Házirend - Mesevár_ovi

Tartalomhoz ugrás
Közérdekű adatok

Házirend

GALAMBOKI MESEVÁR ÓVODA

 

Szeretettel és tisztelettel köszöntjük a Mesevár Óvodában.

Az elkövetkező években közös lesz örömünk és felelősségünk a gyerekek nevelése során. Ezért szeretnénk, ha kapcsolatunk a kölcsönös bizalomra és tiszteletre épülne, melyben valódi partnerek lehetnénk. Ahhoz, hogy ez az együttműködés eredményes és jó legyen, engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljuk az óvoda életét meghatározó fontosabb szokásokat, szabályokat. Bízunk benne, hogy segít az eligazodásban, a megértésben, és a szülői jogok és kötelességek megismerésében.

 

A házirendbe foglaltak betartása kötelező a gyerekekre, szüleikre, hozzátartozókra, és az óvoda minden dolgozójára egyaránt.

 

TARTALOMJEGYZÉK

1.    Általános információk

2.    Az intézmény helye a köznevelési rendszerben, a nevelési év rendje

2.    Az óvoda napi nyitva tartási rendje

2.     Nevelés nélküli munkanap

3.     Az óvoda zárva tartás rendje

3.     Az óvodai felvétel és átvétel eljárásrendje

3.     Az óvodai beíratáshoz szükséges okmányok

4.      Kötelező óvodai nevelés

4.      Az óvodai jogviszony megszűnése

4.      Gyermekek nevelése az óvodában

4.      A gyermek érkezése és távozása

5.      A gyermek joga az óvodában

5.      A gyermekek jutalmazásának elveit és formái

5.       A gyermekek öltöztetése (ruházata)

6.       A térítési díj

6.       Az étkezés

6.       Távollét az óvodából

7.       A gyermekek által az óvodába bevihető tárgyak

7.       A gyermekek fejlettségének értékelése

8.       Szülők (gondviselők) jogai és kötelességei

8.       Fogadó órák rendje

9.       Az intézményi védő, óvó előírások

11.     Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

12.      Az óvoda hagyományai

12.        Fakultatív hit és vallásoktatás

12.        Záró rendelkezések

       1.   Általános információk

Az intézmény neve:                Galamboki Mesevár Óvoda

Az intézmény székhelye:           8754 Galambok, Somogyi B. u. 10.

Az intézmény címe:                    8754 Galambok, Somogyi B. u. 10.

Az intézmény telefonszáma:      93/358 489

Az intézmény alapító szerve:    Galambok Község Önkormányzata

Az intézmény vezetője:              Nagy Zoltánné

2.     Az intézmény helye a köznevelési rendszerben

Az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi

Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti.

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.

Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban:

- amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja,

- dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről,

- szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha

- a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,

- ha a szülő nem ért egyet az  óvodai igazolással, szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben.

A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot.

Az óvodai nevelési év rendje:

Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik.

A nevelési év: - szeptember 1-től,  augusztus 31.-ig tart

                        -  június 1-től augusztus 31-ig nyári napirend szerint, összevont csoporttal

                           működik.

 

3.     Az óvoda napi nyitva tartási rendje

Az intézmény hétfőtől-péntekig az e tárgykörben kibocsátott és mindenkor hatályos fenntartói határozatnak megfelelően tart nyitva.

Nyitva tartás:   7,00 – 17,00 óra

A csoportok összevontan működnek:   délután:  15,30 -17,00 óráig a kijelölt teremben.

 

4.     Nevelés nélküli munkanap

A nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. 

A nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.

Nevelés nélküli munkanapon az óvoda ügyeleti ellátást biztosít, melyet előzetesen igényelni kell.

5.     Az óvoda zárva tartás rendje

Az óvoda minden évben nyáron augusztusban 4 hetet van zárva, amikor a felújítási, takarítási munkákat végezzük. Télen az iskolai szünettel egy időben szünetel a nyitva tartás.  Ezen idő alatt a szülő gondoskodik gyermeke elhelyezéséről.

 Őszi, tavaszi zárások: az általános iskolára vonatkozó évszakokhoz fűződő tradicionális szünetek az óvodára nem vonatkoznak. Előzetes bejelentéssel – a szülő otthon tarthatja gyermekét. Ezen időben az óvoda által végzet felmérés a gyermekek étkezésének biztosítása és a megfelelő dolgozói létszám biztosítása miatt van.

 

6.     Az óvodai felvétel és átvétel eljárásrendje

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik.

2015. szeptember 1-jétől a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részét venni.

Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, valamint közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon.

A szülő, amennyiben azt az óvodai beiratkozás napján - az elektronikus elérhetőségének megadásával - kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került.

A fenntartó által kijelölt beíratási napokon kívül eső időben, a szülő (gondviselő), az óvodában, az óvodavezetőnél igényelheti gyermeke óvodai felvételét

A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

Az óvoda vezetője

§  az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,

§  a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában   közli a szülővel.

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.

Az intézmény a gyermekkel kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a szülővel.

Az óvoda döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása  ellen a szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek érdekében eljárást indíthat

 

7.     Az óvodai beíratáshoz szükséges okmányok

 

Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni::

§  A gyermek nevére kiállított személyi azonosítót  és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.

§  A gyermek születési anyakönyvi kivonatát

§  A gyermek TAJ kártyáját

 

8.     Kötelező óvodai nevelés

A gyermek a 3. életévének betöltése évében kezdődő nevelési év első napjától legalább napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.

 A hároméves kortól kötelező óvodába járás alól a szülőnek lehetősége van felmentést kérni. A felmentést a szülőnek kell kérelmeznie, a település jegyzőjénél, a fenntartó pedig csak az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, kizárólag az ötödik életév betöltéséig adhat felmentést.

A szülőnek a felmentés iránti kérelmét meg kell indokolnia. Az indok a gyermek: családi körülményeivel, - képességeinek kibontakoztatásával, - sajátos helyzetével összefüggő ok, körülmény lehet.

A szülő a nevelési év során kérheti a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentést, illetve a felmentett gyermek a nevelési év során bármikor visszatérhet az intézményes nevelésbe.

 

9.     Az óvodai jogviszony megszűnése

Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha

a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,

b) a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,

c) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,

d)  az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles

    kort.

 A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.

 

10.                   Gyermekek nevelése az óvodában

Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék.

Az óvodai szervezett tanulási folyamatok (foglalkozások), naponta általában 9oo-12oo-ig tartó időszakban zajlanak. Időjárástól függően (köd, -5 fok alatt, eső, viharos szél esetén nem) napi egy- három óra levegőzést biztosítunk a déli étkezést megelőzően.

 A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építjük.

 

11.                   A gyermek érkezése és távozása

·         A gyermeket minden nap 8,30-ig javasolt behozni az óvodába.

·         Az iskolába készülő nagycsoportosok számára ajánlott a korábbi érkezés, hogy legyen idejük a reggeli játékra is.

·         A gyermek megérkezését és távozását minden esetben jelezni kell a gyermek nevelését ellátó óvodapedagógusnak.

·         Abban az esetben, ha nem a szülő, gondviselő viszi haza a gyermekeket az óvodából, a gyermek, csak a szülő (gondviselő) írásbeli kérelme alapján adható ki.

·         A gyermeket csak olyan személynek adjuk ki, aki nem veszélyezteti a gyermek épségét, ellenkező esetben más hozzátartozót értesítünk.

·         A gyermek érkezésekor és távozásakor a szülő, hozzátartozó a gyermek öltöztetéséhez szükséges helyiségeket rendeltetésszerűen használhatja.

·         Válás, különélés esetén a szülői felügyeleti jog mindaddig fennáll, míg erről hatósági/bírósági határozat máshogy nem rendelkezik, mindkét szülőnek kiadható a gyermek.                            

A nyitvatartási időn túl, az óvodában maradt gyermekek elhelyezése:

A szülő (gondviselő) köteles gyermekét az óvoda nyitva tartási idején belül, legkésőbb a zárás kezdetének időpontjáig elvinni.

Az óvoda nyitvatartási idejét meghaladóan, - egy óra időtartamig, - a gyermek felügyeletét az óvodában óvodapedagógus és dajka együttesen biztosítja.

Amennyiben a szülőt (gondviselőt) az óvoda dolgozója telefonon nem éri el és a szülő (gondviselő), bármilyen okból nem viszi el gyermekét, a gyermek felügyeletét biztosító óvodapedagógus, az illetékes hatóság ügyeletét értesít.

        12.  A gyermek joga az óvodában

·         A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben.

·         A gyermek nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

·         A gyermeknek, joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,

·         Személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez való jogát az intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,

·         Az állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,

·         Az oktatási jogok biztosához forduljon.

 

13.             A gyermekek jutalmazásának elvei és formái

A gyermekek jutalmazásánál az egyenlő bánásmód elvének figyelembevételével járunk el.

Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás.

Tárgyi jutalmazás nem alkalmazható.

A fegyelmező intézkedések az életkori sajátosságokból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben tevékenység megállítása. Elkülönítés (csoport területéről), étel, tárgy vagy szeretetmegvonás nem alkalmazható. Mindig a gyermek viselkedésének közösségellenességére irányul, a pillanatnyilag adott magatartást ítéljük el és nem a gyermeket.

 

14.             A gyermekek öltöztetése (ruházata)

A gyermek öltöztetése, ruházatának biztosítása a szülők (gondviselők) feladata, oly módon, hogy, az egészségügyi és kényelmi szempontoknak megfeleljen.

Az intézménybe ápolt, tiszta gyermekeket hozhatnak a szülők. A gyermek öltöztetése kényelmes, biztonságos ruházatban és cipőben, a napi várható időjárásnak megfelelően történhet. Váltóruházatról (alsónemű, felsőruházat, benti cipő, udvari játszóruha), tornafelszerelésről a szülők gondoskodnak. A hátrányos helyzetű gyermekek részére tornafelszerelést az óvoda biztosítja. Kérjük, hogy a gyermek magatartására negatívan ható, agresszióra utaló, vagy másokban félelmet keltő ruházatot kerüljék.

A gyerekek holmiját a jelével ellátott öltözőszekrényben és ruhazsákjában tárolják. Mivel két gyerek használ egy rekeszt, a jobb helykihasználás érdekében csak a legfontosabb holmikat lehet tárolni a szekrényekben.  Az óvodai zsákot az óvodából elvinni Tilos!

 

15.             A térítési díj

A gyermekek étkezésének megszervezése, és biztosítása  az óvoda feladata.

Az étkezési díjak befizetése minden hónapban az előzetesen kijelölt napon az óvoda épületében 8,00-től 9,00 óráig készpénzben történik. A térítési díjakkal kapcsolatos észrevételeiket az intézmény vezetőjével lehet megbeszélni.

Normatív (állami) kedvezményben részesül a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő család (100%), a három illetve több gyermeket nevelő család (100%), a fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket nevelő család (100%), olyan család, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130 %-át (100 %).  Az önkormányzat által biztosított szociális kedvezményt a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodáján kell igényelni.

Egyéb kedvezményt az óvodában rendszeresített Nyilatkozat nyomtatványon lehet igényelni.

Szülői igények alapján önköltséges szolgáltatások szervezhetők, melynek összegét a szülők juttatják el a megbízottnak.

Hiányzás, betegség esetén az étkezés lemondható minden nap 11,00 óráig az óvodában telefonon, vagy személyesen. A bejelentés a következő napon lép életbe, s a következő befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.

A 100 %-os  támogatásban részesülő gyermekek (ingyenes) ebédjét is le kell mondani.

 

16.              Az étkezés

Az óvoda napi háromszori étkezést biztosít a gyermekeknek:

         Reggeli    :  8,00-tól  9,00-ig

         Ebéd        : 11,45-től 12,30-ig

         Uzsonna  : 14,50-től 15,20-ig

Azok a gyermekek, akik ebéd után haza mennek, uzsonnájukat megkaphatják, egyéb esetben az óvodából ételt kivinni csak külön engedéllyel lehetséges.

Kérjük, hogy a kulturált étkezés szokásait (kérek szépen, köszönöm) kívánják meg otthon is.

 

Élelmezésbiztonsági előírások:

Az óvoda területén a gyermek egyéni etetése, nassoltatása otthonról hozott élelmiszerrel a többi gyermek előtt nem etikus, mások gyermekinek étellel kínálása az ételallergiák miatt tilos. Élelmiszer az öltözőszekrényekben, a ruhatároló zsákokban nem tárolható. Ünnepek, jeles napok esetében kizárólag gyári csomagolású, biztonsági előírásoknak megfelelő feliratokkal ellátott, felbontatlan aprósütemény, keksz féleség, valamint legalább 50 % gyümölcstartalmú rostos ital (zárt csomagolásban) hozható.

 

17.             Távollét az óvodából

A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az intézményt.

Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit.

Azt, hogy a gyermek, ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.

Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a)      a gyermek a szülő írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra,

A kérelmet óvodai nyomtatványon, a hiányzást megelőzően kell benyújtani az óvoda vezetőjének.

b) a gyermek beteg volt, és azt igazolja,

c) a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt hiányzott

Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

Ha a gyermek egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője  értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálatnak az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet kell készítenie.

Amennyiben az óvodaköteles korú gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, azaz a járási hivatalt.

Amennyiben a gyermek igazolatlan mulasztása eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője értesíti az illetékes gyámhatóságot. aki elrendeli a nevelési ellátás (családi pótlék) szüneteltetését mindaddig, amíg a szülő a gyermek óvodába járását folyamatos jelleggel nem biztosítja.

 

18.             A gyermekek által az óvodába bevihető tárgyak

A gyermekek a csoportot vezető óvodapedagógussal történő egyeztetést követően az óvodai pihenéshez, vagy játékhoz behozhatják játékukat, ha annak használata sem egészségügyi sem baleseti szempontból veszélyt nem jelent.

A behozott tárgyak meglétéért, épségéért az óvoda felelősséget nem vállal.

A gyermeknél lévő értéktárgyak (aranylánc, fülbevaló, karóra, telefon egyéb értékes tárgy) megőrzéséért (megrongálódás, eltűnés, stb.), vagy az ezek használata miatt bekövetkező balesetekért (sérülésekért) az óvoda semminemű felelősséget nem vállal!

Kérjük a szülőket, gyermekeik ruházatát ellenőrizzék. Semmilyen veszélyes tárgy (szúró, vágó, éles eszköz) ne maradjon a zsebükben óvodába érkezéskor.

Saját tulajdonban lévő biciklik, rollerek, motorok, szánkók tárolása saját felelősségre történik, az óvoda udvarán erre a célra kialakított biciklitárolóban.

 

19.             A gyermekek fejlettségének értékelése

Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.

Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei részére negyedévente, félévben és a nevelési év végén minden szülő részére tájékoztatót  tartunk a gyermek fejlődéséről, aktuális fejlettségi állapotáról, amit a szülő   aláírásával igazol.

Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekről, továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről, valamint az Nkt. 72. § (4) bekezdésében foglalt jogokról.

20.             Szülők (gondviselők) jogai és kötelességei

 

 72.§ (1) A szülő kötelessége, hogy

 a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését

b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,

c) tiszteletben tartsa az óvoda vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.

A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a gyermekkel foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha e kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.

A szülő joga különösen, hogy

a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,

b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen,

d) írásbeli javaslatát az intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,

e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,

f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

g) az oktatási jogok biztosához forduljon.

 

21.             Fogadó órák rendje

Az óvodavezető és az óvodában dolgozó óvodapedagógusok a szülővel történt előre egyeztetett időpontban – nyitvatartási időn belül - bármikor fogadóórát tartanak

Az óvodapedagógust és az óvodavezetőt az óvoda telefonszámán lehet hívni, lehetőség szerint 11 és 13 óra között.

A gyermekkel kapcsolatos információ, tájékoztatás csak a gyerek saját óvónőjétől vagy az óvoda vezetőjétől kérhető.

Közös nevelés sikeres megvalósítása érdekében szükség van igazi valós együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre, nem tehető a gyermek előtt indulatos, negatív megjegyzés mások gyermekére, szüleire, származásra, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre.

Szülőértekezlet: egy nevelési évben 2 szülőértekezletet tartunk, nagycsoportban 3 alkalommal, melyek időpontjáról legalább 7 nappal előbb értesítjük a szülőket.

Kérjük a szülőket, hogy a csoportban lévő óvónő napi munkáját hosszabb beszélgetésekkel ne zavarják. A gyermekek érdekében ne vonják el a gyermekcsoporttól, mert zavarhatja a nevelés-oktatás folyamatát.

22.             Az intézményi védő, óvó előírások

Betegség esetén szükséges teendők

·         Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek, az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie, és csak orvosi igazolással jöhet újra közösségbe. Az óvodapedagógusnak a szülő megérkezéséig gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges, orvosi ellátásról.

·         A gyermeknek gyógyszert és egyéb gyógyszertári készítményt az óvoda dolgozói nem adhatnak be, kivéve, ha a gyermek speciális ellátásra szorul (Pl. asztma, allergia, cukorbetegség). Ebben az esetben az szakorvosi igazolás mellett a szülő külön írásbeli kérelme alapján történhet a gyógyszerezés akként, hogy az óvodapedagógus csak címkével ellátott gyógyszeres dobozt, üveget, flakont stb. vehet át a szülőtől, mely címkén szerepelnie kell a gyermek nevének, adagolási útmutatónak, dátumnak és a szülő aláírásának.

·         Ha a gyermek fertőző beteg, /rubeola, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, tetű, rüh/ amint a   szülő tudomására jut, kérjük azonnal jelezze az óvoda vezetőjének, hogy a szükséges    intézkedést megtegye.

·         Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek bevétele az óvodába a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges.

·         Ilyen esetben az óvodapedagógus kötelessége a gyermek átvételének megtagadása.

·         Ha az óvónő bármely egészségügyi problémával orvoshoz irányítja a gyermeket, akkor csak orvosi igazolással jöhet a gyermek ismét az óvodába.

·         Óvoda orvosa által megjelölt szakorvosi vizsgálatokra a szülő köteles elvinni  gyermekét.

Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje:

·         Védőnő negyedévente tisztasági szűrést végez.

·         Az egészségügyi ellátásban fogorvos és fogászati asszisztens is közreműködik.

·         A Pedagógiai szakszolgálat logopédiai, gyógypedagógiai ellátást biztosítja utazó logopédus és gyógypedagógus alkalmazásával.

 

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

  • A gyermekekkel egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, illetve folyamatosan (kirándulás, séta stb.), a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetni kell.
  • A gyermekek tájékoztatása, felvilágosítása a csoportos óvodapedagógusának a felelőssége. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell.
  • Az óvodai életre vonatkozó szabályok a nem óvodás testvérekre is vonatkoznak, azok betartása a szülők jelenlétében is elvárás.
  • Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott, hatályos szabványnak megfelelő játékot vásárolhat. Az óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot, használati utasítást áttanulmányozni és az alkalmazás során betartani.
  • A gyermekek biztonsága érdekében a kaput és az ajtót minden esetben be kell csukni, ügyelve arra, hogy más gyermek ne menjen ki az épületből.
  • Óvodába lépéskor a szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy ki viheti haza a gyermeket.
  • Az óvoda felügyeleti kötelezettsége a belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig terjed, illetve az óvodán kívüli programok időtartamára áll fenn.

Az intézmény vezetőjének felelőssége

§  hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet kizárólag a gyermekektől elzárt területen

§  hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével,

§   a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be,

§  hogy a játékok, foglalkozási eszközök vásárlásakor csak megfelelőségi jellel ellátott termékeket szerezzenek be,

§  hogy az udvari játékok folyamatos karbantartása, időszakos szabványossági felülvizsgálata megtörténjen,

§  a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a vezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.) valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése,

§  a veszélyekre figyelmeztető jelzéseket, táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell,

§  évente az intézmény egész területét felmérjék a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából.

Az óvodai alkalmazottak felelőssége:

§  Mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére.

§  A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá.

§  A gyermekek testi épségét veszélyeztető (szúró, vágó stb.) tárgyak otthonról ne kerülhessenek az óvodába.

§  A foglalkozásokra általuk készített és használt eszközök megfeleljenek a biztonsági előírásoknak.

§  Javaslatot tegyenek az óvoda épülete és a csoportszobák biztonsága érdekében

§  Munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére.

§  Hívják fel a gyermekek és az óvodavezető figyelmét a veszélyhelyzetekre.

§  Azonnali veszélyelhárítás szükséges a baleset megelőzése érdekében.

Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok

§  A balesetet szenvedett gyermek ellátása a gyermek felügyeletét éppen ellátó óvodapedagógus feladata, miután a többi gyermek biztonságáról, felügyeletéről gondoskodott.

§  A fenti feladatok ellátásában a helyszínen jelenlévő többi munkatársnak is segítséget kell nyújtania.

§  A balesetet szenvedett gyermek megnyugtató ellátása után tájékoztatni kell az óvodavezetőt és azonnal értesíteni kell a szülőket is.

§  A gyermekbalesetek jelentésének módját az EMMI r. 169. § (2) bekezdése tartalmazza.

Nevelési időben szervezett, óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok

Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is:

·       kirándulás, séta, sportprogramok

·       színház-, múzeum-, kiállítás látogatás, iskolalátogatás stb.

A szülők a nevelési év kezdetén írásban hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen.

Különleges előírások

A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.

  • Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő – de minimum 2 fő
  • Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő

§  Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok:

§  Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkeznie.

§  A HACCP-előírások betartása és betartatása mindenki felelőssége.

§  Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!

§  Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos!

Munkavédelmi feladatok:

A környezet biztonságának érdekében állandó feladat a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása. Minden nevelési évben szakember segítségével jegyzőkönyvben kell rögzíteni a feltárt hiányosságokat, amelyek megszüntetésére az intézményvezető intézkedési tervet készít.

Minden óvodapedagógus feladata:

·         a gyerekek életkorának megfelelő balesetvédelmi oktatás

  • baleset esetén a szükséges intézkedések megtétele és dokumentálása
  • körültekintő játékvásárlás, használati utasítás szerinti alkalmazás
  • kirándulások biztonságos előkészítése
  • szülők tájékoztatása a gyerekek ruháiban és játékaiban rejlő baleseti forrásokról

·         szülők hozzájárulásának igénylése, a gyermekek felkészítése a tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz, valamint minden óvodán kívüli tevékenységhez (dokumentálni szükséges)

 Az óvoda helyiségeinek használati rendje

  • Óvodánkba járó gyermekek csak az óvodapedagógusok felügyeletével használhatják az óvoda helyiségeit, udvarát és felszereléseit
  • A szülők az óvoda kiszolgáló helyiségeit nem használhatják (konyha, mosogató, mosó és szárító helyiség, felnőtt öltöző). . Szükség esetén csak a kijelölt mosdót használják
  • A csoportszobákban utcai cipővel nem szabad belépni, a fertőzésveszélyre való tekintettel.
  • Nyílt napokon lehetőséget biztosítunk arra, hogy figyelemmel kísérhessék a gyermekek óvodai életét. Ezeken a napokon külön gondoskodunk a fertőtlenítésről.
  • Az udvaron a balesetveszély elkerülése és az áttekinthetőség érdekében csak addig tartózkodjanak a szülők, testvérek, míg a gyermeküket átveszik és elköszönnek, az óvoda udvarát a szülők, a gyermekeikkel nem használhatják játszótérként.
  • Az óvodában és az óvoda környékén kérjük fokozottan vigyázzanak a tisztaságra, óvjuk közösen környezetünket!

 

23.             Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az intézményvezető vagy a vezető helyettes akadályoztatása (távolléte) esetén az éves munkatervben rögzített helyettesítési rend szerinti ügyeletes vezetőnek kell eljárni, az óvodai csoportot érintő esetben, a csoportot vezető óvodapedagógust intézkedési kötelezettség terheli.

Rendkívüli esemény (bombariadó, tűz, természeti katasztrófa) esetén az épület kiürítése a tűzriadó terv szerinti útvonalon történik a rendőrség egyidejű értesítésével. A gyermekek a dolgozók vezetésével hagyják el az épületet. Az épületben senki sem maradhat, és a rendőrség érkezéséig, oda senki nem léphet be.

A bombariadóról és az egyéb rendkívüli eseményről, illetve a hozott intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a fenntartót.

A gyermekek biztonságos, elhelyezése: a  fenntartó által kijelölt épületében történik

 

       24. Az óvoda hagyományai

Az ünnepek és hagyományok ápolása az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. Célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése.

A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.

Ünnepeink: Mikulás, karácsony ünnepköre, farsang, március 15, húsvét, anyák napja, nagycsoportosok búcsúztatása.

Hagyományaink:  ovicsalogató, családi nap,  gyermekek születésnapjai, kirándulás

Fent jelölt alkalmakkor kérjük a szülői ízlésnek megfelelő ünnepi viseletet, nemzeti ünnepen fehér felsőt.

 

      25.  Fakultatív hit és vallásoktatás

Megszervezése a  szülők igénye esetén valósulhat meg, ez iránti kérelmet az érintettek aláírásával ellátott írásos formában kell kérelmezni az óvoda vezetőjénél. Ezután a megjelölt egyház képviselőjével történik egyeztetés a megvalósításról.

Az óvoda zavartalan működése érdekében 15,00 – 17 óra között biztosítható helység az óvodában.

 

Nagyobb csoport:

  • Az azonos csoportba járó gyermekek csoportja, ( 25 fő)
  • Az azonos életkorú gyermekek csoportja.
  • Külön, speciális foglalkozásokon, önköltséges programon részt vevő gyerekek csoportja, legkevesebb a beírt létszám 10 %-a (pl: hitoktatás, logopédia, tánc)

26.            Záró rendelkezések

A házirend nyilvános, valamennyi szülő (érdekelt) az óvodában a kijelölt helyen megtekintheti.

Az óvodai beiratkozáskor a házirend egy példányát a szülő (gondviselő) részére át kell adni.

A házirendet az intézmény vezetője jogszabályváltozás, vagy egyéb szükséges ok esetén felülvizsgálja.

A házirend módosítása, főszabályként a nevelési év megkezdése előtt történhet.

A házirend elfogadásakor, illetve annak módosításakor a Szülői Szervezetnek véleményezési joga van.

 

Galambok, 2015.  augusztus 31.

Vissza a tartalomhoz