megteremtése. Az életkorral haladva egyre erőteljesebben szoktatni kell a gyermeket az egyes foglalkozásrészek melletti kitartásra. Ennek megoldása nagymértékben az óvónő személyes varázsán múlik, aki tetteivel a legerősebb hatást gyakorolja a gyermekekre.

A drámajátékok részt vállalnak önmaguk és a világ mélyebb megismerésében, megértésében.

A gyermekcsoport érettségi szintjéhez való alkalmazkodással a tanulás folyamatában felhasználjuk alkalomszerűen a drámajátékokat ügyelve a projekt témához való kapcsolódásra.

A tanulás lehetséges formái

· Utánzásos minta- és modellkövetés, magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása

· Spontán játékos tapasztalatszerzés

· Játékos, cselekvéses tanulás

· Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

· Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés

· Gyakorlati problémamegoldás

Az óvodapedagógus feladatai:

Érzelem gazdag, biztonságot nyújtó, kölcsönös bizalmon alapuló csoportlégkör kialakítása, az érési folyamatok optimális megtámogatása.
Megfelelő mennyiségű és minőségű ingerhatás, tapasztalás és cselekedtetés, felfedezés biztosításával a gyermeki kíváncsiság felkeltése, kielégítése, a kutatás, problémamegoldás, felfedezés örömével.
A közvetlen tapasztalatra, mozgásra, élményre épülő képességek, részképességek fejlesztése, mely magába foglalja a szenzoros, motoros, szociális és verbális tanulást egyaránt.
Projektelemek, alkalmazásával komplex ismereteket nyújt, tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosít.
Elsősorban differenciáló, egyéni vagy mikro-csoportos, illetve kooperatív technikákat alkalmaz.
A tanulás alapvető feltételének megteremtése, a szokásrendszer kialakítása, a tevékenységek állandó helyének meghatározása, a jól megválasztott időkeret, és az elegendő számú, méretű, minőségű, sok érzékszervet foglalkoztató eszköz biztosítása.
A szervezeti formát a tevékenység tartalmától, a résztvevő gyermekek számától, összetételétől, fejlettségétől függően az óvodapedagógus megválasztja, differenciáltan alkalmazza,
A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja.
Az óvodapedagógus eljárásait változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombinálja.
A játékosság, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés minél gyakrabban jelenjen meg a tevékenységekben.
Az élmények elmondása, az otthoni és az óvodai megbízások adása a szülők, nagyszülők bevonása a tanulási folyamatba, az önálló feladatmegoldások, önellenőrzésre, önértékelésre való késztés mind hasznos módszerei a programnak.
Az óvodapedagógusok a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítik a gyermekek
személyiségének teljes kibontakozását!
A gyermek konkrét, jó cselekedetét emelje ki, alkalmazza a differenciált, árnyalt értékelést, a jutalmazás sokféle módszerét: simítás, pillantás, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést, egyénileg, a csoport és a szülők előtt egyaránt.
Kerülje a tárgyi jutalmak osztását.
A büntetés teljes mértékben kerülendő a tanulási folyamatban, mert a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját visszaszorítja, lefékezi.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

Az egyszerű feladatokat megérti.
Ha a helyzet megkívánja, kivárja amíg rákerül a sor.
Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt.
Feladatai végrehajtásában kitartó.
Szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő.
Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére.

9.9. Hagyományok, ünnepek

Célunk:

A gyermekeket megismertetni azokkal a szokásokkal, hagyományokkal, amelyekhez a dalos játékait, táncait kapcsolni tudja úgy a hétköznapokban, mint ünnepeken.

Elfelejtett kultúránk felelevenítésével segítünk megismerni az élethelyzeteket, a viselkedési és magatartásformákat.

Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepei érzelmi átélésre, gazdagon motivált tevékenységekre biztosítanak lehetőséget. A közös tervezgetés, a holnap öröme távlatot jelenthet a gyermek számára, fokozza az ünnephez fűződő érzelmeket. /pl. takarítás, díszítés, ajándékkészítés stb./

Szüksége van felnőttnek és gyermeknek egyaránt arra, hogy az ünnep és a mindennapok elváljanak egymástól. Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, ünneplő ruha felnőttnek, gyermeknek egyaránt, vagyis fehér ing/blúz és sötét nadrág/szoknya (nemzeti ünnep, évzáró, ballagás, óvodai szereplések alkalmával, karácsonyi ünnepély).

Célját akkor éri el igazán, ha biztosítja hogy:

· Annak szervezésében a gyermekek is részt vesznek, koruknak megfelelő tevékenységekkel.

· Az óvoda mindennapjaitól eltérő szokásrendben zajlik,

· Az esemény tartamától függően a szülők is közreműködnek,

· Nem jelent a szülők számára kínos terhet, a gyerekek számára túlszabályozást.

A néphagyományok tartalma az egyes tevékenységformákban:

Vers, mese, dramatikus játék:

Magyar, roma népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések.

Ének, énekes játékok, zenehallgatás, gyermektánc

Mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene, hagyományőrző csoportok felvételei.

Rajz, festés, mintázás, kézimunka:

Tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés.

Környezet tevékeny megszerettetése:

Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások, kézművesség.

Hagyományok az óvodában:

Advent
Mikulás
Luca nap
Farsang /húshagyó kedd az óvodában, műsor az iskola tornatermében
Március 15.
Húsvét
Születésnapok havonta

Ünnepeink:

Karácsony
Anyák napja
Évzáró-ballagás
Gyereknap

Természeti ünnepek:

Állatok világnapja: október 4.- kirándulások a csoport óvodapedagógusainak tervezése alapján
Víz világnapja: március 22. - Kísérletezések vízzel, vagy kirándulás vizes élőhelyre
Föld napja: április 22. - szemétgyűjtés falunk közterein

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

Az évszakhoz kötik az ünnepeket, számon tartják, várják.
Tudják az ünnepekhez kapcsolódó szokásokat, tevékenységeket

10. Gyermekvédelmi feladatok ellátása

Óvodánk óvodapedagógusai közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének felmérésében, megelőzésében és megszüntetésében. Ennek során, amennyiben a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, segítséget kérünk, együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal.

A nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatjuk a szülőket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, elérhetőségének helyéről, idejéről.

A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

A gyermekvédelmi felelős figyelemmel kíséri az óvodában folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését.

Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

A nevelési intézmény vezetője felel a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért.

Ha az óvoda a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre.

A nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatjuk a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségének helyéről, idejéről.

Gyermekvédelmi felelős tevékenysége:

Kapcsolattartás

Az óvoda dolgozóival
A szülőkkel, a családokkal
A segítő intézményekkel

Tájékoztatás és információ közvetítés

Ismeri a segítő intézmények feladatait, a tanácsadó és szolgáltató hálózat tagjait, elérhetőségeiket, kapcsolat tartó személyeket. Erről folyamatosan tájékoztatja az óvodapedagógusokat, és a szülőket (faliújságon, szülői értekezleten)

Jelzőrendszer működtetése

Folyamatosan vezeti a gyermekvédelmi adatlapot
Szükség esetén környezettanulmányt végez.
Tájékoztatást nyújt az óvodapedagógusoknak az esetmegbeszélésekről, nyomon követi az intézkedéseket.
Részt vesz a jelző rendszeri értekezleteken, esetkonferencián, esetmegbeszélésen.

A gyermekvédelmi felelős köteles a gyermekekről szóló belső dokumentációt szolgálati titokként kezelni, személyiségi jogaikat, adataikat a mindenkor hatályos adatvédelmi és személyiségi jogokat védő törvények tiszteletben tartásával kezelni.

Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a gyermek a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra.

Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt az óvoda vezetője - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti

a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot,

Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával kapcsolatos, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat.

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tizenegy nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben összesen az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap

11. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

Az év megkezdésekor, illetve szükség szerinti gyakorisággal (pl. kirándulás előtt) az életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetjük a gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a tilos és elvárható magatartási formákat. Felhívjuk a figyelmüket a veszélyforrásokra. Az ismertetés tartalmát dokumentáljuk.

Az óvoda házirendjében meghatározzuk a felnőttek számára azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekek óvodában tartózkodása során szem előtt kell tartaniuk.

Az óvoda SZMSZ–ben meghatározzuk azokat a feladatokat, amelyeket a vezetőnek, az óvodapedagógusoknak illetve az alkalmazottaknak a gyermekbalesetek megelőzésében illetve baleset esetén el kell végezniük.

Elsősegély doboz az irodában található.

Az óvodapedagógus feladata:

A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek – bevonásával.

12. Differenciálás, inklúzió, integráció

Differenciálás

Programunkban a differenciált fejlesztés azt jelenti, hogy minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint tudjon fejlődni és ki tudjon kibontakozni. Véleményünk szerint a kiugró képességű gyerekek fejlesztése is ebbe a körbe tartozik, hiszen az elv azonos, mert mindenkit a maga szintje és képességei szerint kell nevelni. A kisgyermek fejlődésében nem hagyjuk figyelmen kívül az érést, amely a fejlődési folyamat sajátos, ám mindig jelenlévő jelensége. Tudjuk, hogy az érés során válik láthatóvá, hogy a fejlődés nem egyenletes, nem egyenes vonalú, felfelé tartó irány, hanem hol felgyorsuló, hol lassuló, időnként stagnáló, néha visszaeső vonulat. Legtöbbször nem tudható előre, hogy a személyiség mely összetevői fejlődnek majd „jól”, vagy mely összetevői alakulnak másképp, illetve azok mikor „hozzák be” magukat. A hagyományosan jól fejlődő jegyek és az eltérően fejlődők együttesen vannak jelen a személyiségben, valamint az egyes képességek sem egyszerre és nem egyenletesen fejlődnek.

Inklúzió

Nevelésünkben az inklúzió azt jelenti, hogy a „minden gyerek más” elvet valljuk, és ez az elv programunk minden elemében érvényesül.

Integráció

Az integráció az inkluzív pedagógiai gyakorlatunk azon része, amely a többségtől bármilyen szempontból eltérő gyermekek elfogadását és a többséggel történő együttnevelését jelenti. Programunkban a differenciálás értelmezése az inkluzív pedagógia, ez adja az integrációs nevelésünk ideológiai hátterét. Inkluzív pedagógiánkban a cél a gyermek saját szintjének maximumára való eljuttatása.

Az óvodánkban megvalósuló - integrált - nevelés

A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést vállaló intézményként többet vállalunk, magasabb értéket kínálunk a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget.

Az integrált fejlesztésben részt vevő óvodaként

Figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit,

Külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez.

Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, óvodánk sajátos teendőinek ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez.

Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítjuk mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz.

Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:

Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógusunk:

· szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz,

· a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,

· egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres,

· alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,

· együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során:

· segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását,

· javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására,

· segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd) eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről,

· együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,

· kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.

Akkor eredményes a programunk, ha a gyermekek saját kereteiken, szokásaikon belül és azokkal együtt képesek fejlődni, egy nevelési szintéren belül, ahol többen (sokan) nevelődnek együtt.

Ez a bánásmód egyénre tervezett pedagógiai gyakorlatot igényel, folyamatos visszacsatolást, nyomon követést. Álláspontunk szerint a tanulás során (a szociális tanulás esetében is) mindig az előzetes ismeretekre kell építenünk, amelyben benne van az egyén előtörténete, sorsa, kapcsolatrendszere, kontextusai, attitűdje, teljes személyisége.

Az óvodai integráció mindennapjaiban a játékot tekintjük alaptevékenységnek. Véleményünk szerint a gyermek játékát a spontaneitás, az öröm, az előkészítés jellemzi, ami nem más, mint egyfajta tanulás. Minden gyermek játszik, noha nem játszik minden gyerek egyformán. Éppen ezért a gyermek játékát folyamatosan megfigyeljük, és ez által ismerjük meg a gyermek személyiségét, kapcsolatait, társas magatartását, elmélyültségi fokát, verbális képességeit, gondolkodását, ismereteit, mozgását. Programunkban a játék megfigyelése elősegíti a differenciált tervezést, a konkrét célok, feladatok, módszerek, eszközök, időkeretek, munkaformák meghatározását.

A pedagógus feladata a dajkák felkészítése és bevonása a kisgyermek nevelésébe. Óvodapedagógusaink érzelmileg azonosulnak az integrációval, elfogadják és természetesnek tartják. Fontosnak tartjuk, hogy megértsük a gyermek adott állapotának lényegét, és a fejlesztéséhez vezető utat. Az óvodapedagógusok feladata gyerekközösség és az érintett kisgyermek kapcsolatában az együttélés alakítása a mindennapi élet megszervezése és irányítása.

12.1. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrációja

Célunk, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek léte, nevelése és fejlesztése illeszkedjen az óvodai nevelésünk egészébe. Mivel minden gyerek más, ezért szemléletünk alapja a differenciálás. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek

· sajátos nevelési igényű gyermek

· beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek

· kiemelten tehetséges gyermek

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek estében.

Programunk felfogása szerint:

· minden kisgyerek fejleszthető.

· gyermek meglévő képességeiből indulunk ki

A gyerekek fejlődésének nyomon követésekor megismerjük pillanatnyi fejlettségi állapotukat annak érdekében, hogy tovább lehessen fejleszteni őket. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek is különbözőek, egyediek, ezért speciális nevelési megközelítést, egyéni bánásmódot igényelnek ugyanúgy, mint bárki más.

A pedagógusaink értő figyelemmel fordulnak feléjük. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknek, önmaguknak is kell cselekedniük önmagukért. Minden gyereknek joga van, életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten, tisztában lenni saját állapotával, jogaival és lehetőségeivel.

A gyerekek képességstruktúrájuk bizonyos területén, egy bizonyos szinten állnak, de lehet, hogy egy másik területen már más szintű fejlettséget mutatnak. A szintek belső tartalmát állandónak tekintjük, de a szintek és a gyerekek egymáshoz rendelését nem.

Pedagógiai programunkban a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése több irányban történik:

· A tevékenységorientált fejlesztés, gazdagító programok által (pl. zene, néptánc, vizuális nevelés, néphagyomány-ápolás)

· A gyermekek spontaneitásából kiinduló fejlesztés.

· A feladatorientált fejlesztés során az óvodapedagógus kompetenciájánál fogva a differenciálási szintekre és a képességfajtákra vonatkozó ajánlásokat variálja az adott kisgyerek fejlettségi szintjéhez, állapotához igazítva, figyelembe véve a segítő szakkompetencia (fejlesztő- és gyógypedagógus, logopédus) útmutatásait.

· Az óvodapedagógus a gyermeki személyiség minél több szféráját próbálja bevonni a fejlesztésbe, oly módon, hogy a feladatot és a személyes élményt egy szituációba integrálja.

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése során az alábbiak szerint a szükséges pedagógiai feltételeket biztosítjuk a sajátos nevelési igényű gyermeket fejlesztő szakemberek számára

a) A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása;

b) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés;

c) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével;

d) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes;

e) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához;

f) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek nevelése

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

Az óvodapedagógus feladatai:

· A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal, konduktorral vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse.

· Bizonyos funkciók tartós stagnálása esetén visszatérni a gyermeknek arra a fejlettségi szintjére, ahol még biztonságosan mozog, és fokozatosan terhelve, nehezítve a feladatokat el kell juttatni őt a következő szintre.

· A lemaradások természetes módon történő fejlesztése sok mozgással, játéktevékenységgel.

· Idő és lehetőség biztosítása a hiányosan elsajátított vagy gyakorlásra szoruló ismeretek más területen való elmélyítésére, korrigálására.

Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése

A tehetség korai jelei:

Vannak gyerekek, akiknél már igen fiatal korban feltűnik, hogy adottságai valamilyen területen az átlagosnál lényegesen jobbak, és ehhez sokszor a kíváncsiságnak és az akaratnak szokatlan erőssége társul. Éppen ezért óvodás korban érdemes beszélni a tehetség, azaz „a tehetség ígéret” felfedezéséről, a személyiség optimális fejlesztéséről. Fontos kérdés, hogy adottságaival később hogyan tud élni a gyerek, hiszen az adottság csak egy lehetőség, amely áldássá válhat a belső erők és a környezet hatásai által. Nem szabad ugyanis a tehetség kialakulásánál figyelmen kívül hagyni, hogy az adottságok csakis a pozitív, a gyereknek megfelelő környezeti hatások által fejlődnek képességekké, esetleg tehetséggé.

Kiemelkedő szerepe van tehát:

a családnak
az óvodának
a társaknak

A tehetséget gyakran – tévesen – kizárólag a kiemelkedő képességűekkel azonosították.

A képességek azonban bármely fontos is csak egyik összetevőjét alkotják.

Ezek az összetevők, amelyek állandó kölcsönhatásban vannak, a következők:

Átlagon felüli képességek (általános és speciális).
Kreativitás (eredetiség, rugalmasság).
Feladatkötelezettség (kíváncsiság, érdeklődés, szorgalom, kitartás).

Tehetségre utaló jegyek az óvoda gyakorlatában

Az óvoda a maga kiegyensúlyozott légkörével, változatos, kötetlen lehetőségeivel akarva akaratlanul felszínre hozza a többet teljesítő gyerek adottságait, képességeit.

Az óvodánkban a gazdagító tevékenység az adott korcsoport képességeit, adottságait figyelembe véve az alábbi területeken zajlik

Vizuális tevékenységben
Zenei tevékenységekben
Mozgásos tevékenységben

Fontos szem előtt tartanunk, hogy az óvodás életkorban nem a tehetség diagnosztizálására kell törekednünk, hanem a lehetőségeket kell észrevennünk. Nem mérésekkel kell a gyerekek adottságait feltérképeznünk, hanem a hétköznapok során gyakorlattá vált megfigyeléseket kell a tehetség lehetséges jegyeinek szempontjából rendezni. Amit tapasztalunk nem biztos, hogy többlet képesség. Lehet, hogy csak a gyermek gondolkodásának fejlődési üteme gyorsabb.

Az óvodapedagógusi feladatok, a tehetség felismerésekor

Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges gyermekeket.
Továbbra is bátorító felnőttként viselkedik, beszélget a szülővel, tanáccsal, ötlettel látja el, biztatja, meggyőzi.
Lehetőséget ad a gyermeknek a tehetsége gyakorlására, maga módján fejleszti a gyermeket.
Tájékoztatja a következő intézményt a gyermekkel kapcsolatos felfedezéséről.

Hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek nevelése

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Bármilyen hátrányos helyzetből származó lemaradás csakis szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve ellensúlyozható. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségünknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van.

Az óvodai programunk jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. Így ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak.

Szervezési feladatok

Az igazolatlan hiányzások minimalizálása
Nevelőtestület együttműködése (rendszeres team munka valamennyi munkatárs részvételével, esetmegbeszélések, hospitálások)

Pedagógiai munka kiemelt területei

Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis)
Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése)
Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés)
Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás)
Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése
Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei)

Óvodánk nevelőtestülete megfelelő kompetenciával kezeli és fejleszti az átlagtól eltérő fejlődésű, helyzetű gyermekeket.

12.2. A migrációs populáció integrációja

A nemzetközi vándorlások (migráció) hazánkra gyakorolt hatásait tekintve figyelembe vesszük, hogy az óvodai nevelésben olyan gyerekek is részt vehetnek, akiknek családjai Magyarországra települtek át, vagy szülei huzamosabb ideig vállalnak itt munkát.

Óvodai nevelési programunkban olyan készségek fejlesztése is a cél, mint a kognitív, az eszköz jellegű (kommunikációs képességek fejlesztése) és a szociális készségek (kötődés, érdekérvényesítés, társadalmi szerepekre való felkészítés) fejlesztése.

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

Feladatunk: A külföldi állampolgár, nem magyar ajkú gyerekek együttes gondozása, nevelése, fejlesztése a magyar állampolgárságú, magyar anyanyelvű gyerekekkel.

Kapcsolattartás a szülőkkel az inkluzív pedagógia jegyében

· A család a szocializáció első színtere.

· Erősítsük családi nevelést.

· A szülők gyermekük iránti felelősségérzetének kialakítására, megtartására törekszünk.

· Személyes kapcsolat alakítunk ki a szülőkkel.

· A családok szociális különbségeiből adódó hátrányok kompenzálására törekszünk.

· A szülőket szakszerűen segítjük a gyermeknevelésben.

· A gyermeknevelés szakmai támaszrendszerének kiépítésére törekszünk.

13. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az óvodánk a pedagógiai program megvalósítása során kiemelt figyelmet fordít az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre.

Óvodánkban tilos a jogellenes elkülönítés minden formája.

Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesítjük különösen

· az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározásakor, a felvételi kérelmek elbírálásánál

· az óvodai szabályrendszer megállapítása és a követelménytámasztás során

· a teljesítmények értékelésénél

· az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során

· a különböző juttatásokhoz való hozzáférés során

· az óvodai nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során

Intézményünk éves munkatervében tervezi az esélyegyenlőségi terv megvalósítását segítő konkrét feladatokat, melyben jelöli a felelősöket és a határidőket. Év végi beszámolójában pedig értékeli azok megvalósulását, a szükséges korrekciókat megteszi.

14. Felhasznált irodalom

Felhasznált szakirodalom

Óvodai nevelés országos alapprogramja (2018.09.01-től hatályos módosított jogszabály szerint)	A Kormány 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendeleteaz Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
Nagy Jenőné: Óvodatükör	Szolnok 2001
Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában	Alex-typo 1992.
Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel	Szolnok, Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Szolnok 1996.
Szemán Józsefné dr.: Útmutató a hátrányos helyzetű cigány gyermekek Óvodai neveléséhez	Hajdúböszörmény 1996.
Perlai Rezsőné: A család és az óvoda kapcsolata Különös tekintettel a hátrányos helyzetű cigány gyermekekre	Magyar Óvodapedagógiai Egyesület 2002.
Dr. Bucherma-Faust-Zadravecz: Néphagyományőrzés az óvodában	HogifEditio, Budapest, 1998

A Pedagógiai Program megvalósításához ajánlott szakirodalom jegyzék

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program	Zenith Rt.
Napról napra a mi kalendáriumunk	Pedellus Bt. Debrecen
Karlócainé Kelemen Mariann: Kisgyermekek játékoskönyve	Medicína Könyvkiadó Budapest 1976.
Perlai Rezsőné dr.: Az óvodáskor fejlesztőjátékai	OKKER Kiadó
Horváth J.-Horváthné-Dr. Rónáné: Amit az óvónőnek észre kell venni	SZORT Bt. Budapest 2003.
Ajánlott irodalom a Cigány kulturális neveléshez
Mészáros Csilla: Cigány népismereti óvodai nevelési program	Megyei Ped. Intézet Veszprém 1999.
Rostás-Farkas György – Karsai Ervin: Apám meséi I.	TIT Nyomsa 1992.
Lakatos Menyhért: Hosszú éjszakák meséi	Széphalom Könyvműhely
Zala Megyei Ped. Intézet: Romológiai Intenzív Tanfolyam - Alsó tagozat irodalom /segédeszköz/ - Alsó tagozat ének, mondókák, ütemgyakorlatok segédanyag	Zalaegerszeg 1995.
Perlai Rezsőné dr.: Fejlesztő játékok az óvodában. Különös tekintettel a Hátrányos helyzetű cigány gyermekekre	Magyar Óvodapedagógiai Egyesület 2002.

A program megvalósítását szolgáló ajánlott szakirodalom jegyzéke

Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok	Tankönyvkiadó 1982
Dr. Dankó Ervinné: Irodalmi nevelés az óvodában	Okker 2003
Perlai Rezsőné: Matematikai játékok óvodáskorban	Okker 1999
Zsámboki Károlyné-Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel	Okker 2008
Lukács Józsefné – Ferencz Éva: Mesés mozgás	Flaccus Kiadó 2017
Kósáné Ormai Vera: A mi óvodánk	Okker 2001

1. Bevezető

2. Óvodai nevelésünk alapelvei, célkitűzései

3. Gyermekkép, óvodakép

4. Az óvodai nevelés feladatai

d) Testi és lelki egészség védelme, fejlesztése, megőrzése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése

5. Az óvodai élet megszervezésének elvei

Az óvodapedagógus és a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajka és pedagógiai asszisztensegyüttműködése

A nevelőmunkát közvetlenül segítő dajka segítő szerepkört tölt be

Napirend javaslat

A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza

A csoportnapló tartalmazza:

Óvoda – Család- és Gyermekjóléti Központ

Óvoda – Civil szervezetek

Nap harmata alapítvány

Hevesi Sándor művelődési Központ

9. Az óvodai élet tevékenységformái

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

A tevékenység célja:

Környezet megismerésére nevelés

A természeti, társadalmi, családi, tárgyi környezet megismerését szolgáló témakörök:

A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése

Célunk:

A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismertetéséből adódó óvodapedagógusi feladatok:

A tevékenység célja:

A tanulás lehetséges formái

Célunk:

Az óvodapedagógus feladata:

Differenciálás

Inklúzió

Integráció

Az óvodánkban megvalósuló - integrált - nevelés

Az integrált fejlesztésben részt vevő óvodaként

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek nevelése

Az óvodapedagógus feladatai:

Kapcsolattartás a szülőkkel az inkluzív pedagógia jegyében

13. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Felhasznált szakirodalom

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

A program megvalósítását szolgáló ajánlott szakirodalom jegyzéke