Tartalom
1.2.
Az adatkezelési szabályzat célja
1.3. A szabályzat alapját képező
jogszabályok
1.4. Az adatkezelési szabályzat
hatálya
2.1.
Alkalmazottak adatainak nyilvántartása
2.2
Gyermekek adatainak nyilvántartása
3.1. Az adatfeldolgozó tevékenységi
köre, kötelezettségei
4. ADATOK TOVÁBBÍTÁSÁNAK
RENDJE
4.1. Az adatok továbbításának
általános szabályai
4.2. Az adattovábbításra
meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése
4.3. Személyes adatok továbbításának
szabályai
4.4. Adattovábbítás külső megkeresés
alapján
5. Közérdekű
és közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos intézményi szabályozás
6. Adatok nyilvánosságra
hozatala
7. A nyilvántartott adatok
helyesbítési, törlési rendjének meghatározása
8. Az adatkezeléssel
kapcsolatos jogérvényesítési lehetőség
8.2. Panasz a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóságnál
9. A szolgálati titok
védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása
10. Adatkezelés szabályzat
mellékletei
10.1. SZÜLŐI HOZZÁJÁRULÁSI
NYILATKOZAT SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉHEZ
10.2. IGÉNYBEJELENTŐ LAP közérdekű adat megismeréséhez
A
Galamboki Mesevár Óvoda nevelőtestülete a köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény 43. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján – a törvény 70. §-ának (2) bekezdésében biztosított jogkörében – az intézmény
Szervezeti és Működési Szabályzata 3. számú mellékleteként a következő
adatkezelési szabályzatot fogadta el.
Adatkezelő adatai
Név:
Galamboki Mesevár Óvoda
Székhely: 8754 Galambok Somogyi B.u.10.
OM azonosító: 202227
Elektronikus elérhetőség: galambovoda@gylcomp.hu
Weboldal:
http://mesevarovoda.galambok.hu/index.html
Adószám: 15437637-1-20
Telefon: 93/358-489
Jelen
Szabályzat alkalmazandó minden olyan esetben, amikor az Intézmény természetes
személyek személyes adatait kezeli (részben vagy egészben), valamint olyan
esetekben is, amikor a személyes adatkezelés valamely nyilvántartási rendszer
részét képezi, vagy ilyen nyilvántartási rendszer részévé kívánják azt tenni.
Személyes
adatnak minősül az azonosított vagy azonosítható természetes személyre
vonatkozó bármely információ. Azonosítható az a természetes személy, aki
közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név,
szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a
természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági,
kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező
alapján azonosítható, valamint ezen adatokból levonható, érintettre vonatkozó
következtetés. (GDPR 4. cikk 1. pont).
Adatkezelésnek
minősül: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem
automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a
gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy
megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás,
terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás
vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés (GDPR 4. cikk 2.
pont).
Az
adatkezelési szabályzat az SZMSZ mellékleteként lép életbe és határozatlan
időre szól.
Az
adatkezelési szabályzat célja, hogy a szabályzatban rögzítetteknek megfelelően
történjen az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatainak:
- nyilvántartása,
- kezelése,
- továbbítása,
- nyilvánosságra
hozatala,
- intézményi
rendjének megállapítása,
- az
ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása.
- az
intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,
- a
személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel
jogviszonyban állókkal
- az
adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése,
- az
adatok továbbítási szabályainak rögzítése,
- a
nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,
- az
adatkezeléssel kapcsolatos jogérvényesítése lehetőség
- a
szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása.
E szabályzat alapján kell ellátni
- a
közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi
iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti
adatkezelés), valamint
- a
gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését
(továbbiakban: gyermekek adatainak kezelése).
- a nemzeti köznevelésről szóló
2011. évi CXC. törvény
- a közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
- az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
- a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.
(VIII. 31.) EMMI - rendelet
A
szabályzat hatálya kiterjed a Galamboki Mesevár Óvoda vezető és nem vezető
beosztású nevelő munkát ellátó közalkalmazottaira,
(óvodapedagógusok, nevelő munkát közvetlenül segítő dajkák, pedagógiai
asszisztens,) főállású egyéb közalkalmazott (konyhalány), valamint az
intézményben foglalkoztatott gyógypedagógusokra, logopédusokra, valamint az
óvodába járó gyermekekre, törvényes képviselőikre, továbbá azon természetes
személyekre, illetve gyermekekre és törvényes képviselőikre, akik jogviszonyt
kívánnak az óvodával alapítani.
A
személyes adatok kezelése jogszerű, amennyiben legalább az alábbi feltételek
egyike teljesül:
- az érintett a megfelelő
tájékoztatást követően önkéntes és konkrét hozzájárulását adta személyes
adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;
- az adatkezelés a foglalkoztatásra
irányuló kinevezést megelőzően, illetve a létrejött jogviszony kapcsán
szükséges
- az adatkezelés az adatkezelőre
vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; (pl. bérszámfejtés,
az adó- és járulék fizetés, adatszolgáltatási kötelezettség, normatíva
folyósításához nélkülözhetetlen adat)
- az adatkezelés az érintett vagy
egy másik természetes személy érdekeinek védelme miatt szükséges;
- az adatkezelés az adatkezelő vagy
egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha
az érintett (különösen, ha az gyermek) alapvető jogai, érdekei a személyes
adatok védelmét teszik szükségessé;
- az adatkezelés közérdekű vagy az
adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében
végzett feladat teljesítéséhez szükséges; (pl. pedagógiai és nevelési feladatok ellátásához,
rendezvényszervezésekhez kapcsolódó adatkezelések)
- Különleges adatot az intézmény
csak jogszabály kifejezetten rendelkezése vagy az érintett írásos
hozzájárulása alapján kezel [GDPR 9. cikk].
Kjt.
83/B.§: a közalkalmazottak (és más köznevelési intézményben foglalkoztatott
munkavállalók) nyilvántartható adatai – a közalkalmazotti alapnyilvántartás.
A közalkalmazotti
alapnyilvántartás adatköre
A
közalkalmazott
I.
·
neve
(leánykori neve)
·
születési
helye, ideje
·
anyja
neve
·
TAJ
száma, adóazonosító jele
·
lakóhelye,
tartózkodási hely, telefonszáma
·
családi
állapota, gyermekeinek születési ideje
·
egyéb
eltartottak száma, az eltartás kezdete
II.
- legmagasabb
iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
- szakképzettsége
(i)
- iskolarendszeren
kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése (i), valamint
meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
- tudományos
fokozata, idegennyelv-ismerete
III.
·
a
korábbi, 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok
megnevezése,
·
a
munkahely megnevezése,
·
a
megszűnés módja, időpontja
IV.
·
a
közalkalmazotti jogviszony kezdete
·
állampolgársága
·
a
bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte
·
a
jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló
időtartamok
V.
·
a
közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
·
e
szervnél a jogviszony kezdete
·
a
közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása,
FEOR-száma
·
címadományozás,
jutalmazás, kitüntetés adatai
·
a
minősítések időpontja és tartalma
VI.
- személyi
juttatások
VII.
- a
közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama
VIII.
- a
közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a
határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai
IX.
- A
közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő
adatai (41. § (1)-(2) bek.).
KIR rendszerben
nyilvántartott adatok
A
köznevelési törvény 44. § (7) bekezdése rögzíti, az Oktatási Hivatal által a
KIR rendszerben nyilvántartott az adatokat.
Az
alkalmazott (munkavállaló):
a)
nevét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát,
b)
születési helyét és idejét,
c)
oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,
d)
végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény
nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség,
szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,
e)
munkaköre megnevezését,
f)
munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,
g)
munkavégzésének helyét,
h)
jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,
i)
vezetői beosztását,
j)
besorolását,
k)
jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,
l) munkaidejének mértékét,
m)
tartós távollétének időtartamát,
n)
lakcímét,
o) elektronikus levelezési címét,
p)
előmenetelével, pedagógiai-szakmai ellenőrzésével, pedagógus-továbbképzési
kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos adatok közül
pa)
a szakmai gyakorlat idejét,
pb)
esetleges akadémiai tagságát,
pc)
munkaidő-kedvezményének tényét,
pd)
minősítő vizsgájának kinevezési okmányban, munkaszerződésben rögzített
határidejét,
pe)
minősítő vizsgájának, minősítő eljárásra történő jelentkezésének időpontját, a
minősítő vizsga és a minősítési eljárás időpontját és eredményét,
pf)
az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontját,
megállapításait.
A központosított
illetmény-számfejtési rendszerben (KIRA) nyilvántartott adatok
368/2011.
(XII. 31.) Korm. rendelet 62/A. § (2) értelmében:
A
foglalkoztató a központosított illetményszámfejtéssel és a foglalkoztatót
terhelő munkaügyi statisztikai és más adatszolgáltatások teljesítésével
összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét - ha e rendelet eltérően nem
rendelkezik - a Kincstár számára az illetményszámfejtő programon keresztül
teljesíti. A Kincstár számára rögzített az adatszolgáltatási kötelezettség
teljesítése céljából kezelt adatok köre:
·
Személyes
adatok,
·
jogviszonnyal
kapcsolatos adatok
·
illetmény
adatok
Személyi
iratok
Személyi
irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával
keletkezett – adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása
alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló
személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.
A
személyi iratok köre az alábbi:
- a
munkavállaló személyi anyaga
- a
munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat
- a
munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl.
illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok)
- a
munkavállaló bankszámlájának száma
- a
munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat
tartalmazó iratok
A
személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:
- a
közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata
- a
munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése
- bíróság
vagy más hatóság döntése
- jogszabályi
rendelkezés
A
személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:
- az
intézmény vezetője és helyettese
- a
vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor, stb.)
- saját
kérésére az érintett munkavállaló
A
személyi iratok védelme
A
személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan
hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy
megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok
továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a
személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és
az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas
védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés,
stb.) kell tennie.
A
személyi anyag vezetése és tárolása
A
munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a
munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó
jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagot
tartalmuknak megfelelően, csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra
személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni.
A
személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás
első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes
módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett munkavállalói
alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:
- a
munkaviszony első alkalommal való létesítésekor
- a
munkaviszony megszűnésekor
- ha
a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak
A
munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles
tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles
intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres
ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és a munkavállalók
munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását az iskolatitkár végzi.
A
munkára jelentkezők, pályázók adatainak kezelése
A
munkára jelentkezőknek az intézményben nyilvántartott adatai körét, az
adatkezelés célját és jogalapját az Adatkezelési tevékenységek
nyilvántartásáról szóló intézményvezetői utasítás tartalmazza.
A
személyes adatok kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek
- az
intézményvezető
- az
intézményvezető-helyettes
Az
adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás,
továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a
véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton
vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai
védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának
külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a
hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.
A
gyermekek személyes adatai a köznevelésről szóló törvényben meghatározott
nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és
ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, társadalombiztosítási, szociális
juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők.
A gyermek
alapnyilvántartás adatköre
A
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (4) bekezdése alapján az
óvodában nyilvántartott adatok:
a
gyermek:
·
neve,
·
születési
helye és ideje,
·
neme,
állampolgársága,
·
lakóhelyének,
tartózkodási helyének címe,
·
társadalombiztosítási
azonosító jele,
·
nem
magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és
a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,
·
szülője,
törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,
·
a
gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,
·
a
gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok
·
felvételével
kapcsolatos adatok,
·
az
óvodai jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,
·
a
gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok,
·
kiemelt
figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok,
·
a
gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
·
a
gyermek oktatási azonosító száma.
A
nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a
jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához
és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből
megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
a kir rendszerben
nyilvántartott adatok
A
2019. január 1-jétől hatályos szabályozás szerint az Onytv.
1. § (1) bekezdése alapján a közneveléssel, felsőoktatással,
nyelvvizsgáztatással kapcsolatos állami hatáskörök gyakorlásához, a
nemzetgazdasági szintű tervezéshez, a köznevelésben, felsőoktatásban,
nyelvvizsgáztatásban részt vevők jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek
teljesítéséhez, az adatbiztonság biztosításához szükséges adatokat központi
nyilvántartásban (a továbbiakban: oktatási nyilvántartás) kell kezelni. Az Onytv. 1. mellékletének XIV. alcíme tartalmazza a KIR
nyilvántartásában szereplő adatköröket.
Az
óvodába járni köteles gyermekek nyilvántartása a gyermek alábbi személyes
adatait tartalmazza:
a)
oktatási azonosító számát,
b)
az óvodás korúvá váló gyermek kötelező felvételt biztosító óvodájának,
ba) OM azonosító számát,
bb) nevét,
bc) címét,
bd) fenntartóját,
c)
a gyermek óvodás korúvá válásának időpontját,
d)
a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a felmentés tényét és hatályát.
2.3. Az intézményben
kezelt, közoktatási vagy közalkalmazotti jogszabályban nem rögzített adatok
köre
·
a
gyermekek speciális étkezési igényeire vonatkozó adatok, pl. ételallergia,
lisztérzékenység, speciális táplálkozási igény,
·
a
gyermekek, dolgozók egészségi állapotára vonatkozó adatok, (epilepszia, vérzékenység, stb.) ténye
·
a
gyermek, dolgozó pszichés problémáira vonatkozó adat, (pl. pánikra való hajlam,
idegesség, szorongás)
·
a
dolgozó családjára, gyermekeire vonatkozó adat
·
a
gyermekek, dolgozók fényképe, a róla készült filmfelvétel
amelynek kezelési lehetőségét, kötelezettségét nem rendeli el jogszabály
·
a
gyermek, dolgozó nemzetiségi hovatartozása
Ezeknek
az adatoknak a kezelésére jogszabály nem jogosítja föl a köznevelési
intézményeket. Ezért ezeket az adatokat csak akkor lehet kezelni, ha a
jogszabályi felhatalmazást meghaladóan kezelt adatok köréről tájékoztatjuk az
érintetteket.
Adatkezelésnek
számít az adat felvétele, tárolása, gyűjtése, feldolgozása, hasznosítása,
adattovábbítás pedig az adat meghatározott harmadik személy (szerv, intézmény)
részé-re történő hozzáférhetővé tétel, amelyhez a keretet a köznevelési törvény
rendelkezései adják. Eszerint az intézménynek mindig figyelemmel kell lenni
arra, hogy a gyermekek, alkalmazottak személyes adatait csak a törvényben
meghatározott célból, a célnak megfelelő mértékben, mindig célhoz kötötten
kezelhető.
Az
Óvoda nyilvántartja azokat az adatokat, melyek a jogszabályokban biztosított
kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek.
E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult
személye és a kedvezményre való jogosultsága.
Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait
és kötelezettségeit – jogszabály keretei között – az adatkezelő határozza meg.
Az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért az adatkezelő
felel.
Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül, illetőleg az adatkezelő által
meghatározott keretek között felelős a személyes adatok feldolgozásáért,
megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért.
Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem
vehet igénybe. Az adatfeldolgozó az adatkezelést érintő érdemi döntést nem
hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az adatkezelő
rendelkezései szerint dolgozhatja fel.
Az adatfeldolgozó saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a
személyes adatokat az adatkezelő rendelkezései szerint köteles tárolni és
megőrizni.
1.2.
AZ ADATKEZELÉS INTÉZMÉNYI RENDJÉNEK
MEGÁLLAPÍTÁSA, AZ EZZEL ÖSSZEFÜGGŐ ADATVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK SZABÁLYOZÁSA
Az
óvodában adatkezelést végző óvodavezetőnek, vagy megbízott személynek az
adatfelvételkor tájékoztatni kell a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás
kötelező, vagy önkéntes. Az önkéntes adatszolgáltatást az iraton a szülő
aláírásával együtt fel kell tüntetni / foglalkozás, munkahely, TAJ szám, stb./ Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó
adatok gyűjtéséről az intézményvezető határoz.
Az
Előjegyzési naplóba az adatokat a
jelentkezéskor a szülőtől az óvoda vezetője veszi fel. Az Előjegyzési naplók
biztonságos elhelyezéséről az óvoda vezetője gondoskodik.
Az
óvodába felvett gyerekek nyilvántartására szolgáló Felvételi és mulasztási naplót gyermekcsoportonként
az óvodapedagógusok vezetik.
Az
óvodai nevelésről a gyermekek heti – és napirendjének kialakításáról az óvodai
életmód szervezéséről minden csoportban az óvodapedagógusok Csoportnaplót vezetnek.
A
gyermekek fejlődésmenetének dokumentálására az Egyéni fejlődési napló szolgál.
A
sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésében közreműködő
fejlesztőpedagógusok, logopédus az erre a célra rendszeresített
nyomtatványokat, ill. naplókat
vezetik.
A
gyermekvédelem körébe tartozó nyilvántartást a Gyermekvédelmi Naplóba rögzíti a kijelölt gyermekvédelmi felelős.
Az óvoda vezetőjének feladatai:
- a gyerekek nyilvántartására
szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos
módon elzárva tartja, hozzáférést csak az arra illetékes személynek
biztosítja.
- gyermekbalesetekre vonatkozó
adatok, jegyzőkönyv kezelése, a jogszabályban meghatározottak szerint.
- a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó
adatok, a családvédelemmel foglalkozó szervezetnek, gyermek- és
ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének
feltárása, megszüntetése céljából.
- nyilvántartja és kezeli a
kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat.
A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén
belül részt vesz az intézményvezető- helyettes vagy megbízott
intézményvezető helyettes.
- az egészségügyi feladatot ellátó
intézménynek a gyermek egészségi állapotának megállapítása céljából.
- köteles gondoskodni az adatok
megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már
nem tartozik a köznevelési törvényben és a jelen Szabályzatban leírt célok
körébe.
- Az óvodapedagógus a gyermek
haladásával, magatartásával, hiányzásával összefüggő adatokat közölheti a
szülővel.
- Az adatkezelés időtartama nem
haladhatja meg az irattári őrzési időt, mely az irattári tervben
rögzített.
Az
intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat
aktualizálásáért az intézmény vezetője a felelős.
Jogkörének
gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyettest, az egyes pozíciókat
betöltő pedagógusokat hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az
adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény vezetője személyesen vagy –
utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el.
Az
intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat lát
el az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, a csoportvezető
óvodapedagógusok, a munkavédelmi felelős és a gyermek- és ifjúságvédelmi
felelős.
Az
óvodai weblap szerkesztésével megbízott óvodapedagógus:
- beszerezni a hozzájárulást a
honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, gyermekektől és szülőktől, akikről a
weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg
- beszerezni a hozzájárulást a
honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és gyermekekről, akikről fénykép,
videófelvétel jelenik meg a honlapon.
Az
intézmény az általa kezelt személyes adatot csak akkor továbbíthatja más
szervhez, ha azt törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárult.
Az
intézmény csak olyan személyes adatot továbbíthat, amelynek az intézmény
törvényben meghatározott adatkezelője kezel, vagy amit más adatkezelőtől
jogszerűen átvett, amennyiben ezt az érintett nem tiltotta meg.
Ha
a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az
intézmény a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá
vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az intézmény, illetve
harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek
érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban
áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának
visszavonását követően is továbbíthatja.
Az
adatkezelő az adattovábbításra irányuló megkeresést követően a rendelkezésre
álló adatok alapján megvizsgálja az adattovábbítás feltételeinek fennállását, a
kérés teljesíthetőségét.
Az
adattovábbítási kérelem abban az esetben teljesíthető, ha az tartalmazza:
·
az
adattovábbítás célját, jogalapját (törvényi rendelkezés pontos megjelölését),
·
a
kért adatok körének pontos meghatározását,
·
az
érintett személy (személyek) azonosításához szükséges adatokat.
Amennyiben
az adattovábbítás feltételei fennállnak, az adatokat a megkeresést benyújtó
szerv rendelkezésére kell bocsátani.
A gyermek adatkezelésére és továbbítására jogosultak: az óvoda
intézményvezetője, a helyettese, az óvoda pedagógusa feladatköre vagy megbízása
szerint, az óvoda gyermekvédelmi felelőse, az óvoda munkavédelmi felelőse.
A
2.2. pontban meghatározott személyes adatok csak meghatározott célból
továbbíthatók az Óvodából:
- fenntartó, bíróság, rendőrség,
ügyészség, önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat
részére valamennyi adat,
- sajátos nevelési igényre, a
beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre
vonatkozó adatok, a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a
nevelési-oktatási intézményekkel, illetve vissza,
- a gyermek óvodai/iskolai
felvételével, átvételével kapcsolatban az érintett óvodához, iskolához,
- az egészségügyi, óvodai,
egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségi
állapotának megállapítása céljából,
- a családvédelemmel foglalkozó
intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek,
intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése
céljából,
- az óvodai fejlődéssel, iskolába
lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a
pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, illetve kérésre
családvédelemmel foglalkozó intézményeknek.
Nem
szükséges az adattal kapcsolatosan rendelkezésre jogosult beleegyezése az
adattovábbításhoz, ha az intézményvezető a gyermekek védelméről szóló törvény
rendelkezése alapján, megítélése szerint a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe
került, vagy kerülhet.
A
2.1. pontban
meghatározott személyes adatok továbbítására az Óvoda, mint adatkezelő csak:
- a foglalkoztatáshoz kötődő
juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából,
- az adatok pontosságának, teljességének,
időszerűségének biztosítása érdekében,
- a pedagógusigazolvány igénylésével
kapcsolatos eljárás keretében azonosítás érdekében a személyi adat- és
lakcímnyilvántartás részére történő megküldése céljából,
- az országos pedagógiai-szakmai
ellenőrzések, illetve a pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítő eljárás
lefolytatása érdekében; valamint
- statisztikai felhasználás céljára
személyazonosításra alkalmatlan módon jogosult.
Az
Óvoda kezelésében és tárolásában álló személyes adat továbbítására kizárólag az
Óvoda vezetője jogosult.
Az
Óvoda a személyes adatokat csak olyan személy részére továbbíthatja, akiknek,
illetve amelyeknek a jogszabályban vagy a jelen szabályzatban meghatározott
tevékenysége ellátásához az elengedhetetlen, illetve amelyek e személyes adatok
megismerésére jogszabály vagy engedély alapján jogosultak.
Az
Óvoda a személyes adatok jogosultjainak külön erre vonatkozó engedélye nélkül
is jogosult a köznevelési intézmények vonatkozásában előírt és jogszabályban
meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségnek adattovábbítás révén eleget
tenni.
Az
Óvoda csak törvény előírása alapján, valamint a következő feltételek
teljesítésével jogosult teljesíteni olyan megkereséseket, amelyek az Óvoda
kezelésében álló személyes adatok továbbítására vonatkozik. E további
feltételek a következők:
- a személyes adat jogosultja a
személyes adat továbbítására beleegyezését adta vagy
- a személyes adat jogosultja előre
általánosságban is megadhatja beleegyezését, vagy az adattovábbítási
kérelmet előterjesztő meghatározott személyek, illetve szervek körére,
- törvény által büntetendő, jogsértő
cselekmény elkövetése esetén az illetékes hatóság, bíróság részére történő
megküldése,
- amennyiben az adattovábbítás az
Európai Gazdasági Térség valamely államába irányul, úgy az óvoda nem
köteles, ellenkező esetben köteles vizsgálni; hogy az adattovábbításnak a
jogszabályban meghatározott feltételei ebben az államban fennállnak-e.
- Az Óvoda köteles gondoskodni
arról, hogy a személyes adatok statisztikai célú adattovábbítása során a
személyes adat jogosultja és a statisztikai célra megküldött adatok ne
legyenek összekapcsolhatók.
Az
intézményen kívüli szervtől vagy magánszemélytől érkező, adatközlésre irányuló
megkeresés csak akkor teljesíthető, ha jogszabály, vagy az érintett írásbeli
nyilatkozata felhatalmazza az intézményt. Az érintett előzetesen is adhat ilyen
tartalmú felhatalmazást, amely szólhat valamely időtartamra és a megkereséssel
élő szervek meghatározott körére.
A
vonatkozó jogszabályokban meghatározott személyes és különleges adatok az
érintett nyilatkozattételétől függetlenül továbbíthatók:
- a
társadalombiztosítási, illetmény és munkabér vagy más juttatás
kifizetőhelyének minden olyan adat, amely az illetmény, munkabér vagy más
juttatás, jogosultság megállapításához, igénybevételéhez szükséges;
- a
bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak,
államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok;
- a
munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak a
foglalkoztatással összefüggő adatok,
- a
nemzetbiztonsági szolgálatnak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
1995. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Nbtv.)
meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat;
Infotv. 28. § alapján az intézményhez
intézett adat-megismerési kérelem teljesítése céljából a kérelmezőnek az Infotv. 26. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános
adatnak minősülő adatok:
- a
miniszternek vagy a fenntartónak egyedileg vagy informatikai rendszerben
biztosított közvetlen elérés útján az ágazati irányítással összefüggő
feladatok ellátása, a miniszteri hatósági jogkör gyakorlása céljából a
feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat.
Nem
teljesíthető olyan adatigénylés, amelyeknek törvényessége — az adatigénylés
vagy érintetti hozzájárulás hiányos adattartalmára, vagy más körülményre
tekintettel — nem állapítható meg.
A
nemzetbiztonsági szolgálatoktól érkező megkeresésre, adatbetekintésre vonatkozó
adatokról — ideértve a megkeresés, betekintés tényét is —, és a megtett
intézkedésekről az érintett, illetőleg más személy vagy szervezet nem
tájékoztatható.
A
megkeresés alapján teljesített adatszolgáltatással kapcsolatos tényeket,
körülményeket jegyzőkönyv felvételével dokumentálni kell. A jegyzőkönyv
megőrzési ideje tíz év.
Nem
kell jegyzőkönyvezni azon adattovábbításokat, amelyek ténye egyéb módon
hitelesen rögzítésre kerül. Így különösen nem kell jegyzőkönyvezni azon
megkereséseket, amelyek írásban érkeznek, az illetékes szervezeti egység
iktatja, és az adattovábbítás iktatott, írásbeli dokumentummal valósul meg.
Személyes
adatot az adatkezelő vagy adatfeldolgozó harmadik országban adatkezelést
folytató adatkezelő részére akkor továbbíthat, vagy harmadik országban
adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adhat át, ha:
- ahhoz az érintett kifejezetten
hozzájárult, vagy
- az adatkezelésnek az Infotv. és a Rendelet ide vonatkozóan előírt
feltételei teljesülnek, és — a harmadik országban az átadott adatok
kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok
megfelelő szintű védelme:
- az Európai Unió kötelező jogi
aktusa azt megállapítja, vagy
- a harmadik ország és Magyarország
között az érintetteknek a jogai érvényesítésére, a jogorvoslati jog
biztosítására, valamint az adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás
független ellenőrzésére vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazó
nemzetközi szerződés van hatályban, vagy
- az adatkezelés, illetve az
adatfeldolgozás kötelező szervezeti szabályozásnak megfelelően történik.
Közérdekű adat
Az
állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott
egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére
vonatkozó (vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett), a
személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített
információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától. Így különösen a
hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre,
annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a
működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött
szerződésekre vonatkozó adat.
Közérdekből nyilvános adat
A
közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek
nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény
közérdekből elrendeli.
Közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendje
Az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény 30. § (6) bekezdése alapján az Galamboki Mesevár Óvoda
kezelésében lévő közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének
rendjét az alábbiakban határozom meg.
A közérdekű adat igénylés teljesítésének rendje
1.
A közérdekű adat megismerése iránti igény benyújtható szóban, írásban (a
mellékletben szereplő igénylőlap benyújtásával) vagy elektronikus úton. Az
igénylőnek meg kell adnia nevét (nem természetes személy esetén megnevezését),
valamint elérhetőségét, ellenkező esetben az intézmény nem köteles az
adatigénylésnek eleget tenni.
2
Az igénylő személyes adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény
teljesítéséhez szükséges. Az igénylő személyes adatait az adatszolgáltatást
követően törölni kell.
3.
Az igényt annak beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb 15 napon
belül teljesíteni kell. Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, vagy annak
teljesítése a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, a
határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható, amelyről az igénylőt az
igény beérkezését követő 15 napon belül értesíteni kell.
4.
A szóban előterjesztett igényt akkor lehet szóban teljesíteni:
- ha az igénylő szóban kéri a
tájékoztatást és az azonnal teljesíthető,
- az igényelt adat az intézmény
honlapján vagy más módon jogszerűen már nyilvánosságra került,
- az igény az intézmény eljárására,
az alkalmazott jogszabályokra vonatkozó általános
tájékoztatással teljesíthető.
- az adatigénylés arra irányul, hogy
egy ügy folyamatban van-e, ebben az esetben a szóbeli tájékoztatás nem
terjedhet túl a vizsgálat tényének a közlésén.
5.
Az adatigénylést közérthető formában és elsődlegesen az igénylő által kért
módon kell teljesíteni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában
nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó forrás pontos
megjelölésével is.
6.
Az adatokat tartalmazó dokumentumról az igénylő másolatot kaphat annak tárolási
módjától függetlenül. Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő
által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető
adatot felismerhetetlenné kell tenni.
7.
Az adatigénylésnek az intézmény nem köteles eleget tenni, ha ugyanazon igénylő
egy éven belül ugyanazon adat megismerésére nyújtott be igényt, feltéve hogy az adatokban változás nem állt be.
8.
Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylőt
megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt, az igény
beérkezését követő 15 napon belül értesíteni kell az igénylőt. Az elutasított
kérelmekről, valamint az elutasítások indokairól az intézmény nyilvántartást vezet,
és az abban foglaltakról minden évben január 31-éig tájékoztatja a Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.
9.
Az igény teljesítése nem tagadható meg azért, mert a nem magyar anyanyelvű
igénylő az igényét anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven fogalmazza
meg. Az igény teljesítésének megtagadása
kizárólag abban az esetben történhet meg, ha a megtagadás alapja nagyobb súlyú
közérdeket szolgál, mint az adat megismerése.
Az adatokba történő betekintés
Az
Intézménynek az adatokba történő betekintéshez megfelelő körülményeket kell
biztosítania.
Ennek
érdekében:
- meghatározott helyiséget jelöl ki
a betekintés helyszínéül,
- tájékoztatja az ügyfelet a
jogairól és figyelmezteti a kötelességeire,
- biztosítja az Intézmény olyan
dolgozójának jelenlétét, aki az igényléssel érintett adatokkal
kapcsolatban az ügyfél kérdéseire válaszolni tud,
- illetve biztosítja az adatigénylésre
átadott dokumentumok biztonságát, védelmét.
Az ügyfél joga, hogy
- a számára rendelkezésre bocsátott
adatokba betekintsen, azokról jegyzeteket készítsen,
- jelezze a másolatkészítési
igényét, és megjelölje a másolat adathordozójának formáját,
- a betekintési jogát az Intézményen
belül fogadó óra keretében szabadon gyakorolhatja,
- az adatokkal kapcsolatban
kérdéseket tegyen fel.
Az ügyfél kötelessége, hogy
- a számára rendelkezésre bocsátott
dokumentumok épségéről gondoskodjon,
- a dokumentumokba bejegyezést ne
tegyen.
Közérdekű adatok köre
Az
Intézménynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatokat
és a közérdekből nyilvános adatokat – meghatározott kivételekkel – erre
irányuló igény alapján bárki megismerhesse.
Közérdekből
nyilvános adat:
- az Intézmény feladat- és
hatáskörében eljáró személy
-
neve,
-
feladatköre,
-
munkaköre,
-
vezetői
megbízatása,
-
a
közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azoknak a
- személyes adatai, amelyek
megismerhetőségét törvény előírja.
Közérdekű
vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az:
- a minősített adat védelméről szóló
törvény alapján minősített adat (állam- vagy szolgálati titok), vagy
- a megismeréshez való jogot törvény
korlátozza, vagy
- üzleti titoknak minősül.
Az
Intézmény feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás
során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a
keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.
Ezen
adatok megismerését – a közérdek súlyának mérlegelésével – az Intézmény
vezetője engedélyezheti.
Jogszabály
egyes adatok megismerhetőségének korlátozására 10 évnél rövidebb időtartamot
állapíthat meg.
A közérdekű adatok közzétételének rendje
1.
Az Infotv. alapján kötelezően közzéteendő közérdekű
adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára,
személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben
is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés,
a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen
kell hozzáférhetővé tenni. A közzétett adatok megismerése személyes adatok közléséhez
nem köthető.
2.
Az Infotv. 37. § szerinti közzétételi listákon
meghatározott adatait a Hivatal – ha a törvény másként nem rendelkezik – az
Infotv.tv. 1. számú melléklete szerint (közzétételi lista) közzéteszi. A
közzétételi listákon szereplő adatok pontos, naprakész és folyamatos
közzétételéért az általános felelősség a jegyzőt terheli. A feladat – különösen
annak technikai/informatikai vonatkozású része – írásban átruházható.
3.
A Infotv. 37. §-ban meghatározott általános
közzétételi lista jelen szabályzat 2. számú mellékletét képezi.
4.
Az Infotv. 35. § (4) bekezdése alapján az
elektronikusan közzétett adatok – ha arról jogszabály eltérően nem rendelkezik
– a honlapról nem távolíthatók el. A szerv
megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli.
A kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendje
Az
Intézmény általános közzétételi listája
Az
Intézmény a hatásköre és illetékessége szerint kezelésében álló közérdekű
adatok közül a tevékenységéhez kapcsolódóan az Infotv.
1. sz. melléklete szerinti általános közzétételi listában meghatározott
adatokat köteles az ott leírt módon és időpontoktól közzétenni.
Az Intézmény
különös közzétételi listája
Az Intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 10.
számú mellékletében meghatározott különös közzétételi listát köteles
közzétenni. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési
évenként, illetve tanévenként felül kell vizsgálni.
Az
intézmény kezelésében lévő személyes adat nyilvánosságra hozatalát törvény — az
adatok körének meghatározásával — közérdekből elrendelheti. Az adatok egyéb
esetben történő nyilvánosságra hozatalához az érintett hozzájárulása,
különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt
kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.
A helyesbítéshez való jog
Az
érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő helyesbítse a rá vonatkozó
pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az
érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok –kiegészítő
nyilatkozat útján történő – kiegészítését.
A törléshez való jog
Az
érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő
törölje
a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az
érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje a
GDPR-ben meghatározott feltételek esetén.
Az
az érintett, aki a személyes adatai kezelésének módját sérelmezi, írásbeli
kérelemben kifogást terjeszthet elő az adatkezelőnél. A kifogást az adatkezelő
köteles 30 napon belül kivizsgálni, valamint az érintettet írásban
tájékoztatni.
Az
az érintett, aki a személyes adatai kezelésének módját sérelmezi, panasszal
élhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál.
Székhely:
1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
Postacím:
1534 Budapest, Pf.: 834
Telefon:
+36 (1) 391-1400
Telefax:
+36 (1) 391-1410
E-mail:
ugyfelszolgalat@naih.hu
Az
érintett, ha a személyes adatai kezelésének jogellenességét állítja, polgári
pert kezdeményezhet.
Az
óvodavezetőt, az óvodapedagógust, továbbá mindazokat, akik esetenként
közreműködnek a gyermek felügyeletének ellátásában, hivatásuknál fogva harmadik
személlyel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a
családjával, kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, tájékoztatásokra
vonatkozóan, melyről a gyermekkel, szülőkkel, való kapcsolattartás során
szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony
fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad.
A gyermek szülőjével közölhető minden, a
gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat súlyosan sértené vagy
veszélyeztetné a gyermek érdekét.
Egy
adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti a gyermek érdekét, ha olyan
körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek
testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, akadályozza, és ha
mindezek bekövetkeznek, ezek a szülői magatartás közrehatására vezethetők
vissza.
A
titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a
nevelőtestület tagjainak egymás közötti a gyermek fejlődésével összefüggő
megbeszélésére. A titoktartási kötelezettség azonban kiterjed mindazokra, akik
részt vettek a nevelőtestületi értekezleten.
A
titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentés
megadását az óvodavezető kezdeményezheti írásban. A kezdeményezésre az
óvodavezető részére javaslatot tehet az óvodapedagógus és a gyermekvédelmi
felelős.
A
titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermek adatainak a Köznevelési
Törvényben meghatározott nyilvántartásokra és azok továbbítására.
A
Köznevelési Törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekekről adatok nem
közölhetők.
1. számú
melléklet: Szülői hozzájárulási nyilatkozat személyes adatok kezeléséhez
2. számú
melléklet: Igénybejelentő lap közérdekű adat megismeréséhez
1. számú melléklet
Alulírott ………………………………………………… büntetőjogi felelősségem
tudatában nyilatkozom arról, hogy a Galamboki Mesevár Óvoda a magam és
gyermekem (gyermek neve:
………………………………………………születési ideje:……….………...........) önként
szolgáltatott személyes adatát – tudtommal és hozzájárulásommal teljes körűen
használja fel, tárolja, kezeli, továbbítja a hatályos jogszabályok, valamint az
óvoda adatvédelmi szabályzata és egyéb szabályzatai, pedagógiai dokumentumai
előírásai szerint.
Azon óvodai programok és tevékenységek esetében,
melyben a jogalap a szülői hozzájárulás az alábbiak szerint nyilatkozom.
Hozzájárulásom az írásban benyújtott visszavonásig érvényes.
Kérjük minden pontban a megfelelő szöveg beírásával
(igen/nem) szíveskedjenek nyilatkozni,
és minden oldalt aláírásukkal szíveskedjenek ellátni!
Az üres jelölő négyzet a hozzájárulás megtagadását
jelenti!
|
|
…………………………………, 20…………………………..
Különélő vagy elvált szülők esetében csak
az a szülő adhat érvényes adatkezelési nyilatkozatot, aki a szülői felügyeleti
jogok gyakorlására jogosult.
(A Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság állásfoglalása alapján: a nevelési, oktatási
intézménynek nem feladata, hogy ezt a kérdést mélységében vizsgálja, el kell
fogadnia az erről szóló szülői tájékoztatást azzal, hogy vita esetén az ellentmondást
az erre jogosult hatóságnak (gyámhatóság, bíróság) kell megoldania.
__________________________
_________________________
szülő, gondviselő szülő neve
szülő, gondviselő aláírása
(nyomtatott betűvel)
2. számú melléklet
1.2.
IGÉNYBEJELENTŐ LAP közérdekű adat megismeréséhez
Az
igényelt közérdekű adat meghatározása, leírása:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
Az
igényt kérjük x jellel jelezni.
A
közérdekű adatokat
személyesen,
csak az adatok megtekintésével kívánom megismerni
személyesen,
az adatok megtekintésével kívánom megismerni és másolatot is kérek,
csak
másolat formájában igénylem és a másolat:
papír
alapú legyen
CD/DVD
legyen (kérelmező által biztosított)
pendrive
legyen (kérelmező által biztosított)
elektronikus
levél legyen
A
másolatot (papír, CD/DVD vagy pendrive esetén)
személyesen
kívánom átvenni
postai
úton kérem, utánvéttel.
Dátum:
…………………..
Igénylő
aláírása: ………………………………………
Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a
jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek
véleményének beszerzésével és a fenntartó jóváhagyásával.
Jelen
Adatkezelési Szabályzatot az óvoda alkalmazotti
közösségének tagjai megismerték, az abban foglaltakat a 48-36/2019-4 számú
határozattal elfogadták.
Az Adatkezelési Szabályzatot a
nevelőtestület a 48-36/2019-4 számú határozatával fogadta el.
Az SZMSZ mellékleteként az
Adatkezelési Szabályzatban foglaltakat a Szülői Közösség tagjai megismerték,
véleményezték, azzal egyetértettek. Szülői szervezet véleményezési jogának
érvényesülését igazoló határozat száma: 48-36/2019-3
A szabályzat hatályba lépése: 2019. 10. 01.