Házirend
GALAMBOKI MESEVÁR ÓVODA
TARTALOMJEGYZÉK
3. Az óvoda napi
nyitva tartási rendje
5. Az óvoda zárva
tartás rendje
6. Az óvodai felvétel
és átvétel eljárásrendje
7. Az óvodai
beíratáshoz szükséges okmányok.
9. Az óvodai
jogviszony megszűnése
10. Gyermekek nevelése
az óvodában
11. A gyermek érkezése
és távozása
13. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái
14. A gyermekek
öltöztetése (ruházata)
18. A gyermekek által
az óvodába bevihető tárgyak
19. Beiskolázás, a
gyermekek fejlettségének értékelése
20. Szülők
(gondviselők) jogai és kötelességei
22. Az intézményi
védő, óvó előírások
Szeretettel
és tisztelettel köszöntjük a Mesevár Óvodában.
Az
elkövetkező években közös lesz örömünk és felelősségünk a gyerekek nevelése
során. Ezért szeretnénk, ha kapcsolatunk a kölcsönös bizalomra és tiszteletre
épülne, melyben valódi partnerek lehetnénk. Ahhoz, hogy ez az együttműködés
eredményes és jó legyen, engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljuk az óvoda
életét meghatározó fontosabb szokásokat, szabályokat. Bízunk benne, hogy segít
az eligazodásban, a megértésben, és a szülői jogok és kötelességek
megismerésében.
A
házirendbe foglaltak betartása kötelező a gyerekekre, szüleikre,
hozzátartozókra, és az óvoda minden dolgozójára egyaránt.
Jogszabályi
háttér:
2011. évi CXC
törvény a nemzeti köznevelésről
20/2012(VIII.31)
EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről
1.
Általános információk
Az intézmény neve
Galamboki Mesevár Óvoda
Az
intézmény székhelye
8754 Galambok, Somogyi
B. u. 10.
Az
intézmény feladatellátási helye
8754 Galambok, Somogyi B.
u. 10.
Az
intézmény telefonszáma
93/358 489
Az
intézmény alapító szerve
Galambok Község
Önkormányzata
Az
intézmény vezetője
Pelczerné Kasper Andrea
Az
intézményvezető telefonszáma
93/358 489
Az
intézmény email címe:
galambovoda@gylcomp.hu
A
házirend hatálya és hatályba lépése: 2019-től visszavonásig
Területi
hatálya: az intézmény épülete és udvara, egyéb külső helyszín
ahol a gyermekekkel tartózkodunk.
Felülvizsgálat,
értékelés időpontja: 5 évente
Módosítás
előírásai:
·
Törvényi változás esetén,
·
Ha a felülvizsgálat ezt indokolja,
·
A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése
alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról.
·
Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda
vezetőségnek.
Nyilvánosságra
hozatala:
A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a
vezetői irodában és minden gyermeköltöző faliújságján, továbbá a honlapon.
2. Nevelési év rendje
A nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart.
Nyári zárva tartás rendje a fenntartó által
meghatározott időpontban, ez alatt kijelölt óvoda látja el a gyerekeket.
3. Az óvoda napi
nyitva tartási rendje
Az
intézmény hétfőtől-péntekig az e tárgykörben kibocsátott és mindenkor hatályos
fenntartói határozatnak megfelelően tart nyitva.
Nyitva
tartás: 700 – 1700óra
A
csoportok összevontan működnek:
·
reggel:
700-730-ig,
·
délután:
1530-1700 óráig a kijelölt teremben.
4. Nevelés nélküli
munkanap
A nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési
évben az öt napot nem haladhatja meg.
A
nevelés nélküli munkanapokról legalább hét
nappal megelőzően a szülőket tájékoztatjuk.
Nevelés
nélküli munkanapon az óvoda ügyeleti ellátást biztosít, melyet előzetesen
igényelni kell.
5. Az óvoda zárva
tartás rendje
Az
óvoda minden évben nyáron augusztusban 4 hetet zárva tart, amikor a felújítási,
takarítási munkákat végezzük. Ezen idő alatt a szülő gondoskodik gyermeke
elhelyezéséről.
Téli,
őszi, tavaszi zárások: az általános iskolára vonatkozó
évszakokhoz fűződő tradicionális szünetek az óvodára nem vonatkoznak.
Előzetes
bejelentéssel (szülői kikérővel) a szülő otthon tarthatja gyermekét. Ezen
időben az óvoda által végzett felmérés a gyermekek étkezésének biztosítása és a
megfelelő dolgozói létszám biztosítása miatt van.
6. Az óvodai felvétel
és átvétel eljárásrendje
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20§ (1) alapján.
Az óvodai beiratkozás időpontját a fenntartó határozza meg,
tárgyév április 20-a és május 20.-a közt. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony
létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően
legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját
honlapján, valamint közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a
fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos
módon, egyben rendelkezik az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő
eljárásról.
2011. évi CXC köznevelési törvény 8.§
Az óvoda a gyermek hároméves
korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a
gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül
betölti, feltéve, hogy minden, az érintett településeken lakóhellyel, ennek
hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek
óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
A gyermek abban az évben,
amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő
napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.
A
szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek
felvétele folyamatos.
A
szülő, amennyiben azt az óvodai beiratkozás napján - az elektronikus
elérhetőségének megadásával - kérte, elektronikus úton értesítést kap arról,
hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került.
A
felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt.
Az óvoda vezetője
·
az
óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,
Az óvodai
nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda
vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.
Az
óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodapedagógusok
véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.
Az
intézmény a gyermekkel kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott
esetben és formában - írásban közli a szülővel.
Az
óvoda döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő - a
közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül
- a gyermek érdekében eljárást indíthat
A
fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést
a) a jogszabálysértésre
hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá
b) az óvodai felvétellel
és az óvodából való kizárással kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással
benyújtott kérelem tekintetében.
Az
óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja.
Ha a
gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése
alapján az átvevő óvoda feladata.
Az
óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermeket, aki az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, és erről a
beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban
értesíti a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint
illetékes jegyzőt.
Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha
olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van.
7. Az óvodai
beíratáshoz szükséges okmányok
Az óvodai beiratkozáskor
be kell mutatni:
·
A
gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági
igazolványt,
·
a
szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.
·
A
gyermek születési anyakönyvi kivonatát
·
A gyermek TAJ kártyáját
8. Kötelező óvodai
nevelés
Óvodába
kötelező beíratni azt a gyereket, abban az évben, melyben harmadik életévét
betölti, a tárgyévben kezdődő nevelési év első napjától napi négy óra óvodai
nevelésben köteles részt venni.
9. Az óvodai
jogviszony megszűnése
2011.
évi CXC köznevelési törvény 53.§
Megszűnik az
óvodai elhelyezés, ha:
·
a
gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, a másik
intézménybe történő átíratás esetében /költözés, stb./ a szülő köteles az intézményvezetőjének
azt jelenteni, melyet írásban rögzítünk. (Értesítés óvodaváltozásról) Az így
kapott igazolást a befogadó intézményben kell leadni.
·
a
jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő
kimaradására,
·
a
gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,
·
az
óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles
kort.
Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a
jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell.
10. Gyermekek nevelése
az óvodában
Az
óvodai szervezett tanulási folyamatok (foglalkozások), naponta általában 9oo-12oo-ig
tartó időszakban zajlanak.
Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani,
hogy a szülők - a házirendben meghatározottak szerint - gyermeküket az óvodai
tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék.
Időjárástól
függően (köd, -5 fok alatt, eső, viharos szél esetén nem) napi két - három óra
levegőzést biztosítunk, a nyári napirendet az egész napos levegőn való
tartózkodásra építjük.
11. A gyermek érkezése
és távozása
·
A
gyermeket minden nap 830-ig javasolt behozni az óvodába.
·
Az
iskolába készülő nagycsoportosok számára ajánlott a korábbi érkezés, hogy
legyen idejük a reggeli játékra is.
·
A gyermek megérkezését és távozását minden esetben jelezni
kell a gyermek nevelését ellátó óvodapedagógusnak.
·
Abban
az esetben, ha nem a szülő, gondviselő viszi haza a gyermekeket az óvodából, a
gyermek csak a szülő (gondviselő) előzetes szóbeli vagy írásbeli kérelme
alapján adható ki.
·
A
gyermeket csak olyan személynek adjuk ki, aki nem veszélyezteti a gyermek
épségét, ellenkező esetben más hozzátartozót értesítünk.
·
A
gyermek érkezésekor és távozásakor a szülő, hozzátartozó a gyermek
öltöztetéséhez szükséges helyiségeket rendeltetésszerűen használhatja. A
zsúfoltság elkerülése érdekében az öltözőben csak a gyermek öltöztetését végző
személy tartózkodjon, a kísérők az óvoda épületén kívül várakozzanak.
·
Válás,
különélés esetén a szülői felügyeleti jog mindaddig fennáll, míg erről
hatósági/bírósági határozat máshogy nem rendelkezik, mindkét szülőnek kiadható
a gyermek.
A nyitvatartási időn túl, az óvodában maradt gyermekek
elhelyezése:
A
szülő (gondviselő) köteles gyermekét az óvoda nyitva tartási idején belül,
legkésőbb a zárás kezdetének időpontjáig elvinni.
Az
óvoda nyitvatartási idejét meghaladóan, - egy óra időtartamig, - a gyermek
felügyeletét az óvodában óvodapedagógus és dajka együttesen biztosítja.
A
zalaszentjakabi gyermekeket amennyiben a busz
érkezését követően a szülő a gyermek kíséréséről nem gondoskodik, visszahozzuk
az óvodába.
Amennyiben
a szülőt (gondviselőt) az óvoda dolgozója telefonon nem éri el és a szülő
(gondviselő), bármilyen okból nem viszi el gyermekét, a gyermek felügyeletét
biztosító óvodapedagógus, az illetékes hatóság ügyeletét értesít.
12. A gyermek joga az óvodában
·
A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait
tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és
lelki erőszakkal szemben.
·
A gyermek nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak,
kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
·
A gyermeknek, joga, hogy képességeinek, érdeklődésének,
adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön a nevelési intézményben
biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai
életrendjét, pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség
biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,
·
Személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad
kibontakoztatásához való jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez való
jogát az intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem
korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem
veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési intézmény alkalmazottai
egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez
szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,
·
Nemzeti, illetve etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben
és oktatásban részesüljön (több szülő együttes kérése alapján).
·
Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai önazonosságát
tiszteletben kell tartani.
·
A gyerek nevelése és oktatása az intézmény pedagógiai programja
alapján történik, mely szerint az ismeretek közlését, átadását tárgyilagosan és
többoldalúan kell megvalósítani. Biztosítani kell a foglalkozásokon való részvételét.
·
Az állapotának, személyes adottságának megfelelő
megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú
ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat
intézményéhez forduljon segítségért,
·
Családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes
étkezésben részesülhet.
·
Az oktatási jogok biztosához forduljon.
13. A gyermekek
jutalmazásának elvei és formái
A
gyermekek jutalmazásánál az egyenlő bánásmód elvének figyelembevételével járunk
el. Az óvodában alkalmazott jutalmazás a
verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek
kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás. Tárgyi jutalmazás nem
alkalmazható.
A fegyelmező
intézkedések
az életkori sajátosságokból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás,
átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben tevékenység megállítása.
Elkülönítés (csoport területéről), étel, tárgy vagy szeretetmegvonás nem
alkalmazható. Mindig a gyermek viselkedésének közösségellenességére irányul, a
pillanatnyilag adott magatartást ítéljük el és nem a gyermeket.
14. A gyermekek
öltöztetése (ruházata)
A
gyermek öltöztetése, ruházatának biztosítása a szülők (gondviselők) feladata,
oly módon, hogy, az egészségügyi és kényelmi szempontoknak megfeleljen.
Az
intézménybe ápolt, tiszta gyermekeket hozhatnak a szülők. A gyermek öltöztetése
kényelmes, biztonságos ruházatban és cipőben, a napi várható időjárásnak
megfelelően történhet. Váltóruházatról (alsónemű, felsőruházat, benti cipő,
udvari játszóruha), tornafelszerelésről a szülők gondoskodnak. A hátrányos
helyzetű gyermekek részére tornafelszerelést igény esetén az óvoda biztosítja.
Kérjük, hogy a gyermek magatartására negatívan ható, agresszióra utaló, vagy
másokban félelmet keltő ruházatot kerüljék.
A gyerekek
holmiját a jelével ellátott öltözőszekrényben és az óvodai ruhazsákjában
tárolják. Mivel két gyerek használ egy rekeszt, a jobb helykihasználás
érdekében csak a legfontosabb holmikat lehet tárolni a szekrényekben. Az óvodai zsákot az óvodából elvinni Tilos!
15.
A
térítési díj
A
gyermekek étkezésének megszervezése, és biztosítása az óvoda feladata.
A
térítési díjak megállapítása – 190/2015. (VII.20.) Korm. rendelet alapján
Gyermekétkezés
normatív kedvezményének igénybe vétele:
·
A
gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
·
A
gyermek tartósan beteg vagy fogyatékos
·
A
gyermek családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek
·
A
gyermek családjában három vagy több gyermeket nevelnek
·
A
gyermek nevelésbevételét rendelte el a gyámhatóság
·
Az
a szülő, akinek családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a
kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói,
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének
130%-át
A
kedvezményes étkeztetés biztosításához az igényjogosultságot írásban kell a
szülőnek kérnie az óvodai formanyomtatványon Szülői Nyilatkozat formájában
minden nevelési év elején, illetve a normatív kedvezmény igénybevételének
változása esetén.
Azon
szülőnek, aki a gyermekétkezés normatív kedvezményére nem jogosult, étkezési
térítési díjat kell fizetni.
Az
étkezési díjak befizetése minden hónapban az előzetesen kijelölt napon az óvoda
épületében 800-től 900 óráig készpénzben történik.
Ha
az étkezést betegség, vagy más ok miatt a szülő gyermeke számára nem kívánja
igénybe venni, a távolmaradást az óvodában be kell jelenteni 1130
óráig telefonon, vagy személyesen. A bejelentés a következő napon lép életbe, s
a következő befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő
térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.
A normatív kedvezményben részesülő gyermekek
(ingyenes) ebédjét is le kell mondani.
16. Az étkezés
Az
óvoda napi háromszori étkezést biztosít a gyermekeknek, de amennyiben a gyermek
legkésőbb 845-ig nem ér be az óvodában, a reggeli étkezésből
kimarad.
Ebéd : 1130-1200
Uzsonna: 1500-1530
Azok
a gyermekek, akik ebéd után haza mennek, uzsonnájukat megkaphatják, egyéb
esetben az óvodából ételt kivinni csak külön engedéllyel lehetséges.
Kérjük,
hogy a kulturált étkezés szokásait kívánják meg otthon is.
Élelmezésbiztonsági előírások:
Az
óvoda területén a gyermek egyéni etetése, nassoltatása otthonról hozott
élelmiszerrel a többi gyermek előtt nem etikus, mások gyermekinek étellel
kínálása az ételallergiák miatt tilos. Élelmiszer,
ital az öltözőszekrényekben nem tárolható. Ünnepek, jeles napok esetében
kizárólag gyári csomagolású, biztonsági előírásoknak megfelelő feliratokkal
ellátott, felbontatlan aprósütemény, keksz féleség, valamint legalább 50 %
gyümölcs tartalmú rostos ital (zárt csomagolásban) hozható.
17. Távollét az
óvodából
A
beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az
intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a
többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül
értesíti a gyermek szüleit.
Azt,
hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt,
részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak
tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát
is.
Ha a
gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § alapján:
Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását
igazolnia kell.
A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha:
·
a szülő előzetesen írásban kérte az óvoda vezetőjétől, hogy
gyermekét nem viszi el az óvodába. Az engedély megadható, amennyiben a gyermek
rendszeresen járt óvodába és távolmaradása nem veszélyezteti.
·
a gyermek beteg volt, és ezt a tényt a szülő az orvosi igazolás
óvónő részére való átadásával igazolja. Az igazolást a gyógyult gyermek
közösségbe vitelének első napján kell átadni.
·
a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem
tudott (óvoda látogatási) kötelezettségének eleget tenni.
Minden távolmaradást – az étkezésből való kijelentés, a térítési
díj jóváírása miatt is – előre be kell jelenteni a csoport óvónőinek. Betegség
után a gyermek csak orvosi igazolással fogadható az óvodába.
Ha a gyermek távolmaradását
nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.
Öt nap vagy azt meghaladó igazolatlan
hiányzás esetén a 20/2012 (VIII 31.) EMMI rendelet 51.§ (4.) bekezdése szerint
járunk el:
·
Ha az óvodába járásra kötelezett gyermek egy nevelési évben
igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a
gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a
gyermekjóléti szolgálatot. A gyámhatóság a bejelentés alapján az óvoda
bevonásával intézkedési tervet készít, amelyben meghatározza a további
igazolatlan hiányzás megszüntetésére irányuló feladatait.
·
Ha a gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a
tíz napot, az óvodavezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános
szabálysértési hatóságot.
·
Ha a gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a
húsz napot, az óvodavezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges
tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.
18. A gyermekek által
az óvodába bevihető tárgyak
2011. évi CXC.
törvény 25 § (3) alapján
A
gyermekek a csoportot vezető óvodapedagógussal történő egyeztetést követően az
óvodai pihenéshez, vagy játékhoz behozhatják játékukat, ha annak használata sem
egészségügyi sem baleseti szempontból veszélyt nem jelent, illetve a csoportot
vezető óvodapedagógus úgy ítéli meg, hogy az adott játék a csoport nyugodt
légkörét nem zavarja meg.
A
behozott tárgyak meglétéért, épségéért, valamint a gyermeknél lévő értéktárgyak
(aranylánc, fülbevaló, karóra, telefon egyéb értékes tárgy) megőrzéséért
(megrongálódás, eltűnés, stb.), vagy az ezek használata miatt bekövetkező
balesetekért (sérülésekért) az óvoda semminemű felelősséget nem vállal!
Kérjük
a szülőket, gyermekeik ruházatát ellenőrizzék. Semmilyen veszélyes tárgy
(szúró, vágó, éles eszköz) ne maradjon a zsebükben óvodába érkezéskor.
Saját tulajdonban lévő biciklik, rollerek, motorok,
szánkók tárolása saját felelősségre történik, az óvoda udvarán erre a célra
kialakított biciklitárolóban.
19. Beiskolázás, a
gyermekek fejlettségének értékelése
Beiskolázás:
2011. évi CXC. törvény 45 § és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI
rendelet 21 § alapján
Tankötelessé válik az a gyermek, aki adott év augusztus 31-ig (legkésőbb
az azt követő évben) 6. életévét betölti, ha elérte az iskolába lépéshez
szükséges fejlettséget, A tankötelezettség kezdetéről az óvodavezető, vagy a
Szakértői Bizottság dönt. Minden gyermekről óvodai szakvélemény kerül
kiállításra. Kérdéses esetben a Szakértői Bizottság iskolaérettségi vizsgálatát
kérjük, mely kérelmet a szülővel ismertetünk és aláírását kérjük. Ebben az
esetben az óvodai szakvéleményhez csatolni kell a Szakértői Bizottság írásbeli véleményét.
A szülői döntés alapján azon gyerekek esetében, akik adott év
augusztus 31-ig töltik be 6. életévüket, nyilatkoznak az óvoda vezetője felé a
további óvodai nevelés biztosítására. A szülőknek kiadott óvodai
szakvéleménnyel lehet a gyermeket az iskolába beíratni.
A gyermekek fejlettségének értékelése:
Az
óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének
eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti. Rögzítjük a
gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.
Az
óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.
A
szülők részére félévkor és nevelési év végén szóbeli tájékoztatót tartunk a gyermek fejlődéséről,
aktuális fejlettségi állapotáról, amit a szülő a gyermekportfólióban aláírásával
igazol.
Ha a
gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének
elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt
az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekről,
továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről,
valamint az Nkt. 72. § (4) bekezdésében foglalt
jogokról.
Amennyiben
a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda vezetője
az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4)
bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nem értést alátámasztó
nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes
kormányhivatalt.
20. Szülők
(gondviselők) jogai és kötelességei
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény
72.§ (1) A szülő kötelessége, hogy
a) gondoskodjon gyermeke
értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és
arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden
tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje
gyermeke fejlődését
b) biztosítsa gyermeke
óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,
c) tiszteletben tartsa
az óvoda vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait,
tiszteletet tanúsítson irántuk.
A család és az óvoda közös nevelési elveinek
kialakítása:
Az óvodánkba járó gyermekeket arra neveljük, hogy
tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el gyermektársaik
egyéniségét, másságát. Egyéniségük érvényre juttatása mellett legyenek képesek
alkalmazkodni, esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal,
árulkodással oldják meg. Törekvéseink, pedagógiai munkánk sikerességének
érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben.
Kérjük, ne tegyenek a gyermekek előtt indulatos, negatív megjegyzéseket mások
gyermekére, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre!
A
szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat
intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési
tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi,
óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét,
ha a gyermekkel foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre
javaslatot tesz. Ha e kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a
kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.
A szülő joga
különösen, hogy
a) megismerje
a nevelési-oktatási intézmény Pedagógiai
Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét, és
tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
Ennek érdekében a Házirend egy rövidített példányát a
beiratkozáskor a szülőnek betekintés céljából átadjuk.
b) gyermeke
fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes
és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
c) kezdeményezze
szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői
képviselők megválasztásában mint választó és mint
megválasztható személy részt vegyen,
d) írásbeli
javaslatát az intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, a pedagógus
megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az
óvodaszéktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ
kapjon,
e) a
nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt
vegyen a foglalkozásokon,
f) személyesen
vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az
érdekeit érintő döntések meghozatalában,
g) az oktatási jogok
biztosához forduljon.
21. Fogadó órák rendje
Az
óvodavezető és az óvodában dolgozó óvodapedagógusok a szülővel történt előre
egyeztetett időpontban – nyitvatartási időn belül - bármikor fogadóórát
tartanak
Az
óvodapedagógust és az óvodavezetőt az óvoda telefonszámán lehet hívni,
lehetőség szerint 13 és 14 óra között.
A
gyermekkel kapcsolatos információ, tájékoztatás csak a gyerek saját óvónőjétől
vagy az óvoda vezetőjétől kérhető.
Közös
nevelés sikeres megvalósítása érdekében szükség van igazi valós
együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre, nem tehető a gyermek előtt
indulatos, negatív megjegyzés mások gyermekére, szüleire, származásra, az
óvodára, az ott dolgozó felnőttekre.
Szülőértekezlet: egy nevelési évben
két szülőértekezletet tartunk, nagycsoportban három alkalommal, melyek
időpontjáról legalább 7 nappal előbb értesítjük a szülőket.
Kérjük
a szülőket, hogy a csoportban lévő óvónő napi munkáját hosszabb
beszélgetésekkel ne zavarják. A gyermekek érdekében ne vonják el a
gyermekcsoporttól, mert zavarhatja a nevelés-oktatás folyamatát.
22. Az intézményi
védő, óvó előírások
Betegség esetén szükséges teendők
·
Az
óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek, az értesítéstől számított
legrövidebb időn belül haza kell vinnie, és csak orvosi igazolással jöhet újra
közösségbe. Az óvodapedagógusnak a szülő megérkezéséig gondoskodnia kell a
gyermek lázának csillapításáról, ha szükséges, orvosi ellátásról.
·
A
gyermeknek gyógyszert és egyéb gyógyszertári készítményt az óvoda dolgozói nem
adhatnak be, kivéve, ha a gyermek speciális ellátásra szorul (Pl. asztma,
allergia, cukorbetegség). Ebben az esetben az szakorvosi igazolás mellett a
szülő külön írásbeli kérelme alapján történhet a gyógyszerezés
akként, hogy az óvodapedagógus csak címkével ellátott gyógyszeres dobozt,
üveget, flakont stb. vehet át a szülőtől, mely címkén szerepelnie kell a
gyermek nevének, adagolási útmutatónak, dátumnak és a szülő aláírásának.
·
Ha
a gyermek fertőző beteg, /rubeola, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, tetű,
rüh/ amint a szülő tudomására jut, köteles jelezni az óvoda vezetőjének, hogy a
szükséges intézkedéseket megtegye.
Amennyiben az óvodapedagógusok észlelik a fertőző betegség tüneteit a szülőt
azonnal értesítjük.
·
Beteg, lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló
gyermek bevétele az óvodába a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében
nem lehetséges.
·
Ilyen esetben az óvodapedagógus kötelessége a gyermek
átvételének megtagadása.
·
Ha
az óvónő bármely egészségügyi problémával orvoshoz irányítja a gyermeket, akkor
csak orvosi igazolással jöhet a gyermek
ismét az óvodába.
·
Az
óvoda orvosa által megjelölt szakorvosi vizsgálatokra a szülő köteles elvinni gyermekét.
Egészségügyi
felügyelet és ellátás rendje:
·
Védőnő
negyedévente tisztasági szűrést végez.
·
Az
egészségügyi ellátásban fogorvos és fogászati asszisztens is közreműködik.
·
A
Pedagógiai szakszolgálat biztosítja a logopédiai, gyógypedagógiai ellátást utazó
logopédus, fejlesztő-és gyógypedagógus alkalmazásával.
A
gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok
- A gyermekekkel egészségük és testi
épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó
veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai
nevelési év megkezdésekor, negyedévente, illetve folyamatosan (kirándulás,
séta stb.), a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően
ismertetni kell.
- A gyermekek
tájékoztatása, felvilágosítása a csoportos óvodapedagógusának a
felelőssége. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban
dokumentálni kell.
- Az óvodai
életre vonatkozó szabályok a nem óvodás testvérekre is vonatkoznak, azok
betartása a szülők jelenlétében is elvárás.
- Az óvoda csak
megfelelőségi jellel ellátott, hatályos szabványnak megfelelő játékot
vásárolhat. Az óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz
mellékelt figyelmeztetést, feliratot, használati utasítást áttanulmányozni
és az alkalmazás során betartani.
- A gyermekek
biztonsága érdekében a kaput be kell reteszelni és az ajtót minden esetben
be kell csukni, ügyelve arra, hogy más gyermek ne menjen ki az épületből.
A gyermekek
biztonsága érdekében az öltözők ajtaját ha az
óvodapedagógus szükségesnek látja, a gyermekek reggeli érkezését követően
kulcsra zárjuk.
- Óvodába
lépéskor a szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy ki viheti haza a
gyermeket.
- Az óvoda
felügyeleti kötelezettsége a belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig
terjed, illetve a szülői részvétel nélküli óvodán kívüli programok
időtartamára áll fenn.
- A szülői
részvétellel szervezett óvodai programokon mivel a szülők személyesen vesznek
részt, előzetes hozzájárulás nem szükséges, azonban ezen alkalmakkor
gyermekük felügyeletéről a jelenlévő szülők, illetve az általuk a gyermek
felügyeletével megbízott személyek gondoskodnak, mivel az óvoda dolgozói a
program lebonyolításáért felelősek.
Minden óvodapedagógus feladata:
- Körültekintő
játékvásárlás, használati utasítás szerinti alkalmazás
- Kirándulások
biztonságos előkészítése
- Szülők
tájékoztatása a gyerekek ruháiban és játékaiban rejlő baleseti forrásokról
·
Szülők
hozzájárulásának igénylése, a gyermekek felkészítése a tömegközlekedési
eszközökön való utazáshoz, valamint minden óvodán kívüli tevékenységhez
(dokumentálni szükséges)
Az
óvodában és óvodán kívül szervetett programok szülői részvétellel:
·
leendő
óvodásoknak szervezett: ovicsalogató, mikulás ünnepség
·
családi
délután
·
karácsonyi
ünnepség
·
farsangi
mulatság az iskola tornatermében
·
gyermeknap
·
óvodai
kirándulás
·
szőlővessző
szentelés
·
gesztenyés
nap
·
idősek
napja
·
szülői
részvételt igénylő iskolacsalogató programok
Nevelési
időben szervezett, óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok
Az óvodapedagógusoknak lehetőségük
van óvodán kívüli programok szervezésére is:
·
kirándulás,
séta
·
színház-,
múzeum-, kiállítás látogatás
·
sportprogramok
·
iskolalátogatás
stb.
A szülők a
nevelési év kezdetén írásban hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán
kívül szervezett programokon részt vegyen.
Különleges
előírások
A programhoz a gyermeklétszámnak
megfelelő kísérőt kell biztosítani.
- Tömegközlekedés igénybe vételekor 8
gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő – de minimum 2 fő
- Bérelt autóbusz esetén 10
gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő
·
Gondoskodni
kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.
A játszóudvar,
torna és játékeszközök épségét balesetmentes használhatóságát a csoportos
dajka, óvodapedagógus, a karbantartó rendszeresen ellenőrzi. A balesetveszélyes
eszközöket, állapotot köteles jelezni az óvodavezetőnek, és a veszélyforrás
megszüntetéséig a berendezés, eszköz használatát megtiltani.
Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok
·
A
balesetet szenvedett gyermek ellátása a gyermek felügyeletét éppen ellátó
óvodapedagógus kötelessége és feladata, miután a többi gyermek biztonságáról,
felügyeletéről gondoskodott.
·
A
fenti feladatok ellátásában a helyszínen jelenlévő többi munkatársnak is
segítséget kell nyújtania.
·
A
balesetet szenvedett gyermek megnyugtató ellátása után tájékoztatni kell az
óvodavezetőt és azonnal értesíteni kell a szülőket is.
·
A
gyermekbalesetek jelentésének módját az EMMI r. 169. § (2) bekezdése
tartalmazza.
·
A
gyermekbalesetek jegyzőkönyvezése és nyilvántartása az óvodavezetőségének a
feladata. Az elektronikus úton kitöltött, kinyomtatott, hitelesített
jegyzőkönyv egy példányát megkapja a szülő, egy példányát az óvoda irattárában
kell megőrizni.
Ha a gyermeket baleset éri az óvodapedagógusnak kötelessége az alábbi szabályok szerint eljárni:
· horzsolásos balesetek, ütésből származó sérülésekkor helyi elsősegélynyújtás, a szülő tájékoztatása,
· nyílt törések, életveszélyes sérülés esetén azonnal mentő hívás és a szülő értesítése,
· életveszélyt nem jelentő, de orvosi baleseti ellátást igénylő sérülés esetén a szülő értesítése és közös döntés a további intézkedésről,
·
minden balesetet köteles jelenteni az óvoda
vezetőjének, részt venni kivizsgálásában és a jegyzőkönyv elkészítésében,
·
A jegyzőkönyv egy
példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi.
·
Ha a sérült
állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás
határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell
indokolni.
·
a hasonló
balesetek megelőzése érdekében számára meghatározott intézkedések betartása,
ennek dokumentálása a csoportnaplóban.
Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok:
·
a
baleset körülményeinek kivizsgálása
·
jegyzőkönyv
készítése
·
bejelentési
kötelezettség teljesítése
Súlyos balesettel kapcsolatos további előírások:
·
azonnali
jelentés a fenntartónak
·
legalább
középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy bevonása a baleset körülményeinek
kivizsgálásába
Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló balesetek megelőzésére.
A munkavédelmi felelős különleges felelőssége, hogy
·
gyermekbalesetet
követően intézkedjen annak megelőzésére, hogy hasonló eset ne forduljon elő,
·
az
óvoda minden alkalmazottját tájékoztassa.
Az óvoda helyiségeinek használati rendje
- Óvodánkba
járó gyermekek csak az óvodapedagógusok felügyeletével használhatják az
óvoda helyiségeit, udvarát és felszereléseit
- A szülők az óvoda
kiszolgáló helyiségeit nem használhatják (konyha, mosogató, mosó és szárító
helyiség, felnőtt öltöző).
- A
csoportszobákba utcai cipővel nem szabad belépni, a fertőzésveszélyre való
tekintettel.
- Nyílt napokon
lehetőséget biztosítunk arra, hogy figyelemmel kísérhessék a gyermekek
óvodai életét. Ezeken a napokon külön gondoskodunk a fertőtlenítésről.
- Az udvaron a
balesetveszély elkerülése és az áttekinthetőség érdekében csak addig
tartózkodjanak a szülők, testvérek, míg a gyermeküket átveszik és elköszönnek.
- Az óvoda
udvarát a szülők gyermekeikkel nem használhatják játszótérként.
- Az óvodában
és az óvoda környékén kérjük fokozottan vigyázzanak a tisztaságra, óvjuk
közösen környezetünket!
Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely a gyermek érkezéskor a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, a gyermek távozásakor a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges.
Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy.
Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben minden más személy.
A külön engedélyt az óvoda
vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség
szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.
Nem kell a
tartózkodásra engedélyt kérni a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre,
óvodai programokra való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény
valamely rendezvényén való részvétel alkalmával.
Az óvoda területére – beleértve az udvart
is – égő cigarettával belépni, illetve ott dohányozni, alkoholt fogyasztani
illetve ittas állapotban tartózkodni tilos!
23. Az óvoda hagyományai
Az
ünnepek és hagyományok ápolása az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve
ellátottjának a feladata. Célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése,
illetve növelése.
A
hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése
révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.
Ünnepeink: Mikulás,
karácsony ünnepköre, farsang, március 15, húsvét, anyák napja, nagycsoportosok
búcsúztatása.
Hagyományaink: ovicsalogató,
családi nap, gyermekek születésnapjai, kirándulás
Fent
jelölt alkalmakkor kérjük az óvodapedagógussal egyeztetett megfelelő ünnepi
viseletet, nemzeti ünnepen ünneplő ruhát biztosítani a gyermekek számára.
24. Fakultatív hit és vallásoktatás
Megszervezése
a szülők igénye esetén valósulhat meg, ez iránti igényeket az érintettek
aláírásával ellátott írásos formában kell jelezni az óvoda vezetőjénél. Ezután
a megjelölt egyház képviselőjével történik egyeztetés a megvalósításról.
Az
óvoda zavartalan működése érdekében 1500 – 1700 óra
között biztosítható helység az óvodában.
25. Házirend
nyilvánossága
20/2012.
(VIII.31.) EMMI rendelet 82 § alapján
Az
intézmény honlapján, faliújságon 1 példány kifüggesztésre kerül, illetve minden
csoportban és a vezetői irodában is elkérhető. A házirend nyilvános, valamennyi
szülő (érdekelt) az óvodában a kijelölt helyen megtekintheti.
Az
óvodai beiratkozáskor a házirend egy példányát a szülő (gondviselő) részére
átadjuk.
Galambok,
2019. Április 15.
…………………………………………..
intézményvezető